CLB

Kedden hajnalban jégeső söpört végig Magyarország keleti felén, emiatt több mint ezer családi házban keletkezett kár. A térségben egyelőre nem várható újabb vihar, azonban nem árt felkészülni a további viharokra, illetve a károk tovább terjedésére is érdemes ügyelni.

"A szatmári jégesőben megsérült csaknem ezer háztető többségégét, körülbelül nyolcvan százalékát már lefóliázták a kármentesítésben résztvevő tűzoltók és önkéntes mentőszervezetek" - mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Háromszázan dolgoznak a tetők lefóliázásán a jégveréssel érintett tizenhárom településen, a munkálatok várhatóan még szerdán, de legkésőbb csütörtökön befejeződnek. A megyei kormányhivatal harminc szakembere megkezdte az épületekben és a mezőgazdasági növényekben esett jégkárok felmérését.

A térségben egyelőre nem várható nagyobb zivatar, így a remények szerint a fóliázással minden sérült ingatlant meg tudnak védeni az esetleges csapadéktól. Uszkán egy családot ki is kellett telepíteni, a lakhatatlanná vált házba a tető megjavítása, az elektromos hálózat helyreállítása és az átázott falak száradása után térhetnek vissza a lakók.

Mi a teendő, ha viharkár keletkezik?

• A további károk enyhítésére, illetve megelőzésére kárelhárítást kell végezni, ebben egyébként a katasztrófavédelem is segítségére volt a családoknak, együtt fóliázták le a megrongálódott tetőket.
• Ha más típusú kár is ért minket a jégverésen kívül, akkor ennek a továbbterjedését is próbáljuk megakadályozni.
• A lakásbiztosító felé két napon belül jelentsük be a kárunkat.
• Ha nem ért minket kár, akkor is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, hogy megfelelő-e a védelmünk. Ha alulbiztosított az ingatlanunk, akkor egy kár esetén alacsonyabb, a biztosítás fedezeti értékének erejéig kapunk biztosítási összeget.

Forrás: Pénzcentrum

Évente több millió magyar utazik külföldre, azonban piaci adatok szerint csak minden harmadik utas gondoskodik biztosításról. A kényelmesen, akár néhány perc alatt interneten is megköthető utasbiztosítások ugyanakkor jelentős költségektől kímélhetik meg a külföldre utazókat baleset, betegség vagy poggyászkár esetén. Érdemes körültekintően választani, mivel a fedezetek köre és mértéke jelentősen eltérhet az egyes termékeknél.

Napi pár száz forint

Piaci becslések szerint az évente külföldre utazó több millió magyar közül csak minden harmadik köt utasbiztosítási szerződést. Ez annak ellenére így van , hogy egy átlagos európai nyaralásra – az utazás árának töredékéért – már napi pár száz forintért található biztosítás, de a magasabb összegű szolgáltatást nyújtó ajánlatok is elérhetőek jellemzően ezer forint alatt.

Az utasbiztosítások speciális termékek, melyek egyidejűleg nyújtanak fedezetet a külföldi utazás során bekövetkező betegségre, balesetre, poggyász kárra, s jellemzően magukba foglalják az utazási segítségnyújtást (asszisztencia szolgáltatás), a felelősségbiztosítást és a jogvédelem költségét is.

Jelentős eltérések az egyes biztosítók között

Az utasbiztosítás kiválasztásánál azonban érdemes körültekintően tájékozódni, az általános és egyedi szerződési feltételeket alaposan áttanulmányozni, mivel a hazai biztosítók termékei nem csak díjaikban, de a vállalt kockázatok körében és a fedezetek mértékében is jelentősen eltérhetnek. Figyelembe kell venni, hogy az úti cél, az utazás hossza, a közlekedési eszköz, a vagyontárgyak, és az utazás során végzett tevékenységek jellegétől függően az utasoknak más-más biztosítási szolgáltatásra lehet szükségük.

Egyes országokban (pl. USA) az egészségügyi ellátás rendkívül költséges, így az oda utazóknak érdemes magas vagy korlátlan fedezetet nyújtó biztosítási módozatot választaniuk. A sportolni vágyók számára hasznos lehet kiegészítő sportbiztosítást kötni, amely fedezetet nyújthat vadvízi evezés, búvárkodás és más sporttevékenység közben bekövetkezett baleset esetén. A nyaralás előre nem látható (pl. betegség miatti) meghiúsulására pedig célszerű útlemondási biztosítást is választani.

Érdemes előre tájékozódni

Fontos tudni, hogy valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), melyre a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. A napjainkban egyre jellemzőbb terrorveszélyből eredő biztosítási eseményeknél – kivéve, ha hivatalosan is utazásra nem javasolt országról van szó – a legtöbb biztosító nyújt szolgáltatást. A konkrét feltételekről azonban itt is érdemes előre tájékozódni.

Az egyéni utasbiztosítások mellett a fogyasztók igénybe vehetik az Európai Unió területén érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), illetve a bankkártyákhoz kapcsolódó utazásbiztosításokat is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható EEK azonban csak korlátozottan – elsősorban sürgősségi ellátásra – használható, s azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el. A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról javasolt részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél, ugyanis ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják.

Van, amire nem terjed ki a biztosítás

Az utasbiztosításokkal összefüggően jellemzően csekély számú fogyasztói beadvány vagy megkeresés érkezik a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az elmúlt egy évben ezek leginkább a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást érintették.

Előfordult, hogy a biztosító az utas külföldi kórházi ellátását még megtérítette, a hazaszállítás költségét viszont már nem fizette, illetve olyan eset is, ahol a meglévő útlemondási biztosítás ellenére az ügyfélnek 20 százalék önrészt kellett vállalni a repülőjegy törlése miatt. Gyakori fogyasztói kifogás továbbá, hogy a bűncselekménnyel (lopás, rablás) összefüggő esetekre, külföldi munkavállalásra, vagy például járatkésésre nem terjed ki az utasbiztosítás.Érdemes előre tájékozódni.

Forrás: TőzsdeFórum

Több, mint 22 ezer káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve az ezekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot.

Az országszerte pusztító viharok májusban közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1,47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot. Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Forrás: Világgazdaság

A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Saját lakás vagy albérlet?

A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.

Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.

A saját lakást jobban féltjük

A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.

A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.

Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.

A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.

A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.

Mi alapján választunk?

Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.

Forrás: Pénzcentrum