Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?

Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90 százalékra tehető a terméskiesés ezeken a területeken - áll a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleményében.

15 napon belül

A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.

Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

Így lehet bejelenteni a kárt

A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.

Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk - áll a közleményben.

A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.

Ha nincs biztosítás...

Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult - figyelmeztet az FM.

A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65 százalékos díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.

Jelezni kell, hogy termő-e az ültetvény

Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem.

Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját.

Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.

Van nulla százalékos hitel is

A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek.

Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.

Forrás: www.tozsdeforum.hu

Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá

Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.

"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.

Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.

Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.

Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.

A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás

A villanyautó-támogatási rendszer egyelőre nem túl népszerű. Az e-autók ugyanis drágák, kevés az áramkút, ráadásul a magyar piacon nem túl népszerű, a támogatáshoz kötelező casco biztosítás elviheti az állami pénz 33-80 százalékát.

"Gondoltam rá, de végül nem kértem az állami támogatást. Ugyanis piszok drága lett volna a casco. A biztosítómtól kértem ajánlatot, öt év alatt több mint 1 millió forint lett volna, majdnem annyi, mint maga a támogatás" - ezt egy villanyautós mondta a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának az egyik érdi áramkútnál.

A Buksza ezért megnézte, hogy a maximum 1,5 millió forintos állami támogatásnak mekkora részét viheti el az öt évre kötelezően előírt casco a különböző villanyautók és biztosítók esetében. Annak is utánanéztünk, hogy bár logikus előírás a biztosításkötés, mégis milyen szerepet játszhat abban, hogy az állami villanyautó-támogatásra visszafogott a kereslet.

Nem kell annyira

Több mint fél éve indult el a tisztán elektromos autók elterjedését célzó állami támogatási rendszer. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy maximum 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak pályázati úton a villanyautókhoz.

A tavalyi támogatás keret 2 milliárd forint volt, ami több mint 1300 autóra lett volna elég, ám nem sikerült elkölteni az összes pénzt. Nikoletti Antal, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára május elején közölte: az elektromos gépkocsik beszerzésére májusi elejéig 228 pályázat érkezett be, és 212 esetben meg is ítélték a támogatást. Bár az adatok szerint kevesen kérték a villanyautós ingyen pénzt, a szaktárca a múlt évi 2 milliárd forintos keretet további 3 milliárd forinttal megfejelte, így összesen 3500 villanyautó kerülhet az utakra a támogatási rendszer segítségével.

Miért nem kell?

A kasszában tehát maradt pénzt a visszafogott érdeklődés miatt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a villanyautók nagyon drágák a hagyományos társaikhoz képest. Az egyik legolcsóbb villanyautó, a Volkswagen e-Up listaára 8,3 millió forint, de ebből mindenféle kedvezményeket adhatnak a kereskedők, plusz ott van az állami támogatás is. Így ezekkel együtt körülbelül 6 millió forintért szerezhető be ez a kisautó. Ehhez képest a hagyományos - benzines - társának listaára 3 millió forintról indul.

Az áramkúthálózat is meglehetősen hiányos, ami szintén nem kedvez a villanyautók elterjedésének. A cikk elején idézett e-autós által említett, cascóra vonatkozó feltételek sem teszik vonzóvá az állami támogatási rendszert.

Cascós matek

A már említett Volkswagen e-Up esetében nagyon jelentős különbségek vannak a casco-ajánlatok között. Tény az is, hogy sok biztosítónál méregdrága a villanyautós casco. Az egyik biztosítási alkusz online kalkulátora szerint negyedéves díjfizetésnél évente 90 ezer forintból, öt év alatt pedig 450 ezer forintból kijöhet az autó cascója, miközben vannak olyan biztosítók, amelyek ugyanezt 180-250 ezer forintért vállalják évente. Azaz a kötelező, ötéves cascoidőszak alatt biztosítótól függően jelentős nagyságrendű lesz ez a kiadás, ami elviheti az állami támogatás 30 vagy akár a 80 százalékát. Az e-Up hagyományos, benzines társánál a casco olcsóbb, kijön évi 71-123 ezer forintból.

Egy másik tisztán elektromos autó, a Nissan Leaf esetében az éves casco 104-231 ezer forintra rúg, így az állami támogatáshoz előírt 5 éves cascokiadás minimum több mint félmillió forint lesz. A drága cascóban szerepet játszik, hogy eleve nagy értékű, 8-12 millió forintos autókról van szó, és a támogatás feltétele az új értékre kötött casco - azaz baj esetén olyan összeget kell kifizetnie a biztosítónak, amely egy teljesen új autóra elég. Aki tehát villanyautó-vásárlást tervez állami támogatással, mindenképpen érdemes lesz alaposan átnéznie a cascós kínálatot.

A casco biztosítás előírása persze logikus, ha azt nézzük, hogy állami támogatásról, azaz közvetve adófizetői pénzről van szó, ugyanis a casco miatt nem megy pocsékba a pénz. Ugyanakkor a magyar piacon a casco nem túl népszerű megoldás, elsősorban a magas díjak miatt, leginkább csak az új vagy fiatal autókra kötnek cascót a tulajdonosok.

A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint bár tavaly nőtt a casco-szerződések száma, még mindig kevés a teljes autóparkhoz viszonyítva. 2016-ban 4 százalékkal, 32 ezer casco-szerződéssel nőtt ez a piac, így az év végén 853 ezer cascót tartottak nyilván a biztosítók. A cascók éves átlagdíja tavaly 83 855 forint volt, ami 3 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

50 ezer, 30 ezer...

A villanyautó-támogatási rendszer elindítása ellenére nem beszélhetünk magyarországi villanyautó-forradalomról. A kormány a korábbi ígéretekben, célokban szereplő számokat is lejjebb vette. Az elektromobilitás térnyerésére kitalált Jedlik Ányos Terv bemutatásakor az elképzelés az volt, hogy 2020-ra 50 ezer elektromos autó lesz a magyar utakon, és még 2016 nyarán is ez volt a cél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel és Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban azonban már csak 30 ezer villanyautóról beszélt.

Időarányosan azonban sokkal rosszabb a helyzet, még akkor is, ha 2020-ra a visszafogottabb, 30 ezer darabos célkitűzést nézzük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA adatai szerint Magyarországon 2015-ben és 2016-ban összesen 184 darab tisztán elektromos és konnektoros (plug-in) hibrid kelt el. Ami százalékban mérve ugyan jelentős, 160 százalékos növekedés, a darabszámot tekintve azonban minimális.

Ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország elérje a 30 ezres szintet, három év alatt 25-30 ezer villanyautóra lenne szükség, éves átlagban tehát több mint 8 ezerrel kellene gyarapodni a magyar villanyautó-flottának.

Forrás: www.napi.hu

CLB TIPP: Elektromos autója van? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók casco ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Cascobiztosítás kalkulátor >>

Meglepte a biztosítókat a GVH

A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.

Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.

Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.

Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.

Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.

A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.

A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>