2016.03.01
A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.
Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.
A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.
Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.
E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.
Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?
Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.
Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.
Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.
Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.
A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.
A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.
A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.
Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).
Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.
A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.
A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.
Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.
Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).
Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.
Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.
Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.
A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.
A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).
Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.
Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.
Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Általános
Kötelező csődbiztosítás kéne a légitársaságoknak
2017 december 06.
Kategória:
Általános
Kötelező csődbiztosítás kéne a légitársaságoknak
A hátrahagyott utasok elszállítása és kártalanítása érdekében a légitársaságokra nézve kötelező csődbiztosítás bevezetését szorgalmazza az európai utazási irodai szövetségek (ECTAA) brüsszeli székhelyű szervezete – írja az MTI.
Michel de Blust, az ECTAA főtitkára a szervezet budapesti közgyűlését követő háttérbeszélgetésen pénteken azt mondta: az elmúlt időszakban több is csődbe ment, ami ráirányította a figyelmet az egységes szabályozás hiányosságaira. Akkor ugyanis, ha egy utazási iroda megy csődbe, van kötelezően előírt biztosítás az utasok kártalanítására, míg ha egy légitársasággal történik ugyanez, nincs biztosíték. Ezen a területen szükségesnek látják egy új, mindenkire érvényes szabályozás bevezetését – mondta.
A Malév-csőd károsultjait se fizették még ki
A főtitkár szerint több ügy a szakma által reméltnél lassabban halad. Példaként említette az IATA és az ECTAA közötti bírósági ügyet a Malév-pénzek visszafizetéséről. Ebben az ügyben a következő tárgyalás jövő tavasszal lesz a holland bíróságon.
A Malév öt éve ment csődbe, és a globális jegyeladó rendszert működtető IATA visszatartotta azoknak a repülőjegyeknek az árát, amelyeket utazási irodákon keresztül vásároltak, ennek értéke jelenleg 12 millió dollár. Michel de Blust reményét fejezte ki, hogy 2018 tavaszán visszakaphatják ezt az összeget az irodák és rajtuk keresztül az utasok.
Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke elmondta: szeretnék elérni, hogy más európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is legyen kötelező az utazási irodáknak az A típusú felelősségbiztosítás, amely az olyan esetekre nyújt fedezetet, mint a néhány évvel ezelőtti egyiptomi buszbaleset, amely sokakat érintett és az utazásszervező cég csődjét is okozta.
Forrás: www.index.hu
Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya
2017 december 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya
Tavalyhoz képest idén 33 százalékkal bővülhet és akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya.
A kérelmekben szereplő díjtámogatások maximális mértéke a fizetett díj 65 százaléka, az előre megállapított 4 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeghez viszonyított túligénylés mértéke 2,5 milliárd forint, a keret 63 százaléka lesz - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.
A kétpilléres rendszert 2012-ben vezették be
A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.
A konstrukció népszerűsége egyre nő
A konstrukció népszerűsége egyre nő, tavaly óta újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 7,5 milliárdról 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépheti a 10 milliárdos határt - írta az FBAMSZ.
A legfontosabbak a szántóföldi növények
A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint meghatározott séma szerint történik: a legfontosabbak szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében az FBAMSZ becslése szerint idén 47 százalék, a jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 34 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén szintén 34 százalékos visszatérítés várható.
Az országban négy biztosító - az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító - mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók.
Forrás: www.origo.hu
Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
2017 december 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.
Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.
Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.
„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”
A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.
„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”
Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben
„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”
Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.
Forrás: www.inforadio.hu
Erdőre alig kötnek biztosítást
2017 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Erdőre alig kötnek biztosítást
Idén akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest, derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adataiból.
Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – mondta Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak.
Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.
Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektár hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.
Az idén jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók.
A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.
Forrás: www.uzletresz.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérje szakértő kollégáink segítségét mezőgazdasági biztosítással kapcsolatban! Mezőgazdasági vagyonbiztosítás ajánlatok >>
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
2017 november 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás
Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.
Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.
A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.
Forrás: www.inforadio.hu
Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
2017 november 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.
Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.
Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.
Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.
Forrás: www.napi.hu
Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű
2017 november 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű
100 millió SDR-t, vagyis nagyjából 37,5 milliárd forintot fizetne a biztosító egy paksi atomerőművet érintő nagyobb káresemény után, írta a g7.hu. Ha egy évben több ilyenre is sor kerülne, akkor a másodikra már kevesebb pénz jutna, a nukleáris kárfelelősség-biztosítás éves limitje ugyanis összesen 125 millió SDR (47 milliárd forint).
A paksi létesítmény biztosítására hét cég állt össze. A még júliusban kiírt közbeszerzésre az Allianz, a CIG Pannónia, a Generali, a Groupama, a HDI Versicherung AG, az Union és az Uniqa adott be közös ajánlatot.
Az atomerőművet már jó ideje ez a konzorcium biztosítja, igaz az évek során volt változás a csapat összetételében, az Uniqa például csak 2013-ban csatlakozott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2018-ra 1,29 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 404 millió forintot) fizet a biztosításért, pont annyit, mint az előző három évben is. A díj korábban sem mozgott jelentősen: 2012-ben 1,17 millió euróról indult.
Forrás: www.index.hu
Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
2017 november 23.
Kategória:
Életbiztosítás
Ilyen költségekkel számolj a nyugdíjas éveidre
A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.
A Groupama Biztosító megbízásából készített országos reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató a 18-59 évesek körében. A megkérdezetteknek azon kellett elgondolkodniuk, hogy idős korukban miként fogják megoldani az olyan napi teendőket, mint a bevásárlás, takarítás és az utazást. A megkérdezettek 29 százaléka, vagyis az aktív korú felnőtt lakosság közel egyharmada gondolja úgy, hogy segítséget kell majd kérnie idős korában a lakása rendben tartásához, takarításához. A lakosság 25-27 százaléka számít arra, hogy a bevásárlást, vagy a mindennapi közlekedést sem lesz képes mindig önmaga megoldani. Még talán a főzés az egyedüli háztartási tevékenység, amelyet maguk végeznének a mostani aktívak: mindössze 19 százalékuk tart attól, hogy képtelen lesz saját maga gondoskodni a napi egyszeri főtt ételről.
A most aktív korúak azzal számolnak, hogy ezekért a szolgáltatásokért majd fizetniük kell, ugyanakkor a takarításra, bevásárlásra vagy az utazásban való segítségre szánt keret jellemzően nem haladná meg mai értéken a havi 10-10 000 forintot. Csak a főzés kiváltásán gondolkodók jelöltek meg ennél nagyobb összeget: ők, ha úgy alakulna az életük, havi 20 000 forintot fordítanának ételrendelésre. A kutatás rámutat arra is: e kiadások szükségességét a mai 50-59 évesek minden más fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabbra becsülik, mintha a közvetlenül nyugdíj előtt állók jobban bíznának abban, hogy nem szorulnak rá fizetett segítségre.
Leginkább a mai negyvenesek félnek attól, hogy nem fogják bírni a háztartási munkát, így ők nagyobb arányban terveznek a kiadásokkal is.
A kutatásból kiderült az is, hogy minden ötödik aktív korú magyar számol annak az esélyével, hogy majd beköltözik olyan időseknek fenntartott otthonba, amely megfelelő egészségügyi ellátást is biztosít a számára. Ezekből az otthonokból ugyanakkor már most sincs elég: az 54 000 idősek otthonában elhelyezettre 26 000 várakozó jut, vagyis a várólista már több mint 50 százalékra duzzadt. És a feketeleves: a kutatásban megkérdezettek jellemzően 55 000 forintot költenének idősotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülő otthon sem.
A kutatás fontos tanulsága volt számunkra, hogy az emberek reálisan felmérik: idős korukban akár egyszerű dolgok elvégzéséhez is segítséget kell majd kérniük. Egy korábbi kutatásunk szerint havonta 100 000 forint hiányzik majd az állami nyugdíjon felül a biztos megélhetéshez. Aki tehát segítségre, netán teljes ellátásra szorulna idős korában, annak mindenképpen az aktív éveiben kell megteremtenie az ehhez szükséges fedezetet - hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nyugdíjbiztosítással a gondtalan nyugdíjas évekért. Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
2017 november 21.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek
Nagyot lendített az otthonteremtők építési kedvén az a könnyítés, mely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házak építését, illetve az ekkorára való bővítését egyszerű bejelentéshez kötötte. A módosítás sok terhet levett az építtetők válláról, egyúttal az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget helyezett a folyamatban részt vevő tervezők és kivitelezők vállára. Az aggodalmak elsimításának eszköze az egyszerű bejelentéshez kötött kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás.
Építész tervezők, kivitelezők egyaránt felhördültek, amikor az otthonteremtés fellendítése jegyében megszületett az a rendelet, amely eltörölte az építési engedélyezést a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű, saját célra épülő új családi házak, a meglévő családi házak 300 négyzetméteresig történő bővítése és a kapcsolódó támfalépítések esetén, pontosabban az engedélyezés helyére az egyszerű bejelentés lépett.
Az építési engedélyezést helyettesítő folyamatban a tervező az összes előírt dokumentumot feltölti az elektronikus építési naplóba, az építéshatóság ellenőrzi a szükséges iratok meglétét, a tartalmát nem, és megkezdhető a kivitelezés.
A szakmai aggályokat a következő aggodalmak táplálták: mi lesz akkor, ha csak az építkezés végén, vagy nagyon előrehaladott szakaszában derül ki valamilyen szabálytalanság? Lehet, hogy kész házakat kell majd lebontani, polgári perek dömpingje jöhet, s ki viseli majd az iszonyatos kártérítések terheit?
Egyes önkormányzatok előremenekülésükben külön szabályozták, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő házak minél kevésbé rombolhassák a település képét.
Nem alaptalanok az aggodalmak
A félelmek nem alap nélküliek, egy építkezésnél számtalan olyan tényező van, amelyet különféleképpen értelmezhet az építésfelügyelet, illetve hatóság és a tervező, vagy a kivitelező. Problémás lehet a telekmegosztás, a nem tisztázott tulajdonviszonyok és még nagyon sok olyan terület, amely a menetközbeni elmaradás miatt a beruházás végére óriási károkat okozhat.
A felelősségvállalás terheinek könnyítését szolgálta az a 2016-os 353 kormányrendelet, amely előírta, hogy 2017 januárjától az egyszerű bejelentéssel megvalósuló építkezések tervezői és kivitelezői is csak kötelező felelősségbiztosítás birtokában vállalhatják el a megbízást. A biztosítás szerződésszámát fel kell tölteni az e-építési naplóba. Azok, akik már rendelkeznek felelősségbiztosítással - ilyen korábban is volt, csak nem kötelező jelleggel - meg kell feleltessék meglévő biztosításukat az új szabályoknak. A biztosítás megkötése ilyeténképpen megkerülhetetlenné vált az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek tervezőinél és kivitelezőinél, ami meg is látszik a biztosítók bevételén.
Az Aegon Biztosítónál például a januártól hatályos rendelet következtében 60 százalékkal ugrott meg a tervezők és kivitelezők kötelező biztosítása miatt a szakmai felelősségbiztosítások volumene, jelenleg mintegy ezer új ügyféllel szerződtek ebben a szegmensben - tudtuk meg Varga Zoltán vállalati vagyonbiztosítási igazgatótól.
A teljes szakmai felelősségbiztosítási piac 2016 végén mintegy 8 milliárd forintra rúgott, ebből 2 milliárdnyi az építész szakmához köthető, a teljes szakmai felelősségbiztosítási piacból az Aegon részesedése 5 százalék - tette hozzá Dénes Attila, az Aegon vállalati-, utas- és viszontbiztosítási igazgatója.
A szolgáltatás színvonalával versenyeznek
A kormányrendelet hatására több biztosító is kidolgozta a maga csomagját, a piaci szereplők között a verseny most inkább a szolgáltatás minősége terén zajlik, mintsem a díjtétel nagyságában. A termékeket értékesítő alkuszoknál elsődleges értékelési szempont, hogy melyik biztosítóval szereztek pozitív kárrendezési tapasztalatot, s a cég imidzse is sokat nyom a latban.
Az Aegon egyszerűsített bejelentésre kidogozott új termékeiről megtudtuk, projektre és éves keretre is köthetőek, s a családi házakkal foglalkozó, 50-100 milliós éves árbevételű tervezőknek évi átlag 100 ezer forint körüli költséget jelentenek, a nagyobb, 300 milliós árbevételű tervezőirodák 3-400 ezer forintos éves díjjal kalkulálhatnak átlagosan. Ez egyébként a jellemző szerződéses összeg az Aegonnál, ahol céges és egyéni partnerek aránya 80-20 százalék körül alakul - sorolta a számokat Dénes Attila.
A piacélénkítőnek szánt egyszerű bejelentéshez kötött építés kissé megrostálta a tervezőket, azok, akik korábban csak egy-két családi házzal foglalkoztak egy évben, inkább a kollégáikra hagyják a feladatot, mondván, a díjazásához képest túl sok a munka, s a biztosítás miatt a költség vele - mondták a lapunknak nyilatkozó tervezők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy véli, a kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás valójában minden, az építésben részt vevő szereplőnek kedvező, és biztonságot jelent a megrendelőnek okozott kár esetén.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Tervezői és kivitelezői biztosítás ajánlatkérés >>
Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
2017 november 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Még kényelmesebbé vált a kgfb-szerződések megkötése
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során egyes szakértők az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem várnak 100 ezernél több lakossági szerződésváltót. Hétfőn kihirdették azt a törvénymódosítást, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy a többi lakossági biztosításformához hasonlóan a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehessen megkötni.
Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem vár 100 ezernél több lakossági szerződésváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
"Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az alkuszcégek az előző évhez képest átlagosan 15-20 százalékos díjnövekedést tapasztalnak. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 5-6 százaléka került ki az év végi váltók köréből: a személyautóknak például immár csupán 32 százaléka érintett a kampányban - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. - Ezért a váltók száma összességében (a flották nélkül) 100 ezer körül alakul majd."
Törvénymódosítás: a kgfb-szerződéseket is teljesen elektronikusan lehet megkötni
Az év végi kampányidőszak során tízből kilenc szerződésváltás már most is az alkuszokon keresztül zajlik. (Ez az arány az évközi időszakban, amikor gépjármű-vásárláshoz kapcsolódóan is kötnek kgfb-szerződéseket, szintén meghaladja a 75 százalékot.)
"A kedden kihirdetett törvénymódosítás nyomán a jövőben az online intézett kgfb-s szerződéskötéseket és (megfelelő megállapodás esetén) a felmondásokat sem kell írásos formában is végrehajtani."- mondta Papp Lajos.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelezőbiztosítás kalkulátor >>