2024.05.08

Húzós időszak vár a magyar családiház-tulajokra: keményen fizethet, akinek ilyen tető van a feje fölött

Május 1-jével veszi kezdetét a hazai viharszezon, az év azon szakasza, amelyben a legnagyobb eséllyel fordulnak elő különösen heves viharok. Az augusztus 31-ig tartó időszakban évente sok tízezer, egy-egy különösen viharos évben akár a 100 ezret is meghaladó számú viharkár keletkezik a hazai biztosítók adatai alapján. Az alábbiakban bemutatjuk, melyek voltak az elmúlt évek legsúlyosabb viharidőszakai, melyek a leggyakoribb és a legdrágább viharkárok, valamint kitérünk arra is, hogy mit tehetünk ezek megelőzése érdekében.

Bár az utóbbi években a tavaszi és az őszi időszakban is akadt példa erőteljesebb viharokra, a biztosítási szakma mégis a május 1. és augusztus 31. közötti időszakot nevezi viharidőszaknak, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) 2010 óta egységes metodika szerint monitoroz is. Természetesen a szövetség jó okkal fordít fokozott figyelmet éppen erre az időszakra, hiszen a kérdéses négy hónapban évről évre több tízezerre rúg a regisztrált viharkárok száma, amik összességében több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

A kárkifizetések szempontjából különösen súlyos volt a tavalyi év, amikor is évtizedes rekordot döntöttek meg a viharszezon kárkifizetései – a Mabisz adatai alapján 2023-ban a társaságok közel másfélszer annyi pénzt fizettek ki, mint a korábbi csúcstartó 2021-es évben. Ez számszerűsítve közel 110 ezer bejelentést és több mint 13 milliárd forintot jelentett.

A viharárok szempontjából tehát azt mondhatjuk, kritikus hónapok elé nézünk.

A korábbi évek tapasztalatai

A viharkárok jelentette probléma mértékének feltérképezéséhez megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát, árulják el, melyek voltak az elmúlt évtized legsúlyosabb viharai, illetve melyek a kérdéses időszak legjellemzőbb káreseményei. Az előbbi kérdés megválaszolásának egyik módja, ha megnézzük, hogy melyek voltak a legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő viharok az elmúlt évtized során. Nos, a katasztrófavédelem adatai szerint ebből kettő is 2023-ban volt:

1. 2023. 08. 04-06. között egymás után több vihar is átvonult az országon. Az augusztus 5-i szombati vihar Budapestet érintette a leginkább. Ez volt az elmúlt tíz év legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő vihara. Összesen 5 868 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 4 493 esetben kidőlt fák, letört ágak miatt hívták a tűzoltókat. 843 esetben víz alá került pincékhez, alagsorokhoz, 195 alkalommal magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 271 esetben épületkárokhoz, 66 alkalommal pedig vízben elakadt járművekhez riasztották a tűzoltókat.

2. 2023. 02. 04-én erős széllel járó vihar miatt 2 930 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 276 esetben kidőlt fák, letört ágak, 533 esetben épületkárok miatt, 120 esetben pedig magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt hívták a tűzoltókat. Összesen 561 épületben keletkezett kár.

3. A 2017.10. 29-i, több megyét és a fővárost érintő vihart követően összesen 2 808 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 490 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 91 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 224 alkalommal épületkárok és 3 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 250 épületben keletkezett kár.

4. A 2014. 05. 14-15-i vihar miatt 2 255 alkalommal avatkoztak be a tűzoltóegységek. 1 851 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 53 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 95 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 244 alkalommal épületkárok és 12 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 307 épületben keletkezett kár. A vihart követően a Hernádon árhullám vonult le.

5. A 2022. 01. 30-i vihar miatt 2 088 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 322 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 344 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 420 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 420 épületben keletkezett kár.

6. A 2020. 02. 04-i vihart követően 2 072 alkalommal avatkoztak be a tűzoltók. 1 471 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 168 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 428 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 428 épületben keletkezett kár.

7. A 2021. 08. 01-i vihar miatt 1 911 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 678 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 4 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 155 alkalommal épületkárok és egy elakadt jármű miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 187 épületben keletkezett kár.

8. A 2015. 07. 08-i vihar miatt 1 881 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 539 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 31 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 223 alkalommal épületkárok és 15 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 322 épületben keletkezett kár.

9. A 2019. 06. 27-i vihar miatt 1 665 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 685 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, egy esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 192 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 787 alkalommal épületkárok miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 1 039 épületben keletkezett kár.

10. A 2018. 06. 08-i vihar miatt 1 600 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 136 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 348 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 14 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 98 alkalommal épületkárok és 4 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 118 épületben keletkezett kár.

A viharok súlyosságát az is jól jelzi, hogy egy-egy ilyen eseményt követően a károk felszámolása a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint napokat, akár egy hetet is igénybe vett. A viharok nyomán a legtöbb tűzoltói beavatkozásra kidőlt fák, sérült épületek és víz alá került pincék miatt van szükség.

A fenti felsorolásból egyébként kitűnik egy másik, már évek óta megfigyelhető jelenség, nevezetesen, hogy a klímaváltozás következtében már a viharszezonon kívül eső időszakban sem példa nélküliek a különösen erős viharok. A felsorolt 10 eseményből csupán 6-ra került sor a viharszezonban, míg a többi 4-re az év azt megelőző, vagy azt követő időszakában került sor.

Viharszezon a biztosítók szempontjából

Ahol a katasztrófavédelem munkája véget ér, ott kezdődik a biztosítóké – a legsúlyosabb, sürgős helyzetek elhárítását követően kezdetét veszi a károk beazonosítása, felmérése, majd sor kerül a kárkifizetésekre is. Éppen ezért a viharszezon a biztosítók számára is az év kritikus időszakának számít, hiszen – mint írtuk – a biztosítókkal szerződésben lévő ügyfelek évente akár 100 ezernél is több káresemény által érintettek. A társaságok tehát a bőrükön érzik ezeknek a természeti csapásoknak a következményeit, amik egyébként súlyosbodó tendenciát mutatnak:

Az utóbbi évek szokatlanul heves viharai jelentős változást hoztak abban a tekintetben, hogy egyre gyakoribbak és nagyobb méretűek. Nem ritka, hogy egymást követően rövid időn belül következnek be

– mondta el kérdésünkre a Groupama Biztosító.

A károk típusait nézve az utóbbi években kétségtelenül a vihar okozta a legtöbb kárt az ingatlantulajdonosoknak. A viharos időjárás okozta károk közel felében kisebb-nagyobb mértékben megrongálódtak a biztosított épületek. A beázás-típusú károk aránya a viharkárok mintegy negyedét-ötödét teszik ki. A jégverés ill. a villámcsapás másodlagos hatása, más néven indukciós villámkárok (amely károk a villám becsapódásának környezetében, túlfeszültség következtében alakulnak ki, pl tönkrement elektronikai készülékek) volumene évről évre változik, arányuk 10-25 százalék közötti a viharos időjárás okozta károkon belül. Mivel egyre több és többféle elektronikai készüléket használunk, a másodlagos villámkárok is egyre gyakoribbak lehetnek

– ezt már az Allianz Biztosító árulta kérdésünkre.

A biztosítók szakértői azt is elárulták, hogy a viharok mellett a jégverések és a felhőszakadások okozzák a legtöbb kárkifizetést:

Ha a gépjárműveket nézzük, akkor a casco-károk esetében a természeti károkon belül a jégverés aránya a legnagyobb, eléri a károk 80-90 százalékát. A lakossági vagyon kárrendezésünkben a viharkárok okozzák a legtöbb kifizetést. A darabszámukhoz képest magasabb arányt képviselnek a kifizetés összegében a felhőszakadás ill. jégverés károk

– mondta el az Allianz Biztosító.

Ezzel kapcsolatban a Groupama szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az időjárási jelenség fajtája mellett annak hevessége is fontos tényező:

Jellemzően a viharkárokra történnek a legmagasabb összegű kárkifizetések, de jelentős összegeket térítünk jégverés károkra is. A kárösszeg nem az időjárási tevékenység fajtájától (szél, eső, jégeső, villám) függ, hanem annak nagyságától, mértékétől. Pl. a 120 km/h-s szél képes levinni épületek teljes tetejét. A dió, vagy azt meghaladó nagyságú jégeső képes tönkre tenni az épületek tetőfedését.

A legmagasabb összegű kárkifizetésekre vonatkozó kérdésünkre a Groupamától az alábbi választ kaptuk:

Egyes káreseményekben 100 millió forintot meghaladó szolgáltatást is nyújtottunk, éppen a fent említett szél által "elfújt" társasházi tetőre. Összességében egy időjárási tevékenységgel (intervallummal) összefüggően nyújtott szolgáltatások összege nem egy esetben haladta meg az egymilliárd forintot.

Az Allianz Biztosító külön kiemelte a villámcsapásokat, melyek közvetlen becsapódás esetén a legmagasabb átlagkárt képesek okozni:

Legmagasabb átlagkárral mind a gépjármű mind pedig az otthonbiztosításoknál a villámcsapások (közvetlenül becsapadódó villám) jelentenek, azonban ezekből a károkból szerencsére kevesebb van. A gyakoribb károk közül a legmagasabb átlagkárt a jégverés károk esetén tapasztaltunk mind a gépjármű, mind a lakossági vagyon esetében. A legmagasabb összegű kárkifizetéseink természeti károkra meghaladják az egyenként több tízmillió forintos nagyságrendet. Az öt legnagyobb összegű kifizetésünk között 3 esetben villámcsapás okozta kárra fizetett biztosítónk, 1-1 esetben jégverés és felhőszakadás okozott kimagaslóan nagy kárt.

Ezek a házak vannak a legnagyobb veszélyben

Arról is megkérdeztük a biztosítókat, hogy a viharok milyen jellegű házak, épületek számára jelentik a legnagyobb veszélyt.

Általánosságban elmondható, hogy a régi, 40 évnél korábbi építésű házak jobban kitettek a nagy viharok pusztításának. Családi házak esetén a szigetelés nélküli pala- vagy cserépfedésben jelentősebbek és gyakoribbak a vihar és a jégverés okozta károk. Lapostetős többszintes lakóépületek (legyenek panel vagy tégla falazatúak) esetén az elöregedett tetőszigetelés, vízelvezetés fokozza a károk mértékét

– árulta el az Allianz. Ezzel a Groupama szakértői is egyetértettek, ugyanis ők is az elhanyagolt, illetve a nem megfelelően kivitelezett épületeket nevezték meg, mint a leginkább veszélyeztetettek.

A viharkárok megelőzésével kapcsolatban az alábbi tanácsokat adta az Allianz Biztosító:

A viharkárok megelőzésében elengedhetetlen az épületek rendszeres karbantartása, ugyanis nagyobb eséllyel sérülhetnek az épület azon elemei, amelyek eleve rosszabb állapotban vannak. Ezért otthonunk védelme érdekében érdemes szakember segítségét kérni a ház nagyobb értékű elemeinek – például a tető vagy a nyílászárók – rendszeres vizsgálatához. Egy nagyobb vihart követően is érdemes ellenőriztetni a tető állapotát, mert könnyen lehet, hogy az akkor csak kissé sérült tetőszerkezetet egy következő viharnál súlyosabb kár éri. Természetesen tudatos felkészülés mellett is számolnunk kell a viharkárokkal, ám jelentősen kisebb a kockázat és enyhébbek az anyagi következmények, ha megfelelően karbantartjuk az ingatlanunkat. Sajnos 100 százalékos védelem egy káreset ellen sem létezik, így a viharkárokat vagy villámkárokat sem tudjuk teljes mértékben megelőzni. Emiatt is fontos, hogy rendelkezzünk érvényes lakásbiztosítással, amelyet időről időre vizsgáljunk felül, hiszen a modernebb lakásbiztosítási termékek egyre szélesebb körű fedezetet nyújtanak, például másodlagos villámkárokra vagy akár a kerti növényeinkre.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Groupama Biztosító is:

A leggyakoribb viharkárokat az építési szabályok betartásával, gondos gazdaként állapotmegóvással, karbantartással (pl.: kémények felújítása, tetők hiányosságainak pótlása), villám tevekénység esetén – ha lehetséges – áramtalanítással, illetve az udvaron tárolt eszközök rögzítésével (pl. trambulin, kihajtható árnyékoló) előzhetjük meg.

További óvintézkedések

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát is megkérdeztük azzal kapcsolatban, ők milyen óvintézkedéseket javasolnak a viharkárok elkerülése érdekében.

Vihar előtt:

Érdemes figyelemmel kísérni a meteorológiai előrejelzéseket. Ha erős szél várható, vigyük be a kerti bútorokat, szerszámokat, kisebb cserepes növényeket fedett helyre. Ha felhőszakadás várható, áramtalanítsuk a pincét és vigyük a pincéből magasabbra azokat a tárgyakat, amelyekben a víz kárt tehet. A pincében ne tároljunk fontos papírokat, elektromos eszközöket, vegyszereket, hígítókat, oldószereket, festékeket, mert a pince víz alá kerülhet. A kocsival, ha tehetjük, parkoljunk épületektől, fáktól távolabb. Ha elmegyünk otthonról, csukjuk be az ablakokat. Készítsünk ki egy gyertyát, arra az esetre, ha este áramszünet lenne

– javasolja a katasztrófavédelem.

Vihar közben:

Ha megjött a vihar, jöjjünk ki mindenféle tóból, folyóból, medencéből és egy közeli épületben keressünk menedéket. Ne tartózkodjunk a pincében, mert felhőszakadásnál víz alá kerülhet. Ha víz alá kerül a pince, csak akkor kezdjük kiszivattyúzni, ha már megszűnt a víz befolyása. Ha hamarabb távolítjuk el a vizet, csak alámossuk az épületet. Érdemes számolni a villámlás és a dörgés között eltelt időt. Ha ez 15 másodpercnél kevesebb, a vihar nagyon közel van, húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból. Kerüljük a vizesblokkokat, ne fürödjünk, zuhanyozzunk, mossunk kezet. Ne fogjuk meg a csöveket, radiátorokat, fémszerkezeteket.

Vihar a szabadban:

Ha a szabadban ér minket a vihar, ne álljunk fa alá, ha erdőben ér bennünket, álljunk a fák törzsétől messzebb. Ha kerékpáron kap el bennünket a vihar, fektessük le és menjünk tőle néhány méterre. Ha semmilyen menedék nincs a villámlás elől, guggoljunk le és érintsük össze a két sarkunkat. Ne használjunk esernyőt, mert abba belecsaphat a villám. Autóban, tömegközlekedési eszközön védve vagyunk a villámoktól, de fontos, hogy ne fogjuk meg ezek fém alkatrészeket. Az erős szél fákat dönthet ki, ágakat törhet le, amelyek gyakran elektromos vezetékeket szakítanak el. Ha elszakadt elektromos vezetéket látunk, ne közelítsük meg, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Ha egy fesztiválon ér minket a vihar, kövessük a biztonsági személyzet utasításait.

Vihar okozta villámárvíz:

A különösen heves és gyors lefolyású esőzések hatására akár villámárvíz is kialakulhat, amely esetőségre külön felhívta a figyelmet a katasztrófavédelem, amely az alábbiakat javasolja erre az esetre:

Ha villámárvíz keletkezik, kerüljük el, akár gyalog, akár járművel vagyunk úton. A villámárvizek könnyen elmozdíthatják a csatornafedeleket is. Mivel nem lehet látni, mi van a felgyülemlett víz alatt, néhány centiméteres vízbe se menjünk bele. Ha az autó légszűrője vizet kap, a kocsi tönkre fog menni. Már bokáig érő vízfolyás is ledöntheti a lábáról az embert. Villámárvíz idején ne mentsük a kerti bútorainkat, kocsinkat, egyéb tárgyainkat. Minden érték pótolható, az életünk nem. Menjünk egy épületbe, annak is az emeletére. Villámárvíz esetén a sok eső szennyvizet is hozhat magával, ezért utána fertőtlenítsük az épületet. Kerüljük a katasztrófaturizmust. Sem a károsultaknak, sem a készenléti szerveknek nincs szükségük bámészkodókra.

Vihar után:

Végezetül a vihar elvonultával érdemes felmérni, keletkezett-e kár otthonunkban, lakókörnyezetünkben:

Vihar után járjuk körbe az otthonunkat és mérjük fel, hogy keletkeztek-e károk. Ha sérült közművekkel találkozunk, értesítsük a szolgáltatót. Ha gázvezeték sérült és szivárog a gáz, vagy elszakadt elektromos vezetékkel találkozunk, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Az épületben keletkezett károkat érdemes minél hamarabb helyreállítani, nehogy a következő vihar még komolyabb károkat okozzon. A ház előtti vízelvezető-árkokból a vihar vagy villámárvíz után szedjük ki az összegyűlt vizet, iszapot, szemetet, hogy a következő felhőszakadásnál is el tudja látni a feladatát. Ha nem áll benne a víz, szúnyogok sem fognak benne fejlődni

– zárta válaszát a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Összegzés

Bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy szinte az év bármely szakában kialakulhatnak heves, jelentős károkat okozó viharok, az elmúlt évtized 10 legsúlyosabb viharának többsége mégis a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezonban csapott le Magyarországra. A viharszezonban évről évre több tízezer káreseményt regisztrálnak, melyek összességében évi több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában néhány kattintással összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó
2010 szeptember 20.
Kategória:
Általános

Az alkuszokra is vonatkozhat a bankadó

A Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi bankadó előkészítése során egyeztetésre várja a biztosításközvetítőket is - írta hétfői számában a Napi Gazdaság Papp Lajosra, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBMSZ) elnökére hivatkozva.

A biztosítási szakma és így az alkuszok jövőjét is befolyásolja, milyen körülmények között dolgozhatnak a piaci társaságok - mondta az elnök a bankadó kapcsán, amelyben szerinte méltánytalanul nagy terhet róttak a biztosítási szakmára.

A jövőt számos olyan elem nehezíti, amelyre hamarosan választ kell adnia a kormányzatnak - ilyen például az életbiztosítások adókedvezményének a kérdése, amelynek elvétele a konstrukciónak mint öngondoskodási formának a létét kérdőjelezte meg - olvasható a lapban.

Forrás: Stop.hu

Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól
2010 szeptember 13.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Nem fizet a biztosító, ha "közös megegyezéssel" válnak meg a dolgozótól

Nem fizet a biztosító annak, aki „közös megegyezéssel” válik meg a cégétől, hiába van érvényes, munkanélküliség támogatásra szóló biztosítása az ügyfélnek. Ez a bejegyzés – is – kizárja ugyanis a teljesítést, amelytől sokan büszkeség, vagy a múlt rossz beidegződése miatt esnek el. Ugyanis a hoppon maradtak többsége 50 év körüli munkanélkülivé vált ügyfél, ők azok, akik szégyellik a kirúgásukat, s ezért beleegyeznek – szinte kérik – a munkaadó számára kedvezőbb „közös megegyezéssel” bejegyzést. Ezzel viszont megfosztják magukat a jövedelem-kiegészítéstől. Ez az egyik oka annak, hogy ezt a biztosítási formát többnyire a fiatalabbak, 30-40 év közötti ügyfelek veszik igénybe - derül ki a CLB biztosítási alkusz cég és Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének is.

Köztisztviselők ezrei is utcára kerülhetnek még az idén, ezért nekik sem árt komolyan megfontolniuk a munkanélküliség esetére szóló biztosítást, amíg nem késő. A szerződés részleteit azonban érdemes átolvasni azoknak is, akiknek már van ilyen kötvényük, mert előfordulhat, hogy hiába van biztosítás, nem fizet a szolgáltató, mert a szerződés valamely pontjának nem felel meg az ügyfél – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. igazgatója. Sokan nem gondolják – mert nem tájékozódtak elég alaposan –, hogy mekkora kárt tesznek maguknak azzal, ha a munkáltatói felmondás helyett közös megegyezésre törekednek volt cégükkel, még akkor is, ha ez az egyezség csak papíron történik. Egyesek, főleg az 50 év körüliek hiúságból egyeznek bele a „közös megegyezéssel” bejegyzésbe – a múltban a „felmondás a munkaadó részéről” szégyen volt -, holott ez eleve kizárja őket a biztosítás kifizetéséből. Németh szerint érdemes mindenkinek bebiztosítania magát létszámleépítés esetére, ám gondosan át kell tanulmányozni a szerződés minden pontját.

A 40 ezer tagot számláló Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás szerint a kormányprogramban egyelőre nincsenek a dolgozók védelmére épült elemek, ezért az elnök szerint sem árt, maguknak a munkavállalóknak is gondolniuk az esetleges munkanélküliség időszakára, akár egy jó biztosítással. Az érdekképviselő úgy véli, a kormány beváltja a köztisztviselőkkel kapcsolatos létszám-leépítési terveit, így az elkövetkező időszakban még tömegek kerülhetnek utcára. Bár a szakszervezetek – így a VDSZ is – mindent megtesznek ennek megakadályozására, nem árt a legrosszabbra is felkészülni. Székely is úgy véli, hogy az 50-es a leginkább veszélyeztetett, a legérzékenyebb, s a legkevésbé „védett” korosztály.

A munkanélküli biztosítás iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés, ám a CLB összegzéséből kiderült, hogy jellemzően a 30-35 évesek kötnek 9 hónapon keresztül havi 100 ezer forintot térítő módozatot. A fiatalok körében vélhetően azért népszerűbb ez a biztosítási fajta, mert gyerekeket tartanak el, s hiteleik vannak, s ezeknek a költségeknek legalább egy részét fedezi a 6 vagy 9 hónapra szóló – ez tetszőlegesen választható – jövedelempótló támogatás.

Az alkuszcég adatai szerint – noha munkanélküliség esetére igen széles határok között, 50 ezertől 250 ezer forintig választható a havi jövedelemtérítés összege – a legjellemzőbb a 100 ezer forintos biztosítási összeg. Az ügyfelek havonta átlagosan mintegy 2500 forintot fizetnek, miközben a legolcsóbb és legdrágább munkanélküli biztosítás havi díja között – az elérhető módozatok széles skálájának megfelelően - több mint 7000 forint különbség van:

A még viszonylag újnak számító biztosítási termék, a 22 és 55 év közötti, legalább 1 éve alkalmazásban álló, a munkaerőpiac mintegy kétharmadát kitevő, aktív keresőket célozza meg; valós alternatívát kínálva a munkakereséssel töltött hónapok pénzügyi nehézségeinek átvészelésére.

A munkanélküliségi havi kifizetés összegét a szerződő fél határozza meg, de ez nem lehet nagyobb, mint az előzetesen igazolt nettó jövedelem 70 százaléka. A baleset vagy betegség miatti átmeneti keresőképtelenség esetére szóló havi kifizetés mindig ennek a fele, a baleseti maradandó egészségkárosodás és a baleseti halál esetére pedig a fenti összeg hússzorosa.

Noha a munkaerő-piaci helyzet romlásával párhuzamosan a munkanélküliségi biztosítás iránti kérelmek elbírálása is szigorodott valamelyest, a CLB tapasztalatai szerint 10 alkalmazottból átlagosan hét továbbra is megfelel a szerződéskötéshez szükséges feltételeknek - adta hírül a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének és a 25 biztosító ajánlatát vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft közös közleménye.

Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől
2010 szeptember 07.
Kategória:
Általános

Egy autókereskedő csak egy hitelt kínálhat októbertől

Az október elsejétől hatályos törvénymódosítás szerint csak azok az autókereskedések szerződhetnek több bankkal is, amelyek hitelközvetítővé válnak, vagyis független többes ügynöknek regisztráltatják magukat, ellenkező esetben csak egy bank hitelét kínálhatják - mondta Mészáros György, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője. Ez az autóvásárlóknak azért fontos, mivel nem tudják, hogy a kereskedő valóban a legjobb konstrukciójú hitelt kínálja, vagy pedig azt az egyet, amelyre leszerződött az adott bankkal. Ezért azt javasolja az ügyvezető, hogy erre a vevő mindenképpen kérdezzen rá.

Miután a többes ügynöki regisztráció megszerzése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által meghatározott személyi feltételtől függ, majd a működés során folyamatos költséggel jár, ezt kevés kereskedő cég vállalja magára. Egy közelmúltban tartott szakmai konferencián 150 autókereskedő egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a kereskedők és a vásárlók számára is a független közvetítők bevonása lenne a legjobb megoldás. Ekkor az autókereskedő a független közvetítő alvállalkozójaként tevékenykedne, és több bank hitelét ajánlhatná a vevőjének.

Újabb PSZÁF-intézkedések biztosítók ellen
2010 szeptember 03.
Kategória:
Általános

Újabb PSZÁF-intézkedések biztosítók ellen

Egy biztosítóra 100 ezer forint bírságot rótt ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése miatt, egyet pedig azok betartására kötelezett, míg a harmadiknak a nyilvántartását kell aktualizálnia - a határozatok a felügyelet honlapján jelentek meg.

A Wabard Biztosítót azért bírságolta 100 ezer forintra a PSZÁF, mivel a panaszkezelés során nem tartotta be a jogszabályba foglalt válaszadási határidőket.

A másik két biztosítóra nem rótt ki bírságot a felügyelet. Az Allianz Hungáriát arra kötelezte, hogy tartsa be a kárrendezési határidőket. A Groupama Garanciának úgy kell aktualizálnia a nyilvántartásait, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) bonuszok napra készek legyenek abban.

Az elmúlt napokban több biztosítóra rótt ki fogyasztóvédelmi bírságot a felügyelet.

Forrás: Vg.hu

Menő az online köthető munkanélküli biztosítás
2010 szeptember 01.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Menő az online köthető munkanélküli biztosítás

Az online biztosításközvetítő cégek manapság a máshol "uborkaszezonnak" számító nyári hónapokban is jelentős forgalmazással bírnak, ellentétben az öt évvel ezelőtti időszakhoz képest, amikor bevételük nagyobb részét kizárólag a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány idején könyvelhették el.

Bár a legtöbb biztosító rendelkezik webes felülettel, mégis az alkuszcégek birtokolják az online biztosítási piac nagyobb részét, vagyis - bármilyen meglepő - az internetes kötésben a direkt biztosítók szerepe minimális. Az egyik legismertebb online kötésre szakosodott biztosító a Genertel, az alkuszcégek közül pedig a Netrisk, a Biztosítás.hu és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.

Kis Ervin Egon, e-commerce tanácsadó szerint az internetes biztosításkötésnek egyértelműen a "nagy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási verseny" adta meg a lendületet az elmúlt öt évben. "Ennek köszönhető a Netrisk nagy sikere, mivel elsőként állt rá erre az területre. Ha már kifejlesztették az online üzletágat, ésszerű volt, hogy ne csak az év kis részét kitevő kgfb-váltásra kínáljanak termékeket, hanem próbáljanak meg egész évben biztosításokat értékesíteni. Így jött a casco, az utazási és a lakásbiztosítás." - mondja a szakértő.

Nemcsak novemberben számolnak bevétellel

Egyre inkább jellemző az ügyfelekre, hogy online kötnek biztosítást és nem csak gépjárműre szerződnek. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója szerint az internetes penetráció már ötven százalék feletti, és ezzel arányosan növekszik a webes vásárlások és az online biztosításkötések száma is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavasszal készült felmérése alapján az elmúlt kampányidőszakban több mint másfélmillió járműre kötöttek új felelősségbiztosítási szerződést, és az esetek közel 60 százalékában internetes - jellemzően alkuszi - csatornán történt a biztosítóváltás.

Németh Péter elmondta, az online alkuszoknál a nyári időszakban sem csökken a látogatottság, csupán az érdeklődési kör változik. Sokkal többen érkeznek utasbiztosítás kötési szándékkal, illetve a viharos időszakokban, kiemelkedően sokan néznek új lakásbiztosítás után. Természetesen az alkuszok is tesznek róla, hogy a látogatottság év közben is megmaradjon, e-mail felhívásokkal és hírlevelekkel értesítik ügyfeleiket az éppen aktuális biztosítási termékekről és lehetőségekről, ennek hatására egyre többen szerződnek interneten casco és lakásbiztosításra, de a CLB-nél elégedettek a kockázati életbiztosítások weben kötött mennyiségével is, sőt a gazdasági környezet még az online köthető munkanélküliség- és keresőképtelenség biztosítások iránti keresletet is élénkítette.

Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója szerint akárcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében, az utasbiztosítási piacot is átrendezi, hogy a vásárlók az interneten hasonlíthatják össze és választják ki az utasbiztosítási terméket. Az alkuszcég adatai szerint azok a biztosítótársaságok tudták növelni az elmúlt időszakban a bevételeiket, akik a termékeiket az utazók igényeihez igazították és megfeleltek a termék összehasonlítás támasztotta új versenyhelyzetnek. Mivel nem minden biztosító korszerűsítette a termékeit, így előfordul, hogy az egyes utasbiztosítások között tíz-, vagy akár hússzoros szolgáltatásbeli különbségeket is találunk, érdemes tehát körülnézni. Szerencsére az online felületeken pár perc alatt megismerhetők a díjak és a szolgáltatások, és néhány kattintással megrendelhető a számunkra leginkább megfelelő biztosítás.

Próbálják kiismerni az ügyfeleket

Németh Péter szerint az online megoldás másik előnye, hogy meggyorsítja az adminisztrációt, hiszen a szerződéskötés után a kommunikáció e-mailben történik az ügyféllel, így kapja meg a kötvényt, az igazolásokat és az értesítéseket, nem is beszélve arról, hogy a szerződő online igényelhet dokumentumokat és az esetleges kárbejelentéseket akár weben is megteheti.

Ezen előnyöket egyre többen ki is használják az utazók közül. A Biztositas.hu legfrissebb felmérése szerint - a gazdasági válság és az általában csökkenő utazási kedv ellenére - az interneten megkötött utasbiztosítások száma 2010. eddig eltelt időszakában mintegy 64 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, ami azt mutatja, hogy egyre jobban megnézzük, mit mennyiért veszünk.

Az internetes szerződéskötések térhódításával ugyanakkor egyre inkább csökken az utazási irodák utasbiztosítási forgalma, ahol általában csak egy-két biztosító ajánlatával találkozhatunk, ami ma már kevésnek számít.

Különösen igaz ez a rövidesen aktuálissá váló síszezonban, ahol az egyszerűen és gyorsan beszerezhető utasbiztosításra még nagyobb az igény, hiszen a hóhelyzethez igazodva sokszor csak a hét utolsó napjaiban hozzuk meg a hétvégi kiruccanásról szóló döntésünket. Érdekesség, hogy az interneten sí-biztosításokat kötő ügyfelek közel 70 százaléka Budapestről és Pest megyéből került ki.

A Biztosítás.hu szerint ennek hátterében az állhat, hogy amíg a fővárosiak inkább az egyéni sí utakat választják (saját autójukkal megközelítve a legközelebbi terepeket), addig vidéki társaik a szervezett (buszos) utakat részesítik előnyben, melynek árában már sokszor benne van valamiféle utasbiztosítás. A Biztosítás.hu a téli szezonra a nyárihoz hasonló emelkedést prognosztizál az internetes utasbiztosítási piacon, és mintegy 300 ezer utasbiztosítás értékesítésére számít idén a világhálón.

A CLB értékesíti igazgatója szerint a jövőben az ügyfelek és az alkuszok között még intenzívebb kommunikációra lehet számítani. Bővülhet az online szolgáltatások köre, várhatóan a fiatalabb generációknak új termékek jelennek meg az online piacon, valamint az ügyfelek szokásainak alaposabb megismerésével a biztosításközvetítők egyre inkább élnek majd a keresztértékesítés lehetőségével. A biztosítási szektort érintő állami elvonások pedig felgyorsíthatják a költséghatékony adminisztráció elterjedését, amire az internet a legjobb eszköz.

Az online cégeket máshogy értékelik...

Kis Ervin Egon egyik korábbi cikkünkben úgy nyilatkozott, hogy az online biztosítási piacban még most is hatalmas a potenciál. "Az online cégek vagyonának értékelése különbözik a hagyományos cégekétől, mivel itt jellemzően nincsenek épületek, azaz nincs ingatlanvagyon, nincsenek olyan látható eszközök, amelyek termelik a jövedelmet. Vannak viszont olyan virtuális online eszközök, amelyek a könyvelésben nem számszerűsíthetők, a piac viszont értékeli őket. Az online cégek értékét emiatt nem csak az eredmény határozza meg, hanem az árbevétel, annak növelése, valamint a felhasználószám és annak bővülése."

A Netrisk hatékonyságát jól mutatja, hogy a cég árbevétel arányos nyeresége 2008-ban 44 százalékos, 2009-ben 50 százalékos volt, vagyonarányos jövedelmezősége pedig a 2008-as 1348 százalékról 2009-re 2047 százalékra ugrott. A cég a tavalyi évet közel 1,4 milliárdos nettó árbevétellel és közel 600 millió forintos adózott eredménnyel zárta - az összeget osztalék formájában teljes egészében ki is fizették a tulajdonosoknak. A cég a 2008-as évben is kiemelkedő eredményt produkált; akkor 977 milliós nettó árbevétellel és 361 milliós adózott eredménnyel zártak, amit ugyancsak teljes egészben osztalék-kifizetésre fordítottak.

 

Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
2010 augusztus 05.
Kategória:
Általános

Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz

Felsőzsolca - Csaknem 30 milliárd forint kár keletkezett az Aegon Magyarország biztosító adatai szerint az országban a májusi-júniusi viharokat és árvizet követően.

Úgy számolják, minden tizedik ember érintett. A biztosító másfél millió forint támogatást nyújt a felsőzsolcai óvoda helyreállítására. A Generali május 5-e és július 31-e között csaknem 70 ezer bejelentést regisztrált, a becsült kárösszeg 10 milliárd forint nagyságrendű.

Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese a Független Hírügynökségnek elmondta: kedden a felsőzsolcai óvodának átadta azt a támogatást, amelynek felét a cég alkalmazottai gyűjtötték össze, másik felét a biztosító ajánlotta fel. Ezen kívül egyéves biztosítást kap az óvoda.

A vezérigazgató közölte: a biztosítónál összesítették a május-júniusi árvízkárokat. Hozzájuk 65 ezer kárbejelentés érkezett, 250 ezer lakóháznál csaknem 30 milliárd forint kárt számoltak.
Számításaink szerint minden tizedik ember érintett ebben a katasztrófában - mondta el a vezérigazgató-helyettes. Hozzátette: csak Borsodban az árvízkárokra 1,6 milliárd forintot fizettek ki az ügyfeleknek.

A legnagyobb pusztítás az árvíz miatt Felsőzsolcán volt, ott több mint kétszáz ház dőlt össze, vagy vált lakhatatlanná. A hétfői határidőig 171 háztulajdonos jelezte, igénybe szeretné venni az állami támogatást - mondta a Független Hírügynökségnek Fehér Attila polgármester.

Arról jövő hét elejéig döntenek, ki mennyit kap. Mindez attól is függ, hogy a biztosítással rendelkezőknek mennyit fizetnek a biztosítók. Az ügyintézés azonban sok biztosítónál lassú - mondta a polgármester. Az önkormányzat megpróbált segíteni, felvették a kapcsolatot a biztosítókkal, és folyamatosan szerveznek kihelyezett ügyfélfogadásokat, amelyekkel gyorsítják az ügyintézést, de több problémás esetet még nem sikerült megoldani.

A május elején kezdődő viharok és esőzések miatt továbbra is folyamatosan érkeznek a kárbejelentések a Generali biztosítóhoz is - közölte a Független Hírügynökséggel Olt Boglárka szóvivő. A társaság május 5-e és július 31-e között csaknem 70 ezer bejelentést regisztrált, a becsült kárösszeg 10 milliárd forint nagyságrendű. A kárbejelentések több mint 80 százalékát a Generali már lezárta.

A szóvivő hozzátette: a jelenlegi adatok alapján a leggyakoribb kártípus egyértelműen a vihar, a bejelentett viharkárok száma meghaladta a 38 ezret. Több mint 17 ezer bejelentéssel komoly arányt képviselnek a felhőszakadás okozta károk is.

Olt Boglárka kiemelte: a biztosító szakemberei folyamatosan mérik fel a károkat. Arra kérik az ügyfeleket, hogy a vihar következményei, a közvetlen élet- és balesetveszély mielőbbi elhárítása, valamint a kárenyhítés és a további károk megelőzése érdekében ne várják meg feltétlenül a kárszakértő jelentkezését, kezdjék meg a helyreállítást. Ha tehetik, a kár helyszínét fotózzák le, és a sérült, cserélt épületszerkezeteket őrizzék meg a biztosító jelentkezéséig.

A Generali a kárbejelentés megkönnyítése érdekében a 48 órás kárbejelentési kötelezettséget 2 hétre növelte. A cascóval rendelkező autótulajdonosok is számíthatnak segítségre.

Forrás: Független Hírügynökség

Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél
2010 augusztus 03.
Kategória:
Általános

Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél

Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését - az érintettek szerint vállalhatatlan az új kihívás.
 
Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését: egyszerre több hitelkonstrukciót csak felsőfokú szakirányú, vagy a törvényben előírt végzettséggel rendelkező kereskedő ajánlhat ügyfeleinek, s ezt is csak akkor, ha maga és cége is megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előírásainak, illetve megfizeti annak díjait. Az új anyagi és szellemi kihívást, a mintegy kétezer nehéz helyzetben lévő kereskedés vállalhatatlannak tartja - olvasható a CLB- Hitelinfo Kft. közleményében.

Egységbe tömörítette a riválisokat és piaci ellenfeleket az autókereskedések működésére vonatkozó új, az eddiginél jóval szigorúbb törvény, amely októberben lép életbe. A téma megvitatására összehívott konferencián szokatlanul sok, mintegy 150 márka- és használtautó-kereskedés képviselője vett részt – mondta Mészáros György, a szervező cég, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője, a Lízingszövetség korábbi elnöke.

szervezők jól gondolták, hogy megrázza az autókereskedőket az új szabályozás, amely szerint szeptember 30-a után csak olyan autókereskedő ajánlhat több finanszírozási konstrukciót, aki Független Többes Ügynöknek regisztráltatja magát – cégét – a PSZÁF rendszerében. Ez a komoly anyagi, rendszerhasználati, adattárolási és adatszolgáltatási, illetve felelősségvállalási kötelezettség a ma működő autókereskedők számára új kihívás, aminek nem egyszerű megfelelni.

A CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője szerint az autókereskedőkre kirótt új kötelezettségek és elvárások nem teljesíthetetlenek, de kellemetlen változtatásokkal és persze anyagi ráfordítással járnak. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő kereskedők nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák az új feltételeket teljesíteni. Azonban ebben az esetben csak függő ügynökei lehetnek valamelyik pénzintézetnek, ami ugyan nem jár a fenti kötelezettségekkel, de kizárólag egyetlen bank ajánlatát értékesíthetik termékeik mellé. Ez a függőség egyben kiszolgáltatottságot is jelent a mind a kereskedő, mind az ügyfél számára.

Szerző: CLB- Hitelinfo Kft.
Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt
2010 július 30.
Kategória:
Általános

Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt

A biztosítási díjak drámai növekedéséhez, és egyes területek biztosíthatatlanná válásához vezethet Nagy-Britanniában az áradások éghajlatváltozás miatt növekvő száma.

A brit biztosítókat tömörítő szövetség (ABI) szerint az árvizek veszélye jelenti a legnagyobb katasztrófakockázatot, az éghajlatváltozás fokozott veszélyeket rejt magában az áradások miatt. Nagy-Britanniában 2007-ben jelentettek súlyos, a biztosítóknak 3 milliárd fontjába kerülő áradásokat, tavaly Anglia észak-nyugati részét, Cumbriát sújtotta árvíz.

Nick Starling, az ABI általános- és egészségügyi biztosításokért felelős igazgatója elmondta: a szövetség tagjai attól tartanak, a megnövekedett kockázatok miatt egyes területek biztosítása lehetetlenné válik. A biztosítócégek már figyelmeztettek: előfordulhat, hogy nem kötnek szerződést az árvizek által fenyegetett területeken épült olyan új ingatlanokra, amelyek terveit a környezetvédelmi ügynökség véleménye ellenére hagyták jóvá. Az ügynökség becslései szerint Angliában és Walesben minden hatodik ház veszélyeztetett árvíz idején.

Az éghajlatváltozást felmérő legújabb adatok szerint a kockázat a tengerszint emelkedése és a mind gyakoribbá váló heves viharok miatt a jövőben tovább nő. Az ABI előrejelzése azt mutatja, ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, a károk éves átlagban 47 millió fonttal növekednének. A váratlan és nagy horderejű katasztrófák kockázata miatt a biztosítási díjak 16 százalékkal emelkednének. Komolyabb, 4 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén a veszteségek 80 millió fonttal, a díjak 27 százalékkal emelkednének.

Hat fokos növekedésnél a veszteségek 138 millió fonttal nőnének, az árak 47 százalékkal szöknének magasabbra. Starling figyelmeztetett: a kiadások lefaragása helytelen politika lenne az árvízvédekezés terén. Az iskolákban, kórházakban és üzletekben, illetve a lakóházakban keletkezett károk rendezése milliárdokat emészthet fel. Számítások szerint a települések árvízvédelmére fordított minden 1 font 8-at spórol a gazdaságnak. (MTI)

Biztosítás totálkár ellen
2010 július 28.
Kategória:
Vételár biztosítás

Biztosítás totálkár ellen

Sokan a már nem létező autóért kénytelenek fizetni

Évente több tízezer hitelből vásárolt autót törnek totálkárossá vagy lopnak el. A járművek gyors értékvesztése és a gyenge forint miatt megugrott tartozás következtében sokan olyan autóért kénytelenek ilyenkor fizetni, amely már meg sincs.

A casco fontosságára legutóbb a májusi–júniusi viharok és árvizek hívták fel a figyelmet. Ugyan darabszám alapján a károk döntő többsége az otthonokban keletkezett, az egy eseményre jutó kárérték azonban a járművek esetében volt a legmagasabb. Míg a lakásokban átlagosan százezer forint kár keletkezett, a cascóval biztosított autóknál meghaladta a 400 ezer forintot. Egy jégeső okozta felületi és üvegkárok javítása a tapasztalatok szerint rendre meghaladja a félmillió forintot, de akár egy háztetőről lecsúszó cserép is komoly sérüléseket okozhat a járművekben.

Az említett esetekben a javítások költségét a biztosítók fizetik, az ügyfeleknek csak az önrészt kell állniuk, ám ha egy fa dől az autóra, vagy egy közúti baleset következtében válik totálkárossá, esetleg ellopják, akkor előfordulhat, hogy a casco önmagában már nem nyújt elegendő fedezetet. A biztosítók mind a casco, mind a felelősségbiztosítások esetében csak az autó káridőpont szerinti értékét térítik meg.

Egy hitelből vásárolt jármű esetén pedig ilyenkor a fennálló tartozás sokszor meghaladja a kártérítés mértékét, hiszen egy új autó értéke az első három évben akár 40-50 százalékkal is csökkenhet, miközben a gyengébb forintárfolyam miatt nőttek a jellemzően devizaalapú hitelben felvett kölcsönök. Az Union becslése szerint az elmúlt másfél évben mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó válhatott totálkárossá, s jelentős részük után a tulajdonosok továbbra is törlesztik a tőke- és kamattartozás fennmaradó részét – mondja Zsoldos Miklós, a biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az ilyen esetekre nyújt megoldást a gépjármű-vételárbiztosítás (GAP). A GAP egy másodlagos biztosítás, amelylyel a károsult a saját casco, illetve a vétkes fél kötelező vagy más típusú felelősségbiztosítása terhére rendezett kárkifizetést követően szerezhet érvényt követelésének. Például ha valaki három éve vett egy alsó középkategóriás autót négymillió forintért úgy, hogy ehhez hárommillió forint svájcifrankalapú hitelt vett fel, akkor az árfolyammozgás miatt a tartozása – folyamatos törlesztés mellett – 3,5 millió forint. A jármű piaci értéke azonban már csak 2,5 millió, ezért ha egy harmadik személy az autót totálkárosra töri, akkor az okozó felelősségbiztosítása csak ennyit térít.

A kettő különbözetét, vagyis egymillió forintot tehát az ügyfélnek saját zsebből kell állnia. Ha azonban a károsult kötött GAP-ot, akkor biztosítója megtéríti a jelenlegi 2,5 milliós érték és az eredeti négymilliós vételár közötti különbséget. Így a károsultnak nem kell olyan autót törlesztenie, melyet már nem is tud használni, illetve marad még félmillió forintja – érzékelteti egy példával a biztosítás lényegét Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.

Magyarországon a GAP még viszonylag új szolgáltatásnak számít: a 830 ezer cascóval szemben eddig alig négyezer ilyen biztosítást kötöttek eddig. Nyugat-Európában azonban már jó ideje sikeresen alkalmazzák, több országban is eléri a 40 százalékot a finanszírozott autókra kötött vételárbiztosítások aránya. Az Unionnál azonban arra számítanak, hogy az elmúlt időszak negatív tapasztalatai miatt a GAP-ban még komoly fejlődési lehetőség van.

Forrás:Nol.hu

Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól
2010 július 27.
Kategória:
Általános

Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól

Két terület lesz mentes csupán a bankadó megfizetése alól: a takarékszövetkezetek és a - postát is beleértve - a pénzügyi szolgáltatók; a három évnél nem régebben alakult biztosítók végül nem kapják meg ezt a lehetőséget - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, azt követően, hogy a nap folyamán két ellentétes hír is megjelent arról, fennmarad-e a lex Járai néven ismertté vált, a egyes biztosítók bankadó alóli mentességét szolgáló javaslatról.

Csütörtökön reggel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek azt mondta: a kormány nem lép vissza a "lex Járaitól", azzal együtt szavazza meg délután az Országgyűlés a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagot. Kiemelte: a kormány továbbra is támogatja, hogy fennmaradjon azon kivételek köre a banki adó fizetési kötelezettsége alól, amelyeket már megszavaztak, hogy mindenki, így a kistelepüléseken élők számára is könnyen elérhetők legyenek a pénzügyi szolgáltatások, illetve hogy a piacra új szereplőként belépők ne lehetetlenedjenek el. Csütörtökön délután azonban felkerült az Országgyűlés honlapjára a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, zárószavazás előtti módosítócsomag, amely szerint a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. Ezt a módosító javaslat azzal indokolja, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget írna elő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása; és az eredeti jogszabálytervezethez képest a biztosítók adókulcsa 5,8-ról 6,2 százalékra nő. Eltörli a takarékszövetkezetekre vonatkozó kedvezményt is a javaslat, kedvezményezésüket úgy éri el, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék az adó. A módosító javaslat kiveszi az adófizetési kötelezettség alól a pénzügyi közvetítőket, amit azzal indokol, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, a közvetítők egy részét ellehetetlenítené. A pénzügyi közvetítők csoportja nem egységes, hitelközvetítőkből és biztosításközvetítőkből áll, az egységes adóalap alkalmazása ezért ebben az esetben nem megfelelő - áll az indoklásban. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedik.

Forrás: Hír3.hu

Oldalak