2011.10.17

Hajmeresztő biztosítások

A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.

Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.

„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.

A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.

A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.

A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.

Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.

Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.

Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.

Forrás: HVG

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Utasbiztosítás – Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…
2017 június 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Utasbiztosítás – Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…

Nyíregyháza – Külföldön kiemelten fontos, hogy legyen kire számítani, ha baj van. Ez gyakran a biztosító, akivel szerződünk.

Ugyan, mi bajunk történhetne a városnéző séta alatt vagy a tengerparton? Ha pedig lezuhan a repülő, úgyis mindegy, nem? – felelik gyakran az utazásszervezőknek, amikor felteszik a kérdést a kirándulóknak: szeretnének-e biztosítást kötni utazás előtt, s ha igen, mire terjedjen ki a szolgáltatások köre?

Nos, az esetek többségében valóban nem történik semmi negatívum, az utasok „egészben”, boldogan és felüdülve térnek haza a nyaralásból. Ilyenkor a biztosítás díja utólag ablakon kidobott pénznek tűnik, én azonban mégis mindenkinek azt javaslom, hogy ne ezen spóroljon, hiszen baj esetén a napi pár száz forintba kerülő biztosítás bizony aranyat érhet! – mondja a nyíregyházi Jámbor István, aki az év hátralévő részében többek között Prágába, Kárpátaljára, Aradra és Bécsbe szervez autóbuszos kirándulásokat.

Nagy Attila nyolc napot töltött a közelmúltban Rodoszon a családjával: feleségével, Katalinnal és a 8 éves gyermekükkel, Annával. – Minden pillanatát élveztük a korai vakációnak. Minden külföldi utazásunk előtt kötök poggyász- és baleset-biztosítást, szerencsére még sosem volt szükségünk semmilyen kárkifizetésre, szolgáltatásra.

Online, az interneten kötjük meg a szerződéseket, mert úgy olcsóbb, gyorsabb, praktikusabb, viszont nem árt körültekintően mérlegelni, mielőtt döntünk – figyelmeztet Attila, majd kifejti: a biztosítási piac szereplői között óriási a verseny az ügyfelekért, a legtöbben olcsó árakkal, apróbb ajándékokkal vagy nyereményakciókkal igyekeznek magukhoz édesgetni az embereket.

Naná, hogy nekünk is számít, hol milyenek a tarifák, ám ennél lényegesebb, hogy a biztosító társaságnak milyen a hírneve, elismertsége, van-e képviselete külföldön, és valóban számíthatunk-e rá, ha történik valami. Alig több mint tízezer forintba került hármunk csütörtöktől csütörtökig tartó „védelmezettsége”, ami fejenkénti, napi bontásban csupán aprópénz. Ennyit megért, hogy mindennap azzal a tudattal keljünk és feküdjünk, hogy baj esetén a biztosítónk nem mond csütörtököt – summázta a nyíregyházi családfő.

Ha befut a segélyhívás

Nem kell ahhoz extrém sportolni, hogy orvosi ellátásra legyen szükségünk. Vágások, csípések, ficamok, törések, hirtelen rosszullétek bármikor, bárhol és bárkivel előfordulhatnak – érvel az öngondoskodás fontossága mellett Molnár Katalin pénzügyi szaktanácsadó, hozzátéve: érdemes szétnézni a kiegészítő biztosítások palettáján.

Népszerű például a „kütyübiztosítás”, amivel értékes telefonjáról, laptopjáról gondoskodhat a tulajdonos. Az öcsémék Horvátországba készülnek nyaralni, azonnal rábólintottak a napi 82 forintba kerülő pluszra. Mivel autóval utaznak majd, jó szívvel ajánlottam nekik az autó-motor asszisztencia szolgáltatást is, így ha a külföldi útjukon meghibásodik a gépkocsijuk, a segélyhívásra helyszínre érkező szakemberek igyekeznek orvosolni a hibát vagy a legközelebbi műhelybe szállítják a négykerekű beteget – mesélte Molnár Katalin.

Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…

Nem jutok el túl gyakran külföldre, de amikor igen, mindig kötök utasbiztosítást – szögezi le határozottan Bálint. Nincs arányban a költsége azzal, hogy milyen szolgáltatást kapok – indokol is nyomban –, ha a helyzet úgy hozza. Márpedig egyszer úgy hozta…

Egy akciós utat sikerült megcsípni Egyiptomba, ahová kellő óvatossággal készültem. Ismerősök figyelmeztettek a várható hasmenésre, és számtalan tanáccsal láttak el: legyen nálam bőven fertőtlenítő kendő, ne igyak csapvizet, még fogat is ásványvízzel mossak, s vigyek jó magyar pálinkát. Minden javaslatot megfogadtam, ám a mégis elkapott a legvadabb „diarrhea”. Jelentkeztem a szálloda orvosánál, aki megvizsgált és azonnal infúzióra kötött, közben kérdezte, van-e biztosításom. Szerencsére volt, s míg én feküdtem az infúzióval a karomban, addig ő elkérte a papírokat, felvette a kapcsolatot a biztosító társasággal. A fiatal alexandriai orvos nagyon kedves és profi volt, két palack infúziót is lecsöpögtetett, s utána még gyógyszert is adott.

A legvégén a biztosító helyi képviselője felhívott telefonon, visszaigazolást kért tőlem a vizsgálatról és az egészségügyi ellátásról, s ezzel a részemről el is volt intézve minden.

Azt hiszem, biztosítás nélkül ez belekerült volna legalább hatvanezer forintomba. Megérte, nem kérdés, legközelebb is kötök, de inkább ne legyen rá szükség – összegzi véleményét lapunknak Bálint.

Forrás: www.szon.hu

A magyar utazóknak még a fele sem köt utasbiztosítást
2017 június 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

A magyar utazóknak még a fele sem köt utasbiztosítást

Becslések szerint a magyar kiutazók 40-45 százaléka köt utasbiztosítást, ami javuló tendencia – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője pénteken az M1 televízióban.

Emlékeztetett: évekkel ezelőtt általános volt a bankkártyához kapcsolt utasbiztosítás, ezek egy része megszűnt, most már csak inkább a prémium bankkártyákhoz tartozik ilyen szolgáltatás.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a bankkártyához tartozó utasbiztosításnál is fontos megnézni milyen limiteket tartalmaz. A Mabisz kommunikációs főosztályvezetője szólt arról is, hogy a magyar kiutazók egy része külföldön az Európai Egészségbiztosítási Kártyára támaszkodik, amely nem ad magyar nyelvű segítséget, és amelyet az adott országban többnyire az állammal szerződésben állók fogadnak el.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás
2017 június 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás

2011 után először ismét nyereségesen tudták működtetni tavaly a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletágukat - derül ki az MNB friss kiadványából.

2015-ben egyensúlyba került a korábban díjeséssel és a tartalékok hozamesésével küzdő haza kgfb-piac, 2016-ban pedig sikerült elérniük a biztosítóknak, hogy a díjak teljes mértékben fedezették a károk és a költségek összegét. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egy szerződésre jutó megszolgált díj 18%-kal 25 715 forintra emelkedett, és 2011 után először csökkent a kombinált mutató 100% alá.

Az üzletág nyereségessé válását a piaci liberalizációja segítette: 1. a 2010-től üzembe helyezett autók biztosítási évfordulója immár nem az év végi kampány végére, január 1-jére, hanem a szerződéskötés naptári évfordulójára esik, 2. 2013 óta a biztosítók év közben is díjat hirdethetnek, így rugalmasabban és gyorsabban reagálhatnak az árképzést befolyásoló tényezőkre.

Az MNB szerint további díjemelkedés már csak akkor indokolt a kgfb-piacon, ha ezt a kockázatok emelkedése, például a kárinfláció szükségessé teszi.

Forrás: www.portfolio.hu

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!
2017 június 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Általános

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!

A bringások az első balesetig, vagy tükörleverésig nem is gondolnak a biztosításra. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy rutinosak már, és amúgy is, az elmúlt 10 évben sem történit semmi, csak feleslegesen dobták volna ki a pénzt. Aztán jön egy benézett jobb kéz, egy „véletlen” piroson áthajtás, és máris változik a kép. Egy biztosítási szakértővel a kockázatokról és a lehetőségekről beszélgettem.

Néha nincs szükség természetfeletti eseményekre, hogy egy ártatlan reggeli munkába indulásból, vagy hétvégi túrából anyagi csőd keletkezzen. Egy másodpercnyi figyelmetlenség, egy elnézett KRESZ-szabály, de akár egy másik bringással vagy egy autóval való összeakadás, ütközés is csúfos véget érhet. Erre élő példa Lili esete, akinek 553.000-et kellett részletekben kifizetnie, miután nem adott elsőbbséget egy autónak és összeütköztek.

Ha valaki kárt okoz bringázás közben, minden esetben felelősségre vonható. A gépjárművekre kötött kötelező biztosításokat sokan szükséges rossznak tartják, de ha megfordítjuk a dolgot, és azt mondjuk „mindenki felelős az általa okozott anyagi kárért, és ennek pénzbeli értékét ki kell egyenlítenie” akkor máris eltörpülhet az akár évi több tízezer forintos biztosítás díja egy zsebből fizetett kártérítés összegéhez képest.

Elég végighúzni a kormánnyal egy páréves Ford Focus oldalát, és esetleg esés közben letörni a tükröt, máris bőven félmillió forint fölötti veszteséggel kalkulálhatunk. Mi történik, ha kerékpárúton ütközünk egy másik bringással, aki éppen véletlenül valamilyen drága országúti kerékpárral közlekedik, és az esés következtében egy hónapra kiesik üzletkötői munkájából?

Számoljunk

  • kerékpárban okozott kár: 500.000 Ft
  • ruházatban okozott kár: 100.000 Ft (csak egy sisak lehet 40-80.000 Ft)
  • nem vagyoni kártérítés: 300.000 Ft (fizetés kiesés, kórházi ellátás, stb)

Ez majd egymillió forint, feltéve, hogy polgári per nélkül tudjuk rendezni a kárt, és így egyéb ügyvédi és perköltségek sem társulnak hozzá. Ez már fájna? A legtöbbünknek biztosan. És csak egy „egyszerű” jobbkezet nem adtunk meg, vagy áttértünk a szembejövő sávba a bringaúton.

A károsult be fogja hajtani rajtunk ezeket az összegeket, és biztosítás híján akár be is perelhet.

A gépjárművekkel okozott balesetek egy részét szintén a megszokás alapú autózás számlájára írhatjuk és hasonló a helyzet a tipikus bringabalesetekkel is. „Tegnap itt még nem is volt stop tábla!”, „eddig be lehetett jobbra is kanyarodni” és hasonló mondatok kerülnek a jegyzőkönyvekbe, de elég csak a nagy port felvert „Bécsi úti balkanyarra” gondolni.

A Kerékpárosklub is biztosít

Eddig nem volt jelentős igény a speciálisan kerékpárosokra szabott biztosításokra, ezért a Magyar Kerékpárosklub saját szolgáltatásán kívül nincs is ilyesmi a piacon, kötelező biztosítási rendszer pedig egyáltalán nincs, vagyis a kerékpár az egyetlen olyan jármű, amellyel több tízezren vesznek részt a közlekedésben, de nem létezik rá kötelező biztosítás.

Két megoldás van, ha mégis szeretnénk nyugodtan tekerni. Az egyik a Magyar Kerékpárosklub baleset biztosítása, amelyben 2.000.000 forintos térítési összegig felelősségbiztosítás is szerepel. Ha ezt választjuk, nem árt figyelni az Általános szerződési feltételek 2.1-es pontjára amelyben szerepel, hogy abban az esetben nyújt fedezetet a klubos biztosítás, ha a kerékpáros a közlekedés szabályainak megfelelően közlekedve balesetezett.

Kérdés, hogy ezt mennyire veszik szó szerint? A gépjárművek felelősségbiztosítása akkor is téríti a vétlen fél kárát, ha a piros lámpán áthajtva okozunk balesetet, bár tény, hogy a kifizetett kár ellenértékét behajthatja rajtunk a biztosítónk, ha súlyosan megszegtük a közlekedési szabályokat. Szerencsére a Magyar Kerékpárosklub válasza megnyugtató: ugyanúgy bírálják el a bringások eseteit is, mint az autósokét.

Ez a biztosítás nem csak közúton, de hegyibringázás közben is védelmet jelent, a kérdés csak az, hogy mi a helyzet akkor, ha a János-hegyről lefelé az egyik kedvenc nem, kerékpározásra kijelölt ösvényünkről az aszfaltos utat keresztezve megyünk neki egy autónak. Ennél sokkal hétköznapibb esemény amikor ugyanezen ösvényen gyalogtúrázókba botlunk, és ha nincsen szerencsénk akkor simán el is üthetjük őket. Vajon ekkor is helyt áll a biztosító? A Kerékpárosklub válasza szerint az illegális utakon történt balesetékre nem fizet a biztosító.

Titkos lehetőség, lakásbiztosításhoz

Léteznek olyan lakásbiztosítások, melyekhez ingyen, esetleg kevés pénzért kérni lehet a bringás baleset biztosítási kiegészítést is. Legyünk azonban nagyon figyelmesek, és olvassuk el a szerződési feltételek legutolsó betűit is, ugyanis vagy nagyon minimális összeghatárig térítenek ezek a kiegészítő biztosítások, vagy a feltételrendszer nem életszerű. Nem mondjuk, hogy semmit sem érnek, de sajnos nekünk kell tisztába lennünk a körülményekkel.

Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen felelősség biztosításunk tekerés közben, egyedi ajánlat készíttethetünk bármely biztosítónál.

Erre Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkuszcég igazgatója szerint két lehetőségünk is van. Bemehetünk bármely biztosítóhoz, és az ottani üzletkötővel egyeztetjük az elképzeléseinket, de elmehetünk bármely alkuszhoz is, ahol szintén összeállítanak nekünk többféle ajánlatot. Nem reménytelen tehát a dolog, de messze vagyunk még a gépjármű kötelező felelősségbiztosítások egyszerűen, neten megköthető formájától.

Mindenki eldöntheti, hogy gondol-e a ritka, de annál kellemetlenebb eshetőségre, vagy továbbra is bízik a szerencséjében. Tőlünk nyugatra nemcsak a kerékpáros biztosítások számítanak hétköznapinak, hanem az is, hogy minden kárt alaposan behajtanak az elkövetőn a sértettek. Reméljük, hogy bringások számának robbanásszerű növekedésével, előbb-utóbb Magyarországon is lesz választék.

Forrás: www.index.hu

Elvesztette külföldön az iratait? Mit mondjon a rendőrnek, és mit fizet a biztosító?
2017 június 16.
Kategória:
Utasbiztosítás

Elvesztette külföldön az iratait? Mit mondjon a rendőrnek, és mit fizet a biztosító?

Készítsen fotót vagy fénymásolatot az okmányairól, mielőtt külföldre indul, mert a papírokon látható adatok kellemetlen helyzetben segíthetik az ügy "kidumálását". Biztos megoldást csak a magyar konzulátus felkeresése jelent, különben kell a meggyőző erő és a szerencse. Akinek utasbiztosítása van, az mindenképpen jelentse az ellopott vagy elvesztett iratok hiányát a rendőrségen, csak ebben az esetben jár vissza pénz.

Felháborodott levelet kaptunk egy olvasónktól: a nagy-britanniai buszos iskolai kiránduláson részt vevő 13 éves fiú – a levélíró unokaöccse – összes iratát és pénzét ellopták, a kísérő tanárok pedig kapásból nem akarták elvinni a követségre, hogy csináltassanak neki ideiglenes útlevelet. A család felháborodott és kétségbe esett, a levél szerint hosszas fenyegetőzések után végül sikerült elérni, hogy a gyereket bevigyék a diplomáciai kirendeltségre.

Az eset kapcsán megkerestünk egy szakértőt, mit tanácsos tenni, ha külföldön elveszik vagy ellopják az ember iratait, érdemes-e fél napot ügyintézéssel tölteni, vagy egyszerűbb kibekkelni papírok nélkül, bízva abban, hogy senki nem állít meg a határon, és a rendőr sem pont a mi autónkat vagy buszunkat szemeli ki. A CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter nem a konkrét esetre reagálva azt mondja, az iskolai kiránduláson minden esetben a kísérőé a felelősség, a döntés is az ő hatásköre.

Németh szerint a felelősség tekintetében eddig sem volt igazán probléma, azonban azt tapasztalja, hogy a veronai tragédia óta jóval körültekintőbbek a szervező tanárok. Visszajelzések alapján az utaskísérőkkel, utazási irodák külföldön kihelyezett guide-jaival sokkal több volt a probléma.

A legtöbb iskolai kirándulásnál azért szoktak fénymásolatot kérni a gyerekek iratairól a szervezők, hogy ha elveszik az eredeti dokumentum, legalább valamilyen támpont legyen, ha megállítják őket ellenőrzéskor. Ilyenkor esélyes, hogy nem szállítják le a gyereket a buszról – ha véletlenül épp a járművet szűrnék ki a forgalomból a schengeni belső határokon tartott ellenőrzéseken –, de egy repülős kiránduláson már nehezebben működik ez a megoldás.

Ha a gyereknek – vagy másnak – nincs meg a papírja, a rendőr feltartóztathatja az autót vagy a buszt, különösen addig, míg a kiskorú kilétét nem sikerül igazolni. Az adott országtól és a helyszíntől függ, mennyire gyors ennek az átfutása, ez lehet 20 perc és több is. Ezek a gyerek biztonságát szolgáló intézkedések. „Tudunk olyan esetről is, mikor az anyát és a gyereket a határon feltartóztatták, míg az apa hazament a papírokért.”

A szülőknek érdemes megnézni, milyen biztosítást kötöttek a gyerekére, ha azzal nem elégedett, beszéljen a tanárral vagy kössön saját maga is egyet. „Abból nincs baj, ha valakinek 2-3 biztosítása van, bizonyos kártérítési összeg még össze is adódik.”

Az olaszok nem pörgetik túl

Kollégánk 2016 nyarán vesztette el a tárcáját az összes iratával egy olasz kisvárosban, Aquileiában. Így meséli el a történteket: A helyi rendőrőrsön hiába csöngettem, nem nyitották ki, ezért az üdülőhelyünkre, Gradóba visszatérve kerestem fel a rendőrséget, ahol azzal küldtek el, hogy ha nem tudom az okmányaim számát, akkor nem tudnak mit tenni, és amúgy is tegyek inkább bejelentést Aquleiában. Másnap felhívtam Aquileiát, ahonnan felhívták a gradóiakat, hogy fogadjanak már, így mégiscsak Gradóba tudtam menni rendőrségre, ahol laktam. Felvették a bejelentésemet, és adtak egy papírt róla. Az útlevelem ugyan megmaradt a szálláson, de mivel a jogosítványom hiánya miatt gondban lehettem volna hazafelé, megkérdeztem a rendőrtől, hogy ha a papírt bemutatom egy esetleges közúti ellenőrzéskor, akkor ugye nem büntetnek meg. Mire azt felelte: "Hát vagy megbüntetik, vagy nem. De ha igen, az is csak 30 euró!"

A kollégánk végül gond nélkül autózott haza Szlovénián át, és idehaza egy nap alatt új okmányokat készíttetett, amelynek költségét a biztosító végül meg is térítette. Ellentétben a bankkártyák elvesztése miatti pluszköltségekkel.

A dokumentumok elvesztését hivatalosan az esetet 3 munkanapon belül jelezni kell a konzuli tisztviselőnél. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Útravaló című kiadványa szerint a bejelentés azért fontos, hogy megakadályozzuk, hogy visszaéljenek az iratainkkal, a Schengeni Információs Rendszerben ugyanis jelzik, ha egy irat lopott. Pont ezért kell azt is bejelenteni, ha később mégis megvannak a papírok.

A tájékoztató szerint érdemes még utazás előtt megnézni, hol van konzulátus, hogy baj esetén már azt ne kelljen keresgélni. Ha olyan országba utazunk, ahol nincs magyar konzulátus, bármelyik másik uniós ország képviseletére be lehet menni. Ha semmilyen papír nem maradt, a konzul hazatérés céljából egy legfeljebb hat hónapig érvényes ideiglenes magánútlevelet állít ki – amit azonnal el is készítenek –, de bizonyos feltételekkel egy évre érvényes papírokat is lehet szerezni. A hat hónapos igénylése pénzbe kerül, a tájékoztató 30 eurót említett.

Segítség az is, ha utazás előtt lefénymásoljuk vagy lefényképezzük az iratokat, a képeket pedig e-mail-fiókban is tárolhatjuk. Nagyobb a baj, ha nem az útlevelet vagy személyi igazolványt, hanem magát a jogosítványt veszítjük el. Akkor az útmutatás szerint "haladéktalanul meg kell szakítani az utazást, turistáskodást, miután a vezetési jogosultság semmilyen más okmánnyal nem igazolható". Ha muszáj autózni, a jogosítvány elvesztését be kell jelenteni a konzuli tisztviselőnek és a helyi rendőrségen is.

A konzulnál lehet igazolást kérni arról, hogy amúgy van jogosítványunk, csak elvesztettük azt. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy ha ilyenkor megállít a rendőr, csak a jóindulatában bízhatunk, ugyanis a papírokat nem köteles elfogadni, főleg, ha nem is hazafelé tartunk.

Napi problémáról van szó

Németh Péter azt mondja, az iratok ellopása vagy elvesztése miatt naponta kapnak kárbejelentést. Ha ezt viszonylag költségmentesen úsznánk meg, egy közepes árkategóriájú biztosítás már fedezi az új okmányok kiállításának költségét, de sok esetben assistance szolgáltatás is jár egy utasbiztosításhoz, ahol például elmondják, hova kell menni ügyet intézni.

„A nyaralás utolsó napján, Ausztriában elveszett irat miatt valószínűleg én sem mennék be a konzulátusra, azonban ha az utazás közben történik mindez, érdemes intézkedni” – mondja Németh, aki egy elég meggyőző érvet is mond arra, miért érdemes elvesztegetni fél napot a nyaralásból az ügyintézésre: „Egy esetleges kórházi vagy sürgősségi ellátást jelentősen megnehezíti, ha az okmányokkal nem lehet beazonosítani az illetőt, a biztosítás érvényesítésekor is gond lehet.”

Miután elég gyakran előfordul, hogy egy turista elveszti az okmányait, az uniós országokban viszonylag hamar, gyorsan, egy ügyfélszolgálati procedúra után kap ideiglenes papírt. EU-n kívüli országban, Amerikába vagy Ázsiában változóak a szokások és lehetőségek, ahol vízumra van szükség vagy gyenge az infrastruktúra, ott hosszabb időre van szükség. Ha külföldön nem jelenti be a rendőrségen vagy a konzulátuson az okmányok elvesztését vagy ellopását, akkor az új iratok kiállításának költségét nem állja a biztosító.

Németh Péter azt mondja, az esetek 90 százalékában megelőzhető a baj, azt tanácsolja, az iratokat semmiképpen se hagyjuk az autóban látható helyen, még akkor sem, ha csak a benzinkútra vagy étterembe ugrunk is be. Ugyanígy a nem túl jó minőségű szállodánál is érdemes a recepción lévő értékmegőrzőt igénybe venni a dokumentumok tárolására.

Forrás: www.hvg.hu

CLB TIPP: Ne csak a szerencsén múljon, kalkulátorunk segítségével hasonlítsa össze és válassza ki az Ön számára megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Az utasbiztosítással akár milliókat spórolhatunk
2017 június 15.
Kategória:
Utasbiztosítás

Az utasbiztosítással akár milliókat spórolhatunk

Kössünk biztosítást utazás előtt, vagy ne? Úgyse történik semmi baj, csak városnézés, tengerpartozás lesz, ha pedig lezuhan a repülő, úgyis mindegy – szól gyakran a magyarázat. Az esetek többségében természetesen valóban nem történik semmi, vagyis a biztosítás díja ablakon kidobott pénznek tűnik. De biztos, hogy ezen kell spórolni?

Ha nem akarunk egy fillért sem kifizetni egyetlen társaságnak sem, célszerű kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát. Ennek birtokában gond nélkül igénybe lehet venni az adott EGT-ország egészségügyi rendszerét (az Európai Gazdasági Térség országainak listáját itt találja). De ha fizetős vagy részben fizetős a rendszer, akkor nekünk is csengetni kell, azonnal, helyben. Legyen szó akár kórházi napidíjról, fogászati ellátásról vagy bármilyen más egészségügyi szolgáltatásról.

Nem mindegy, mivel töltjük a nyaralást

Eggyel jobb, ha a bankkártyánkhoz kapcsolódik automatikusan utasbiztosítás. Ma már nem minden kártyához jár ilyen, jellemzően a drágább kártyákhoz adják a bankok, vagyis érdemes utánanézni, a miénkhez jár-e. Ez jellemzően csak a kártyabirtokosnak nyújt biztosítást, a hozzátartozóknak, gyerekeknek nem.

Az átlagos kártyához járó biztosítás az alapokat fedezi, így a hazaszállítást, alapvető ellátásokat, kárfizetéseket, de csak minimális értékben. Ha beüt a ménkű, ennél valószínűleg borsosabb lesz a számla.

Ha nem akarunk kockáztatni, illetve a család minden tagjára szeretnénk biztosítást kötni, akkor érdemes valamelyik netes összehasonlító oldalt megkeresni, és ott kiválasztani a megfelelő biztosítást. Fontos számításba venni, hogy mit csinálunk majd az utazás alatt, minden extra tevékenység külön kockázati tényező ugyanis.

Ha csak mászkálunk egy városban, akkor kevesebb a kockázat, de ha túrázni, búvárkodni, evezni vagy futóversenyre megyünk (versenysportolókra nem érvényesek a szimpla biztosítások), ezeket is tartalmazó csomagot érdemes választani. Ellenkező esetben hiába van biztosítás, a hegyi balesetre nem fog kiterjedni.

Az extrém eseteket külön ellenőrizni kell, például hogy hegymászáskor hány méteres magasságig érvényes a biztosítás.

Értelemszerűen nem minden ország ugyanolyan kockázatú, ezt is le kell ellenőrizni. Európa e tekintetben egységes, nincs kockázatosabb és biztonságosabb besorolású állam.

A csomagjainkra is köthetünk biztosítást

A testi épség mellett a csomagjainkra is kiterjedhet a biztosítás. Itt érdemes észszerűen gondolkodni, és nem azonnal több milliós értékre biztosítani a bőröndöt. Biztos, hogy egy használt, valaha 50 ezer forintért vett telefon miatt rendőrségi jegyzőkönyvet fogunk felvenni egy olyan országban, amelynek a nyelvét nem beszéljük jól? Spanyolországban, Görögországban például nem feltétlenül találunk angolul flottul beszélő rendőrt.

Ha spéci sporteszközeink vannak, annak biztosítása külön feladat lehet, ennek is érdemes utánanézni.

A biztosítások ára úti céltól és a nyaralás fajtájától függően eltérő, a legolcsóbbak naponta kevesebből kijönnek, mint egy korsó sör. A speciális biztosítások ennél jóval többe kerülhetnek, ugyanakkor síeléskor, raftingoláskor, hegymászáskor ne ezen spóroljunk, mert elég egy kis hiba, és akár milliós számlát csinálhatunk magunknak.

Forrás: www.origo.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül, kalkulátorunk segítségével kiválaszthatja az Önnek megfelelő biztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata
2017 június 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata

A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)

Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.

Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.

A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.

Forrás: www.vg.hu

Ezek lehetnek egy utazás nem várt hátulütői
2017 június 09.
Kategória:
Utasbiztosítás

Ezek lehetnek egy utazás nem várt hátulütői

Egy nem várt esemény könnyen akár milliós plusz költséget is jelenthet a pihenni vágyóknak. Ezért az utazási irodák is javasolják biztosítás megkötését elutazás előtt. A problémák ritkán adódnak szervezési hiányosságokból, mint inkább egy nem várt betegség vagy baleset okán.

Egyre többen kötnek biztosítást külföldre utazás előtt, felkészülve a váratlan helyzetekre. A statisztikák szerint azonban még mindig többen kötnek baleset- és poggyászbiztosítást külföldi, mint belföldi út előtt.

Egy utazás során a leggyakrabban előforduló események, a kisebb-nagyobb megbetegedések és balesetek, amely miatt az utasok orvosi vagy egészségügyi ellátásra szorulnak. Ezek teszik ki a káresetek 60-70 százalékát. Kisebb számban fordulnak elő a poggyásszal kapcsolatos károk, ezek többsége rablás, gépjármű vagy szállodai szoba feltörés. Ritkán szól a poggyász eltűnéséről vagy meg nem érkezéséről.

Az utas-, poggyász- és balesetbiztosítás mellett újdonságnak számít a felelősség- és jogvédelmi biztosítás, melyet az utasbiztosítás kiegészítőjeként kérhetünk. Tartalmazza a külföldi ügyvédi költségeket és az esetleges óvadékdíjat is.

Nem minden számlát tudunk itthon érvényesíteni

Hegyes Enikő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kiemelte, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya nem jó minden esetben. Tévesen terjed ez a hír. Csupán az orvosilag szükséges ellátásokra nyújt fedezetet az EGT területén, átmeneti tartózkodás idején és csak az államilag finanszírozott szolgáltatóknál. Magán szolgáltatók esetében a kártya nem ér semmit – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legtöbb uniós országban létezik önrész. Erre szintén nem nyújt fedezetet a kártya, ezért érdemes mellé kiegészítő biztosítást kötni.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatáról azt is megjegyezte, hogy minden esetben a külföldi szolgáltató orvosa az, aki eldönti, milyen fajta ellátást ítél szükségesnek. Ha az ügyfél ezen felül szeretne bármilyen szolgáltatást igénybe venni, fizetni kell érte. Ezek a számlák utólag, Magyarországról már nem vitathatóak.

Amikor nem lehet reklamálni

Meglehetősen közkedveltek mostanában a fapados légitársaságok által kínált olcsó repülőjegyek. Dr. Horváth György, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettese felhívta arra figyelmet, hogy még ezek a légitársaságok is kínálnak útlemondás-biztosítást. Az emberek többsége azonban az olcsón megvásárolt repülőjegy mellett nem költ kiegészítő szolgáltatásra. Pedig egy távolabbi úti célnál érdemes lenne erre is odafigyelni – mondta.

Megjegyezte, hogy rendszerint a szerződés feltételeit sem olvassuk végig, az emberek többsége automatikusan ikszeli a papíron az elolvasta és elfogadta rubrikát. Pedig az aláírás után már nem lehetséges a reklamáció.

Hogyan válasszunk megfelelő biztosítást?

Mindig azt kell nézni hova utazunk, milyen céllal, mennyi ideig tartózkodunk ott és milyen értékű csomagot viszünk magunkkal. Ehhez válasszunk magunknak biztosítást a rendelkezésre álló hatalmas kínálatból – mondta Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a műsorban.

Hozzátette, hogy a szabályzat áttanulmányozását követően minden ügyfél pontosan tisztában lesz azzal, hogy mik a feltételei annak, hogy a biztosító teljes körűen átvállalja a kockázatot. Az egyik ilyen feltétel például az, hogy minden, a biztosítás tárgyát képező eseményről a biztosítót értesíteni kell.
Erre általában egy éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll az utazók rendelkezésére, a hívás költségeit pedig visszatérítik. A bejelentést követően a biztosító intézkedik – emelte ki.

Horváth György szerint érdemes nem a legolcsóbb biztosítást választani, a középkategóriásokkal már szinte mindenki jól jár.

Mennyit ér a csomagunk?

Akinek nem érkezik meg vagy a repülőtéren tűnik el a poggyásza, a lost and found pultnál kell jegyzőkönyvet felvetetnie. Minden káreseményről érdemes jegyzőkönyvet felvetetni – figyelmeztetett a szakember.

Elsődlegesen a légitársaság felel a csomagért, amelynek eltűnéséért 1100 eurónak megfelelő összeget térítenek az EU-ban. Ez természetesen függ a bejelentett kártól is. Az EU-n kívül pedig 20 dollár/kilót fizetnek ki. Ez az összeg felett pedig még az utasbiztosítási fedezet is belép – mondta. Amennyiben a légitársaság nem térítette meg a teljes kárt, az utasbiztosítási fedezet további összegeket fizet ki.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért nem fedezi a kgfb a javítattási költségeket

Ha a javítási költségek meghaladják a pótlás költségeit, a biztosítók totálkárossá nyilvánítják a gépjárművet - jelentette ki Hangyási István, a Mabisz Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban.

Hangyási elmondta, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) arra nyújt fedezetet, hogy a balesetben vétlenül károsult gépkocsit a baleset előtti állapotúra állítsák helyre, amennyiben a javítás még gazdaságosnak tekinthető. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, mint amennyiből hasonló korú és felszereltségű használt autó megvásárolható, kimondják a gazdasági totálkárt.

Hangyási István elmondta, a biztosítók álláspontja az, hogy a káresemény bekövetkeztekor a kárt térítik meg, nem a javíttatást, ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának. Hozzátette, hogy az utóbbi nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Más árat kap a biztosító a szervizben
2017 június 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Más árat kap a biztosító a szervizben

Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.

A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)

Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.

A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.

Nem a károsult fizet

Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Túlszámlázás?

A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)

Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.

Pénztárgép – megoldás?

A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.

A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.

Forrás: www.vg.hu

Oldalak