Hajmeresztő biztosítások
A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.
Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.
„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.
A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.
A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.
A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.
Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.
Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.
Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.
Forrás: HVG
Biztosítás fajta:
- Általános
KGFB-kampány - Érdemes még hajtani?
Évről-évre rohamosan veszít jelentőségéből a szokásos KGFB-kampány, idén már csak alig 100.000 ügyfél kegyeiért folyik a harc az előzetes várakozások szerint. Hol vagyunk már a 2010-ben mért mintegy 1,3 millió biztosítást váltótól, vagy a többtíz oldalas újságmellékletektől. A biztosítási szakma egykor egyik legnagyobb csörteváltása lassan az érdektelenség mocsarába süllyed.
A KGFB igen sajátos darabja a biztosítási palettának, lévén mint neve is mutatja, minden gépjárműre kötelező ilyet kötni. Mitöbb, más biztosítási termékektől eltérően a biztosítóknak sincs mérlegelési lehetősége, amennyiben az ügyfél jelzi náluk igényét, kötelezően szerződniük kell vele. A „kötelező” jelzőhöz a legtöbb dolognál az „agyonszabályozott” is társul, ez a KGFB tekintetében sincs másképp, éppen ennek folyományaként született meg gyakorlatilag az év végi KGFB-kampány jellegzetes intézménye, hiszen minden gépjármű tulajdonos számára évente egyetlenegyszer, jól körülhatárolt időszakban nyílt lehetőség a váltásra, a biztosítónak pedig díjtarifái megváltoztatására. Így jött létre gyakorlatilag a piac, ahol az erőviszonyok átrendeződésére törvény által előírt időpontig kellett várni.
A szabályozás azonban időközben több ponton is megváltozott. Mindközül a legjelentősebb, és a jelenlegi helyzet kialakulásáért legnagyobb mértékben felelős módosulás a 2009. évi LXII. törvény megszületése volt. Ennek életbelépésekor már azonnal módosult az év végi kampányban érintettek köre, mivel bevezette a kockázatviselés kezdetétől számított egy éves évforduló fogalmát, így az év közben vásárolt autók esetében már nem a december 31. volt a biztosítási évforduló. A tarifák ettől függetlenül változatlanok maradtak, vagyis az év közben kötött szerződések esetén is az adott év január 1-től érvényes díjak vonatkoztak. Mindenesetre a hatás nem maradt el, a kampányidőszakban váltók száma szinte azonnal meredek zuhanásba fordult, minden évben egyre kevesebben vették igénybe ezt a lehetőséget. Míg a 2010-es kampány eredményeképp 1,3 millióan voltak, addig a tavalyi évben már a legoptimistább becslések szerint is alig 200 ezren váltottak. 2016-ra nézve még nincsenek kézzelfogható adatok, de egyes szakemberek szerint alig 100 ezer váltóra lehet számítani.
Elviekben pedig nem lenne lehetetlen legalábbis a 2011-es eredmények megismétlése, ha azt az irreális helyzetet vesszük alapul, hogy valamennyi érintett vált. Továbbra is a jelenleg forgalomban lévő gépjárművek valamivel kevesebb mint harmada érintett az év végi kampányban, ugyanakkor az árverseny már közel sem olyan gyilkos, mint annak idején. Ez elsősorban egy újabb szabályozásbeli módosításnak köszönhető, 2013-tól ugyanis a biztosítók már év közben is módosíthatják díjszabásukat, azaz nem egy évre előre konzerválódnak a piaci állapotok. Nem véletlenül 2013 a fordulat évének tekinthető éppen emiatt, ekkor kezdett ugyanis kimászni a KGFB piac a folyamatos díjcsökkenés ásta gödörből, a folyamat pedig idén is nagyon jó eséllyel folytatódni fog.
A díjak csökkenő trendjének megfordulása persze nem csupán a szabálymódosításnak tudható be. A KGFB díjszámítást jellemzően meghatározza a gépjárműpiac dinamikája, a gépjárműállomány illetve a finanszírozási piac állapota, illetve a káralakulás, vagyis a balesetek száma és összetétele egyaránt. A teljes állomány továbbra is növekszik, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a forgalomban lévő járművek átlagéletkora is, ami nem éppen pozitív tényező. Sajnos 2013 a baleseti statisztikák szempontjából is a fordulat éve, itt azonban ez negatív irányú, ekkor állt meg ugyanis a balesetek számának 2006 óta tartó csökkenés, és bár 2016-ra nézve még csak az első félév adatai állnak rendelkezésre, 2015-el összehasonlítva emelkedésre kell számítani az év végi összesítés során is. Ennek következtében a biztosítók kárráfordítása is növekedésnek indult, ezt pedig a díjaknak is tükröznie kell.
Mindezek mellett a potenciális váltók száma ellen hat az is, hogy nem lehet már különbséget tenni régi és új ügyfél között 2016 márciusa óta, azaz mindenkinek ugyanakkora mértékű kedvezmény jár. A KGFB helyzet érdekes hozadéka azonban, hogy az árverseny mérséklődésével hogyan kerülnek előtérbe a fizetendő díj mellett egyéb döntési szempontok is. Természetesen az ár továbbra is elsődleges, a legjelentősebb réteg továbbra is a legjobb ajánlatot keresi, ez a hajlandóság azonban egyre mérséklődik az elérhető árelőny csökkenésével. Sok esetben a kötés mellé járó ajándékok döntenek, ugyanakkor egyre többen ismerik fel az online csatorna kényelmét, illetve követelik meg a korszerű csatornák meglétét, az egyszerű ügyintézést választott biztosítójuktól. Természetesen szolgáltatásalapú versenyről még nem lehet beszélni, de az ügyfélkör attitűdjeinek változását jól mutatja, ha már egy ilyen relatíve korlátozott piacon is megjelennek az új igények, mint amilyen a KGFB.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Amennyiben Önnek is év végén van kötelező biztosításának évfordulója, használja kalkulátorunkat a biztosítók ajánlatainak összehasonlításához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
A fiatalok reálisnak tartanak egy nyugdíjkatasztrófát - Döbbenetes nyugdíjkörkép
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB.
Néhány évtizeden belül a teljes magyar társadalom egyharmada szorul majd időskori és egyéb ellátásra – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről. A nem reprezentatív gyorsfelmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális nyugdíjjáradékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből szinte lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet annak kapcsán kérdeztek ügyfeleik egy részétől az alkusz szakértői, hogy éppen az öngondoskodási kampányuk kezdetén megjelent a hír: negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül három millió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania.
A beszélgetések során kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette az ügyfelekkel való beszélgetésből is levont friss tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járadékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük. A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.
Németh szerint meglepő azonban, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló, stb. – el kell majd adni, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.
CLB TIPP: Ha Ön is szeretné nyugodtan tölteni nyugdíjas éveit, tervezzen előre és kössön nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
MABISZ konferencia: A klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra
Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a hazai biztosítási szektor egyik legjelentősebb éves rendezvényén, a MABISZ Konferenciát. A november 21-én megrendezésre kerülő esemény témája idén a környezettudatosság lesz, a fenntartható fejlődés témaköre, illetve a klímaváltozás hatásai a biztosítási piacokra.
A fenntarthatóság mára a gazdasági fejlődés megkerülhetetlen alapkérdésévé vált, új kihívások elé állítva a gazdaság valamennyi szereplőjét. A megváltozott körülményekhez a biztosítási piacoknak is alkalmazkodniuk kell, ennek módjai és lehetőségei az egyik legaktuálisabb problémakör, amellyel a biztosítási szakmának világszerte szembe kell néznie. Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvény a „Környezettudatosság, fenntartható fejlődés – a klímaváltozás hatása a biztosítási piacokra“ címet viseli.
A rendezvény nyitó előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartja. Szabó Zsolt, a Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár „Párizs után: a klímaváltozás tétje - hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségek” címmel tart előadást. Az esemény első részének előadója V. Németh Zsolt környezetügyekért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is.
A konferencia második részét Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanácsa tagja nyitja meg, ezt követően Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke beszél a magyarországi biztosítási piacról, a hazai biztosításügy aktuális kérdéseiről. A konferencián előadást tart Thomas Hladky, nemzetközi hírű klímakutató is.
Az rendezvényen két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül: mind az életbiztosítási, mind a nem életbiztosítási kerekasztal-beszélgetés középpontjában a fenntarthatóság témaköre áll.
A klímaváltozás mellett olyan témák is terítékre kerülnek, mint az „etikus biztosító” követelményrendszere, a Szolvencia-II. bevezetésével kapcsolatos kihívások, illetve a digitalizáció biztosítási szektorra gyakorolt hatásai.
„Az új, a korábbiaknál offenzívabb, erőteljesebb társadalmi jelenlétet hirdető MABISZ 2010-ben döntött a konferencia megszervezéséről. Az I. MABISZ Konferenciát még abban az évben meg is rendeztük. Az eddigi konferenciáinkon mások mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Gabriel Bernardino, az európai biztosításfelügyelet, az EIOPA elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg, és előadást tartott mások mellett Michaela Koller, az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe vezérigazgatója is. Reméljük és hisszük, hogy a MABISZ konferenciák megszervezésével olyan hagyományt teremtettünk, amely hosszú távon fennmarad és a hazai és nemzetközi biztosítási szakma egyik legfontosabb találkozója és vitafóruma lesz a jövőben is” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a VII. MABISZ Konferencia alkalmából.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Fontos dátum a mezőgazdasági károsultak számára
A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. Azon károsultak tudják benyújtani a kérelmet, akiknek a kárbejelentését az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítési évben korábban már jóváhagyta - írja a kormany.hu.
A károsult termelők 2016-ban is elektronikus úton tudják benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre szolgáló internetes felületén, amely itt érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször lehet módosítani, az MVH és az agrárkár-megállapító szerv a 2016. november 30-i nap végi állapot szerinti kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről 2017. március végéig születik döntés és eddig kapják meg kárenyhítő juttatásukat a károsultak.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-áig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.
A teljes hír itt olvasható: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-2016-evi-karenyhito-juttatas-iranti-kerelem-benyujtasahoz-megjelentek-a-referenciaarak-es-atlaghozam-adatok
Forrás: biztositasszemle.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot a mezőgazdasári biztosításra vállalkozása számára! Vállalati biztosítás ajánlatkérés>>
Több mint 1800 milliárd van életbiztosításokban
Rekordösszeget tartanak a háztartások unit linked életbiztosításokban. A biztosítók ezermilliárd forintos nagyságrendben finanszírozzák az államot, de befektetési alapot és részvényt is tartanak.
Sosem tartott még annyi pénzt életbiztosításban a magyar lakosság, mint szeptember végén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 1811,4 milliárd forint volt az életbiztosítási tartalékok volumene a harmadik negyedév végén, ez történelmi rekord. Tavaly ősz óta 6 százalékot gyarapodtak a megtakarítások, és az utolsó negyedév is hozhat még fellendülést, a húzóterméknek számító adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokba ugyanis ebben az időszakban érkezik a legtöbb egyszeri befizetés.
A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításokban jóval több pénzt tartanak a háztartások, mint hagyományos, vegyes termékben. Szeptember végén a unit linked életbiztosításokban már 1180 milliárd forint gyűlt össze, miközben a hagyományosokban alig 630 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a unit linked tartalékok folyamatosan híznak, a hagyományos életbiztosításokban lévő megtakarítások mennyisége viszont nagyjából stagnál már évek óta. Ez egyébként nem meglepő, hiszen unit linked életbiztosításokba egyébként is csaknem háromszor annyi díjbevétel folyik be, mint a vegyes konstrukciókba. A nyugdíjbiztosításoknál egyébként a hagyományos termékek is egyre keresettebbek, de nem érik utol a befektetési egységhez kötötteket. Az idén az első fél évben a nyugdíjbiztosításokba befolyó díjbevétel több mint kétharmada unit linked termékbe került.
A biztosítók egyre jobban diverzifikálják az ügyfelek megtakarításait. Jelenleg körülbelül 1850 milliárd forintot tartanak hazai eszközökben, ebből 1090 milliárd forintot tesz ki a magyar állampapír. A magyar részvények és befektetési jegyek állománya lassan, de folyamatosan nő. Külföldi eszközökbe 524 milliárd forintot fektettek be a piaci szereplők, ennek döntő része befektetési alap volt. A nem pénzügyi eszközöket nem kedveli a biztosítási ágazat, alig 50 milliárd forintot tartanak ilyen befektetésben, például ingatlanokban.
A vagyonbiztosítási biztosítási tartalékok mennyisége tavaly szeptember óta alig változott: 477 milliárd forinton állt a harmadik negyedév végén. Volumenük egyébként szezonálisan úgy alakul, hogy hagyományosan az első negyedév végén a legmagasabb, sok biztosításnál ugyanis ekkor fizetik be a teljes évi díjat. Az év végén pedig általában alacsonyabb, hiszen az év utolsó hónapjaiban viszonylag kevés díj folyik be, a károkat viszont folyamatosan fizetik a biztosítók.
A vagyon- és életbiztosításokkal együtt a biztosítók teljes tartaléka a harmadik negyedév végén 2174,3 milliárd forint volt, ez történelmi csúcsnak számít. Szintén rekordon, 2630 milliárd forinton áll a szektor mérlegfőösszege. Tőkésítettség terén azonban volt már erősebb is a hazai biztosítási szektor. Az idei harmadik negyedév végén a saját tőke megközelítette a 290 milliárd forintot, ami 15 százalékkal több a tavaly év véginél. 2008–2009-ben viszont bőven 300 milliárd forint fölött volt az ágazat saját tőkéje. A biztosítók a jegybank adatai szerint mostanra kezdik kiheverni a biztosítási adó hatását, és ha helyreáll a profittermelő képességük, valószínűleg javulni fog a tőkehelyzetük is.
Kétszázezer forinttal nőhet egy családi ház ára
Körülbelül 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház építési költsége, ha bevezetik a kötelező felelősségbiztosítást a kivitelezők számára – derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elemzéséből. Főleg a kis- és mikrovállalkozásoknak jelent többletterhet a biztosítás, és a költségét igyekeznek majd áthárítani a megrendelőre. A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházásoknál a tervezés esetében káronként 2 millió, az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintos limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell majd kötniük a cégeknek.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók nyugdíjbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás a családi házat építőknek? 200 ezer forintos teher
Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket a 300 négyzetméter alatti, egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére.
Bár már novemberben járunk, a rendeletnek egyelőre se híre se hamva. Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? – ezeket a kérdéseket járta körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokhoz. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.
"Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál" – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami sok esetben lehetetlenné teszi a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését.
A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben, vagy akár még később kerül sor. Már most érdemes viszont megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.
Átlagosan legalább 200 ezer forintos költségnövekedés
A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.
A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.
Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.
Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.
A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel kell számolni.
Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.
Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?
Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.
Forrás: adozona.hu
A kényelem, az ár vagy a személyes kapcsolat a fontos? Így kötünk kgfb-t
A biztosítótársaságok november 1-jén meghirdették új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) tarifáikat, mely még mindig 1 millió autóst érint. Ők a következő hetekben dönthetik el, hogy maradnak-e biztosítójuknál. Vajon milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor kiválasztják a számukra leginkább megfelelő ajánlatot, és hol, milyen módon tervezik megkötni szerződésüket?
A Groupama Biztosító az NRC Marketing és Piackutató Kft. közreműködésével végzett 1000 fős reprezentatív kutatásából az is kiderül, hogy az áron kívül mennyire befolyásolják más szempontok az autósok választását. Az egyértelmű, hogy ha kgfb-ről van szó, az ár a legmeghatározóbb: a biztosító kiválasztásánál 10-ből 6-an - különösen az ajánlatokat rendszeresen átnézők - a legkedvezőbb díjat keresik.
Ugyancsak fontos szempont sokak (29 százalék) számára, hogy a szerződéskötés legyen egyszerű, illetve, ugyanennyien tartják fontosnak, hogy az adott ajánlatot össze tudják vetni más ajánlatokkal.
A biztosítótársaság személyes elérhetősége minden negyedik, a minél több plusz szolgáltatás pedig minden ötödik kgfb tulajdonosnak fontos szempont.
A biztosító kiválasztásánál az ár mellett a szerződéskötés egyszerűsége és az online összehasonlíthatóság is fontos szempont, ebből adódóan nem meglepő, hogy az autósok közel kétharmada (63 százalék) választaná az online szerződéskötést. Az online szerződéskötést preferálók kétharmadát teszik ki azok, akik az árak összehasonlítására is alkalmas online alkuszok honlapján keresztül kötnék meg kötelezőjüket, egyharmaduk pedig a biztosítótársaságok honlapját választaná szerződéskötésre.
"A kutatás eredményei összhangban vannak tapasztalatainkkal is, azaz az ügyfelek többféle szerződéskötési mód elérését is igénylik. Amellett, hogy egyre többen választják a szerződéskötés kényelmes, online módját - akár a díjak összehasonlítását is lehetővé tevő online alkuszok, akár a biztosítótársaságok honlapján keresztül -, az autósok több mint harmada még mindig a személyes ügyintézést preferálja: a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy szerződését személyesen, biztosítási üzletkötővel kötné meg" − mondta el Csonka István, a Groupama Biztosító vezérigazgató-helyettese.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kötelező évforduló esetébn használja kalkulátorunkat a különböző biztosítók ajánlatainka összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Téliesítsd az autódat: 9 egyszerű lépés a család biztonságáért
Szépen lassan közeledünk az ősz vége felé, ez pedig azt jelenti, hogy egyre hűvösebb lesz az idő. A hideg és fagyos időjárásra azonban már most érdemes felkészülni. Sokan elfelejtik, hogy ilyenkor nem csak a nyaralókat vagy a kerti csapokat kell téliesíteni, hanem az autónkat is.
Éjszakánként már nem ritka, hogy fagypont alá csökken a hőmérséklet. A hideg időjárásra azonban az autónkat is fel kell készítenünk. A Pénzcentrum mutatja, mi az a 8+1 autó karbantartási tipp, amit ilyenkor nem szabad elfelejtenünk. Legalábbis, ha szeretnénk biztonságosan közlekedni, amivel magunkat és egyben a pénztárcánkat is megkímélhetjük.
Figyeljünk a levelekre
Az ősszel lehulló levelek gyakran ellepik az autóinkat. Ezeket a leveleket azonban nem szabad az kocsikon hagyni, abban reménykedve, hogy a menetszél majd lefújja azokat. A levelek, a gallyak és egyéb szerves anyagok ugyanis károsíthatják az autónkat. Hiszen, ha összegyűlnek a levelek az autónkon, akkor megakadályozhatják, hogy lefolyjon róla a víz és alattuk könnyen rozsdásodni kezdhet a kocsi.
Ellenőrizzük az ablaktörlőlapátokat
Télen különösen fontos, hogy jól működjenek az ablaktörlőink, amelyeknek az élettartama általában egy év. Ha nem törölnek jól a lapátok még most érdemes kicserélni azokat, nehogy a nagy hóesésben maradjunk vizes szélvédővel.
Akkumulátor
Télen jobban oda kell figyelnünk az kocsi akkumulátorára, főleg, ha kint parkolunk vele az utcán éjszakánként. Sajnos a 4 évnél idősebb akksik szinte bármikor bedobhatják a törölközőt egy hideg téli reggelen. Ez ellen akár úgy is védekezhetünk, hogy szerzünk a boltban egy akku tesztelő műszert, amiért 5-10 ezer forint körül kell fizetnünk. De a legjobb az, ha mindig van nálunk egy bikakábel, amivel gyors segítséget tudunk kérni, ha szorult helyzetbe kerülünk. Esetleg, ha akksi vásárlásra adjuk a fejünket, akkor alaposan tanulmányozzuk, hogy pontosan milyen típust kell venni a saját autónkba.
Nézzünk a kocsi alá
A mai autóknak egyre összetettebb és sokszor nagyon alacsony alváza van. Ha ebből egy alkatrész véletlenül meglazul, esetleg lelóg, az nagy problémát okozhat télen, könnyen fennakadhatunk vele akár egy kisebb hóbuckán is. Szóval érdemes még most megnézni az autónk alját, hogy minden rendben van-e az ottani alkatrészekkel.
Téli ablakmosó
Amint kicsit lehűl a levegő, előkerülnek a benzinkutakon a téli ablakmosó folyadékok. Erre pedig ilyenkor nagy szükség van, ugyanis ha nem cseréljük ki az ablakmosónkat fagyállóra, akkor az egy hidegebb téli éjszakán nagy károkat tud okozni. Érdemes most még elhasználni a kocsiban lévő ablakmosót, és amikor már kevesebb van benne, akkor rátölteni a fagyálló verziót.
Guminyomás
Persze minden indulás előtt érdemes ránézni a kerekek állapotára, de a tél közeledtével különösen fontos, hogy rendben legyen a guminyomás. A hideg időjárás miatt ugyanis elve csökkeni fog kicsit a nyomás a gumikban. Jó tudni, hogy 10 fok körüli lehűlés nagyjából 0,1 bar nyomáscsökkenést eredményez. Ha pedig a kelleténél kisebb a nyomás a kerekben, akkor az fokozottan balesetveszélyes, például nehezebben kormányozhatóvá válik az autó. Az ideális keréknyomás autónként válozhat, de sokan vannak, akik ilyenkor télen kicsit magasabb guminyomást alkalmaznak, hogy ezzel kompenzálják kicsit a várható nyomáscsökkenést. De jobb, ha ilyenkor inkább folyamatosan figyeljünk a kerekekben lévő nyomást. Fontos, hogy a szelepek is legyenek rátekerve a gumikra és ne legyenek repedtek. Ha ugyanis befolyik a víz a szelep helyére és megfagy, hamar tönkremehetnek a kerekek.
Felszerelés
Bár egyébként is jó, ha van a kocsinkban egy kis "túlélő" csomag, de ha valaki elakad a hóban és emiatt sok időt kell az autóban töltenie, akkor különösen jól jöhet, ha az alábbiak már elve benne vannak az autóban:
- takaró, vagy néhány melegebb ruha,
- esetleg vízálló dzseki vagy cipő,
- víz,
- néhány szelet csoki,
- elemlámpa,
- egy külső akksi a telefonunkhoz, vagy egy autós töltő,
- esetleg egy összecsukható lapát.
- Fényszórók
Télen az is nagyon fontos, hogy az összes fényszórók jól működjön, ezért most ellenőrizzük le még mindegyiket és a tolatólámpáról se feledkezzünk meg. Az elszántabbak akár a fényszórót takaró műanyagot is letakaríthatják. Sőt, akár egy kis wax-al is bekenhetjük a műanyagot, mert a csúszós felületre nehezebben fagy rá víz és hó.
+1 Téli gumi
Talán a legtöbbeket már nem kell arra figyelmeztetni, hogy a hidegben csak téli gumival lesz biztonságos a közlekedés. Ugyanis amint az átlaghőmérséklet 7 fok alá csökken, a téli gumik már jobban teljesíthetnek, jobban tapadnak az úton. Persze azt jobb, ha tudjuk, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen abroncsot választunk.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Autója folyamatos karbantartása mellett a biztosításról se feletkezzen meg! Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Minden harmadik magyar autós hibázik: mi a leggyakoribb probléma?
Egy friss felmérés szerint a magyar autósok körében a leggyakoribb hiba a gyorshajtás, a sofőrök 33 százaléka lépi túl a megengedett sebességet. Ráadásul minden ötödik sofőr rossz fordulatszámon hajtja a motort.
A K&H Biztosító felmérése szerint a leggyakoribb hiba a gyorshajtás volt, a sofőrök/esetek 33,7 százalékában fordult elő. A második legtöbbször előforduló hiba az, hogy a sofőrök rossz fordulatszámon hajtották a motort: ez az autósok 20 százalékánál volt probléma. A harmadik helyen hármas holtverseny volt: a hirtelen gyorsításból és fékezésből, valamint a kanyarodásból adódó hiba egyaránt 14 százalékos arányt ért el.
A biztosító a közlekedésbiztonság fokozását célzó telematikai projektje keretében az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. A program első két hónapjában összegyűjtött részeredmények szerint a sofőrök összesen 123 ezer kilométert, átlagban napi 81 kilométert tettek meg, míg egy-egy autós naponta valamivel több mint másfél órát vezetett. A 123 ezer megtett kilométer alatt közel 23 ezer, autónként átlagosan 334 vezetési hibát regisztráltak az autókba elhelyezett okos berendezések.
A programban szereplő autósokat biztosítási szempontból is értékelték egy 100-as skálán, amely szerint a lehető legmagasabb százalékot elérő autósok a legkörültekintőbbek és a károkozás szempontjából kevésbé rizikósak. Az autósok 7 százaléka került a 20 százalék alatti kategóriába, ők lényegében a notórius gyorshajtók. A 80 százalék felett teljesítők aránya 5 százalékos volt. A sofőrök több mint fele pedig az 50 százalékos eredményt sem érte el. Összességében a részeredményekből azt látszik, hogy jelentős a gyorshajtók, valamint a hirtelen fékezők és gyorsítók aránya, ami közlekedésbiztonsági szempontból aggályos. A fordulatszám helytelen megválasztása pedig a fogyasztásra és az autó alkatrészeire is rossz hatással van.
A legújabb technológia erre is megoldást jelenthet
A telematika a telekommunikációt és az informatikát ötvözi, adatgyűjtésről és az adatok feldolgozásáról szól, amellyel biztonságosabbá tehető a közlekedés. A balesetek száma akár 50 százalékkal csökkenhet a járművek közötti kommunikáció és a telematikai megoldásoknak köszönhetően. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök pedig díjkedvezményeket kaphatnak.
Iparági becslések szerint 2025-re a járművek 65 százaléka használhatja a telematikai megoldásokat. Ezekkel a változásokkal a biztosítóknak is lépést kell tartania. A következő időszakban a biztosítók várhatóan nem a mai klasszikus modell alapján működnek majd, tehát, hogy egy baleset után csupán kártérítést fizetnek. Sokkal inkább szolgáltatók lesznek, és a prevencióban, például a telematikai szolgáltatások biztosításával a baleset-megelőzésben kapnak kulcsszerepet.
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Vezessen körültekintően, hiszen nem csak saját maga, de környezete épsége is fontos! Kösse meg kötelező és casco biztosítását együtt kalkulátorunk segítségével! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
Egekbe nő a kötelező biztosítások díja
Már megjelentek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) díjai, ami átlagosan tízszázalékos drágulást hozott. Az olcsóbb kötvényre váltás csak annak lehetséges, akinek a fordulónapja év végére esik.
Elindult a szokásos év végi KGFB-kampány, amiben várhatóan 100-125 ezer autós vált majd biztosítót. Jellemzően tíz százalékkal emelkedtek a kötelező biztosítási díjak egy-egy biztosítónál tavaly óta, az egy-két ezer forinttal olcsóbb biztosításért az autótulajdonosok kilencven százaléka már biztosítót vált. A kötelező biztosítások díjai 2010 óta folyamatosan emelkednek, mára ismét évi 30 ezer forintos éves biztosítási díj az átlag.
A váltás lehetősége csak annak nagyjából egymillió autósnak él, akik év végi fordulónappal rendelkeznek. A többiek biztosításkötésük fordulónapja előtt legkésőbb harminc nappal jelezhetik a biztosítójuknak, hogy felmondják régi szerződésüket.
A legtöbbet most is akkor spórolhatnak az autósok, ha az éves díjat egy összegben, lehetőleg elektronikusan utalják át a biztosítónak, más biztosítások egyidejű kötésével tovább faragható a kötelező biztosítás díja is.
Forrás: nlcafe.hu
CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az Önnek megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>