Hiába van bebiztosítva az otthonod: ezért bukhatsz el baj esetén mindent

A magyarországi lakásállomány harmada még mindig nincsen biztosítva, de az érvényben lévő szerződések esetén is fennáll az a veszély, hogy az ingatlanok alulbiztosítottak. Az emberek jelentős része szeret szakemberekre hagyatkozni akkor, amikor pénzügyekben dönt, pedig egy lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfél ismeri a legjobban a lakásával kapcsolatos, egy megfelelő biztosítás megkötéséhez szükséges információt. Az alábbiakban néhány olyan szempontra hívnánk fel a figyelmet, melyek figyelembevételével elkerülhetjük, hogy használhatatlan biztosításra szórjuk el a pénzünket.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint a nagyjából 4,4 millió hazai lakóingatlanból több mint 1 millióra még nem kötöttek biztosítást. Pedig tudnának miből válogatni a lakástulajdonosok: a piacon jelen lévő biztosítóknak több tucat olyan termékük van, melyek jelenleg is elérhetőek. Ugyanakkor az érvényben lévő szerződéseknél is kérdéses, hogy mekkora arányuk nyújt valós védelmet egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Rengeteg szerződést ugyanis nem a kellő körültekintéssel kötnek meg, de az is gyakori, hogy a lakástulajdonos olyan régen kötött biztosítást, hogy az már nem felel meg a jelenlegi körülményeknek. Végső soron a veszély mindkét esetben ugyanaz: kár esetén előfordulhat, hogy hiába fizette az ügyfél akár hosszú éveken át a biztosítási díjat, a biztosító nem, vagy nem eleget fog fizetni a károk rendezésére.

Hogy kerülhetjük el a bajt?

Az egyik legfontosabb, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítottságát: tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant, mert lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződés megkötésekor alaposan gondoljuk át, hogy mennyibe is kerülhetne az ingatlan helyreállítása. Fontos, hogy a helyreállítása, ugyanis a biztosítók az újjáépítési értékre kötik a lakásbiztosításokat. Tehát lehetséges, hogy az ingatlanunkat el tudnánk adni 25 millió forintért, de ha 20 millió forintba kerül az újjáépítése, akkor a biztosítás megkötése szempontjából az utóbbi összeg lesz a meghatározó.

A másik dolog, amelyre figyelnünk kell, az úgynevezett indexálás (értékkövetés). A biztosító évente egyszer, a KSH által nyilvánosságra hozott adatok alapján indexálja a biztosítást. Ezt azért teszi meg, mert az alapanyagok, a munkaerő árának emelkedése következtében elképzelhető, hogy idén már csak drágábban lehetne újjáépíteni az ingatlanunkat, mint a tavalyi évben. Tehát a tavaly meghatározott biztosítási értékhatár elavulhat, így ezt érdemes az éppen aktuális viszonyoknak megfelelően módosítani.

Az indexálást az ügyfél nem köteles elfogadni, ám ezzel azt veszélyezteti, hogy a biztosítása idővel "elavul". Nem véletlen, hogy a biztosítók, de maga a MABISZ is azt javasolja, hogy legalább évente egyszer vizsgáljuk felül a lakásszerződéseket.

Ne feltétlenül a legolcsóbbat válasszuk

Sokan már teljesen online kötik meg biztosításaikat, ami egyrészt jó dolog, hiszen ez gyors és kényelmes megoldás. Másrészt ennek van egy olyan hátulütője, hogy az ügyfél akkor találkozik először a biztosító szakemberével, amikor az kimegy hozzá egy káresemény felméréséhez. A lényeg tehát az, hogy csak az ügyfél tudja ténylegesen, hogy milyen állapotban van a lakása, mennyi lehet annak akár a forgalmi, akár az újjáépítési értéke.

Az általunk kiválasztott biztosító kalkulátora csupán az ingatlan általunk megadott, legalapvetőbb tulajdonságai alapján tud díjat kalkulálni. Ez alapján viszonylag pontosan ki tudja számítani, hogy mennyit ér maga az ingatlan, ám azt már nem, hogy a benne lévő ingóságok mennyit érhetnek. Hiszen két, ugyanakkora, egymás mellett elhelyezkedő ingatlan közül az egyik tele lehet pakolva luxuscikkekkel, míg a másik akár üresen is állhat. Értelemszerűen nem egyforma összegre célszerű biztosítani a két ingatlant - a biztosítási összeg meghatározása azonban végső soron az ügyfélen múlik.

Amire szintén érdemes odafigyelni, hogy pontosan mit is tartalmaz a megkötött lakásbiztosításunk. A legtöbb ilyen biztosítás ugyanis több kis "csomagból" épül fel, melyek közül válogathatunk, hogy melyiket kérjük és melyiket nem. Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban egyre szűkül azon káresemények köre, melyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Érdemes ezek között a csomagok között tudatosan válogatni, hiszen lehetnek köztük olyanok, melyekre nincs szükségünk (pl. minek nekünk kisállatbiztosítás, ha nincsen kisállatunk?), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása egyébként is alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káresemény esetén a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést. Például van olyan biztosító, amely kiköti, hogy a pincében tárolt ingóságokat csak akkor biztosítja vízkár ellen, ha azokat nem közvetlenül a földön, hanem meghatározott magasságban tároljuk, például egy raklapon.

Mennyibe kerül egy jó lakásbiztosítás?

A fentiekből következik, hogy nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül egy áltagos lakásbiztosítás, hiszen az ügyféligények, illetve az ingatlan és a benne lévő ingóságok értékei rendkívül sokfélék lehetnek. Értelemszerűen drágábban jöhet ki egy téglaépület, mint egy faépület biztosítási díja, hiszen drágább az alapanyag is. Ugyancsak drágább lehet egy fővárosi vagy egy nyugat-magyarországi ingatlan biztosítási díja, hiszen ha az alapanyagok nem is, ám a munkaerő jóval drágább, tehát végső soron az épület újjáépítése is nagyobb költségből valósítható meg.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>