2023.04.26
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!
2018 június 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Ne csak az autója, a biztosítója is legyen menő!
Ha végre megvan álmaink autója, akkor már csak a megfelelő biztosítás kiválasztására van szükségünk. Erre is érdemes időt szánni, alaposan összevetve az ajánlatokat. Igaz, akkor sincs baj, ha később megbánjuk a döntésünket, hiszen évente egyszer meglévő biztosítónkat újra cserélhetjük.
Jókora feltűnést keltett 1888 augusztusában, amikor Bertha Benz és két fia egy Patent-Motorwagen nevű járművel Mannheimből Pforzheimbe hajtott, ahol az asszony szülei éltek. Férje, az évtizedekkel később a Mercedes révén világhírűvé vált Karl Benz, német mérnök úgynevezett motorkocsijára a szabadalmat 1886. január 29-én kapta meg – ezért ez tekinthető az automobil születésnapjának. A feltaláló eleinte csak Mannheimen belül furikázott, a városkán kívüli, első hosszú távú, mintegy 106 kilométeres útját a felesége tette meg, a fáma szerint férje tudta nélkül. Bertha Benz ugyanis szerette volna felhívni a figyelmet az önjáró háromkerekűre, s e szándéka tökéletesen megvalósult. Például azáltal, hogy a karburátort a hajcsatjával pucolta ki, benzint egy patikában vett félúton, a rakoncátlankodó féket pedig egy cipésszel javíttatta meg. Ez utóbbival egyébként ő is csatlakozott a feltalálók táborához, ettől számítják ugyanis a fékbetétet létezését.
Alig 7 évet kellett várni ahhoz, hogy az új közlekedési eszköz Magyarországon is megjelenjen. A technikai újdonságokért rajongó budapesti optikai műszerész, bizonyos Hatschek Béla vett 1895-ben Bécsben egy Benz-autót és gurult vele egészen hazáig. Akkor még biztosítóból volt több, szám szerint 12 kis hazánkban. Amelyek természetesen csak akkor kezdtek az autókra is szerződni, amikor azok már olyan mennyiségben futottak az utakon, hogy összeütközve akár jelentős kárt is okozhattak egymásban.
Azt pontosan nem tudni, mikor ütötték nyélbe az első autós biztosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország az élen járt az európai típusú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bevezetésében. Hiszen már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, autós biztosítási hálózata pedig 1970-re teljesen kiépült. A gépjármű-üzletághoz kötődik a magyar biztosítástörténet egyik jelentős – világszerte figyelemmel kísért – újítása is: a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be. Így küszöbölték ki a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt az 1982-től működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája.
Az évek során folyamatosan modernizálódott a biztosításkötés. Míg kezdetben akár egy hétbe is beletelt egy szerződést tető alá hozni, addig ez ma már otthon ülve, egy laptoppal az ölünkben még negyedórát sem vesz igénybe – feltéve, hogy minden dokumentum a birtokunkban van. Márpedig minden második magyar hajlandó valamilyen online csatornán biztosítást kötni – derül ki a Mabisz megbízásából végzett Századvég-kutatásból.
Persze nemcsak online, a biztosítók weboldalán, illetve az alkuszok vagy többes ügynökök által üzemeltetett internetes összehasonlító oldalakon lehet kötni gépjármű-biztosítási szerződést, hanem a hagyományos csatornákon, személyesen. Méghozzá több helyen is: az autókereskedésben, ha ott elérhető ilyen szolgáltatás; az egyes biztosítók üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatain; alkuszcégek vagy többes ügynökök üzletkötőinél vagy ügyfélszolgálatán. Míg az ügynök általában egy (vagy több) biztosító megbízásából értékesíti az adott társaság(ok) termékeit, addig a biztosítóktól független alkusz az ügyfél megbízása alapján jár el.
Bár csábító, nem tanácsos biztosítást kizárólag a fizetendő díj alapján kiválasztani. Azzal, aki nem néz pontosan utána annak, hogy milyen szolgáltatást kap az adott díjért, könnyen megeshet, hogy nem az igényeinek megfelelő biztosítást és szolgáltatást választja, amivel csak egy kár bekövetkezésekor szembesül. Ajánlott utánajárni annak is, hogy a kiválasztott biztosító például milyen kárrendezési szolgáltatást nyújt, milyen lehetőségek vannak a kár bejelentésére, milyen határidőket vállal, illetve milyen kárrendezési hálózattal rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen érdemes figyelembe venni a szóban forgó biztosító pénzügyi stabilitását is.
De akkor sincs vész, ha elsőre nem jól választunk, évente egyszer ugyanis biztosítót lehet váltani. Csak időben kell ezt jelezni. A december 31-ei évfordulós szerződések esetében a felmondó nyilatkozatoknak legkésőbb december 1-én éjfélig, míg a nem év végi évfordulós szerződések esetében az évforduló előtti 30. napig, éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz. Felmondani rengeteg csatornán lehet: személyesen a biztosítónál, levélben, faxon, online a biztosító weboldalán, e-mailben, telefonon, valamint a biztosításközvetítőn (ügynökön, alkuszon) keresztül.
Figyelni kell arra, hogy a felmondás utolsó lehetséges napja nem a felmondáson szereplő dátumot, vagy például a postára adás napját jelenti, hanem azt, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szabályos felmondás határidőn belül megérkezik, a szerződés az évforduló napján megszűnik a régi biztosítónál. Ezért nagyon fontos, hogy az új szerződést még az évforduló előtt megkössük. Amennyiben a kötelező biztosításra vonatkozó felmondás nem érkezik be időben a régi biztosítóhoz, az újjal kötött szerződés érvénytelen.
Forrás: www.hvg.hu
Groupama: maguk ellen játszanak, akik nem frissítik a lakásbiztosításukat
2018 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Groupama: maguk ellen játszanak, akik nem frissítik a lakásbiztosításukat
A magyar lakások többsége biztosítva van, de arra semmi garancia nincs, hogy ez olyan összegre is szól, amennyibe az otthon újraépítése kerülne.
A 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut a Groupama számai szerint. Ezzel hazánk vezető a visegrádi országok között, máshol nem haladja meg a biztosítottsági arány az ötven százalékot.
Komoly szépséghiba azonban a biztosító szerint, hogy az ügyfelek elenyésző hányada kötötte olyan összegre a biztosítását, amely fedezné egy új otthon megteremtését. Sem az átalakítások, sem a felújítások, sem az új ingóságok ára nem jelenik meg a korábban megkötött lakásbiztosításban. Pedig nem mindegy, hogy egy Junoszty tévét vagy egy házimozi rendszert kell újravásárolni egy esetleges lakástűz után.
A biztosító megbízásából, az NRC által végzett kutatás szerint a biztosítással rendelkezők 62 százaléka hajtott végre jelentős beruházást a lakással kapcsolatban. Az ügyfelek úgy gondolják, hogy a lakással kapcsolatos teendők egyik fontosabb eleme a lakásbiztosítás megkötése (51 százalék sorolta előre), de a felújítás utáni szerződésfrissítés már keveseknek jut eszébe. A felújítást végzők 20 százaléka válaszolta azt, hogy még soha nem nézte a biztosítás szövegét a papírok aláírása előtt. A Groupama statisztikája szerint legalább ötévente van olyan káresemény, amelyeket a biztosító kifizet.
Forrás: www.fintechradar.hu
CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket
2018 május 29.
Kategória:
Életbiztosítás
Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket
Ma már aligha van olyan aktív korú, aki azt gondolná, elég lesz az állami nyugdíj a kényelmes időskori élethez. Viszonylag egyértelmű, hogy magunknak is tenni kell valamit, tartalékolni kell, felhalmozni, amíg lehet. De hogyan lehet ezt hatékonyan csinálni?
Alapvetően két irány van: az egyik, hogy az első aktív években nagyon tudatosan és keményen nekiállunk spórolni, a másik, hogy folyamatosan, minden hónapban félrerakunk egy kisebb összeget. Az első megoldás sok lemondással jár, hiszen jó tíz évig se autó, se lakás, se gyerek nem jöhet szóba, minden forintot vissza kell forgatni – utána viszont jöhet a dőzsölés. Persze könnyű belátni, hogy sokan nem képesek és nem is akarnak ilyen feszes menetrend szerint élni.
A másik megoldás látszólag sokkal könnyebb, hiszen elvileg minden belefér, csak pénztárcához mérten mindig kicsit le kell csípni és be kell fektetni. Ha negyven éven át havonta félreteszünk ötezer forintot és úgy számolunk, hogy átlagban 3 százalék kamatot kapunk a befektetésünkért, akkor 40 év múlva 4,5 millió forintunk lesz – ugyanez 5 százalék kamat mellett 7,2 millió forint lesz. Tízezer forint havi spórolás mellett 3 százalék kamattal 9 millió, 5 százalék kamattal pedig 14,5 millió forint jöhet össze. Ez már kiegészítheti az állami nyugdíjat.
De honnan jöhet össze ekkora kamat?
Erre garancia nincs, de több olyan konstrukció is van, amellyel legalábbis a kockázatok csökkenthetők. Ha van rutinunk a pénzügyekben, magunk is összeállíthatunk egy portfóliót, csak arra kell figyelni, hogy mindig tegyünk hozzá a befektetendő pénzhez, és ne éljük fel a hozamot. A lakosság jó része ugyanakkor nem ennyire tudatos és rutinos.
Számukra az előre gyártott konstrukciók lehetnek jó megoldások, ráadásul ezeket adókedvezmény is támogatja. Ilyen konstrukció a nyugdíjpénztári számla. Önkéntes pénztárba lépve minden befizetés után 20 százalék szja-kedvezmény jár, évente legfeljebb 150 ezer forint. Ráadásul a munkáltató is fizethet a számlánkra a cafeteriacsomagban, így akár dupla összeg is összejöhet. A befektetést a pénztár kezelni, a számlatulajdonosnak semmi feladata nincs.
Ha valaki nem akar pénztártag lenni, biztosítást is köthet. A nyugdíjbiztosítások után szintén jár az adókedvezmény, ebből akár többet is nyithatunk. Figyelni kell azonban arra, hogy ha folyamatos díjú biztosítást kötünk, akkor azt fizetni kell, különben megszűnik a biztosítás, az adókedvezményt vissza kell fizetni, és az egész konstrukció sérül. Ez az egyszeri díjas biztosításoknál nincs így, hiszen ott egy befizetéssel le lehet tudni az egész ügyletet. Számításba kell azonban venni, hogy ezek a biztosítások nem törhetők fel, csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni. A befektetést alapvetően a biztosító kezeli, de az ügyfélnek is lehet beleszólása, ha változtatni akar.
A rutinosabbak nyugdíj-előtakarékossági számlát is nyithatnak (nyesz), ehhez szintén jár adókedvezmény. A nyesz-számlákkal azonban rendszeresen foglalkozni kell, hiszen itt a számlatulajdonos maga kezeli a befektetéseket. A nyesz-számlát nem lehet feltörni – csak az adókedvezmény visszafizetése árán – de idővel tartós befektetési számlává alakítható, amelyhez már akár kamat- és árfolyamnyereség-adó fizetési kötelezettség nélkül is hozzá lehet férni. Ez ugyanakkor már nem nyugdíjelőtakarékosság.
Forrás: www.origo.hu
Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott
2018 május 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás
Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott
A nagyvárosban élőknek bizonyára nem kell bemutatni a mindennapos közlekedés nehézségeit: az autóval járók rendszeresen ülhetnek a dugókban, míg a tömegközlekedést használók heringként összepréselődve kénytelenek eljutni célállomásukra. Azok számára, akik egyikből sem kérnek, reális megoldás lehet egy kis robogó, amely a városon belüli közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, ráadásul beszerzésére sem kell egy vagyont költeni.
Tavasztól őszig megfelelő közlekedési alternatívát nyújtanak a robogók, hiszen ezeket nem csak beszerezni lehet viszonylag olcsón, de a fenntartásuk sem emészt fel jelentős összegeket. Ugyanakkor városon belül gyorsan közlekedhetünk velük, nem kell velük a dugóban ücsörögni, mint egy autóval, és a tömegközlekedési járműveken lévő zsúfoltságtól is megkímélhetjük magunkat.
Mennyibe kerül egy robogó?
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyibe kerülnek a maximum 50 köbcentiméteres robogók akár újonnan, akár használtan. Természetesen a robogókra is igaz - akárcsak mondjuk az autókra -, hogy jelentős különbségek lehetnek az árakban a motorkerékpár márkájától, korától és egyéb paramétereitől függően. Azt azonban elmondhatjuk, hogy nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia annak, aki egy robogó megvásárlásával szeretné mentesíteni magát a dugóban ücsörgéstől.
Használt segédmotorokat már néhány tízezer forintért is vásárolhatunk, de a használt robogók árai is bőven a többség által megfizethető kategóriában van: például a hasznaltauto.hu-n jelenleg 120 ezer forintért kínálnak eladásra egy 2006-os évjáratú Honda Todayt. Rengeteg hirdetést találhatunk a 250-300 ezer forint közötti árkategóriában, 400 ezer forint felett pedig szinte vadonatúj robogókat is vásárolhatunk. Például 450 ezer forintért hirdetnek egy 2018-as évjáratú SYM JET-et.
Ezeket az árakat igazán nem nevezhetjük magasnak, és még akkor sem terhelik meg igazán a családi kasszát, ha valaki esetleg nem zsebből, hanem személyi kölcsönből fedezi a vásárlást. Jelenleg ugyanis egy 300 ezer forintos személyi kölcsönt - 5 éves futamidő mellett - például havi 6 172 forintos törlesztőrészlet mellett vehetnénk fel az UniCreditnél (THM 8,97%). De más banknál sem kellene sokkal magasabb törlesztőkkel számolnunk: a CIB Bank havi 6 544 forintért (THM 11,73%), az OTP Bank pedig 7 946 forintért (21,93%) nyújtja a szóban forgó összeget.
Persze a robogók esetében is találhatunk olyan darabokat, melyek jóval drágábbak társaiknál. Még a használt robogók között is találhatunk olyanokat, melyek vételára eléri, vagy akár jelentősen meg is haladja az 1 millió forintot. Ez természetesen még inkább igaz az új robogók esetében, például egy új Vespa Sprintért is több mint 1 millió forintot kell kiadnunk.
Elektromos robogók
Akkor sem feltétlenül kell sokkal több pénzt rááldoznunk a robogóvásárlásra, ha elektromos példányt szeretnénk a magunkénak tudni. Például találtunk olyan hirdetést, melyben 245 ezer forintért kínálnak eladásra egy Suzuki Cobrát. De igaz ez az új robogókra is: ezek között is találhatunk félmillió forint alatti elektromos robogót.
Kötelező felelősségbiztosítás
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora biztosítási díjra számíthat az, aki robogó vásárlása mellett dönt. Egy autó megvásárlása során ez szintén jelentős tétel lehet, hiszen egy friss autótulajdonos, vagy egy olyan személy, aki a közelmúltban balesetet okozott bizony sok tízezer forintos biztosítási díjra is számíthat. Robogók esetén azonban ennél sokkal jobb a helyzet.
Elvégeztünk egy kalkulációt a fentebb említett Honda Today adataival. Ez alapján a legolcsóbb biztosítás 3 789 forintba kerül egy évre, ami azt jelenti, hogy még a baleseti adóval együtt is kevesebb, mint 5 ezer forintot kell fordítanunk a kötelezőre.
Ehhez képest meglepő, hogy sokan éppen a kötelezőn akarnak spórolni, ahogyan arra Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábban felhívta a figyelmet. Becslések szerint ugyanis mindössze a robogók 15-20 százaléka után fizetik ki rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját, miközben több mint félmillió robogó üzemel az országban.
Ahogy fentebb láthattuk, a robogók tulajdonosai ezzel mindössze néhány ezer forintot spórolhatnak évente, miközben az MNB statisztikái szerint a motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén már a milliós összeg sem ritka. Jól látszik hát, hogy nem érdemes ezen spórolni.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindössze néhány száz-, de akár néhány tízezer forintból is lehet egy saját robogónk, segédmotorunk. Tény, hogy ezeket a járműveket nem tudjuk egész évben használni, viszont a melegebb hónapokban kitűnő alternatívái lehetnek a személygépkocsiknak és a tömegközlekedésnek.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Nagy változás jöhet a gépjármű-felelősségbiztosításban
2018 május 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Nagy változás jöhet a gépjármű-felelősségbiztosításban
Az Európai Bizottság módosítaná a gépjármű-felelősségbiztosítási irányelvet, amely lehetővé tenné egyebek mellett például, hogy a gépjárműbalesetek áldozatai megkapják az őket megillető teljes kártérítést, még a biztosító fizetésképtelensége esetén is.
Az Európai Bizottság csütörtökön közzé tett javaslata biztosítani fogja, hogy a gépjárműbalesetek áldozatai megkapják az őket megillető teljes kártérítést, még a biztosító fizetésképtelensége esetén is. Ezen túlmenően az átalakított szabályok biztosítják majd, hogy azok a károsultak, akik egy másik uniós tagállamban már rendelkeznek korábbi kártörténettel, ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a belföldi kötvénytulajdonosok, és potenciálisan előnyösebb biztosítási feltételek vonatkozzanak rájuk - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
A gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) irányelv módosítására irányuló javaslat ugyanakkor megkönnyíti majd a hatóságok számára a biztosítás nélküli gépjárműhasználat elleni küzdelmet. Összehangolja ugyanis az EU-ban a gépjármű-felelősségbiztosítás által biztosítandó fedezet minimális szintjeit.
Továbbá pontosítja a gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv hatályát az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteinek fényében.
A bizottság a jelenlegi uniós szabályokat a következőképp módosítaná:
- A balesetért felelős jármű biztosítójának fizetésképtelensége esetén az áldozatokat gyorsan és teljes körűen kártalanítják a lakóhelyük szerinti tagállamban. A határokon átnyúló esetekben ez biztosítja majd, hogy a végső pénzügyi felelősséget a biztosító székhelye szerinti tagállam biztosítási ágazata viseli, és ugyanakkor lehetővé teszi az áldozatoknak járó gyors kártérítést.
- A biztosítóknak ugyanolyan elbánást kell biztosítaniuk a valamely más tagállamban kibocsátott kártörténeti igazolások számára, mint azoknak, amelyeket belföldön adtak ki. Ennek köszönhetően a külföldön biztosítást vásárló fogyasztók előnyösebb biztosítási díjakban részesülhetnek, amelyek szintje megegyezik a belföldi fogyasztókéval.
- Erősítenék a tagállamok hatáskörét a biztosítás nélküli gépjárműhasználat elleni küzdelemben. Ez elősegítheti a biztosítás nélküli gépjárműhasználat visszaszorítását, ami miatt növekszik a becsületes járművezetők biztosítása díja.
- A javaslat értelmében az uniós polgárok ugyanolyan szintű minimális védelemben részesülnek majd az EU területén való utazásaik során. A javaslat harmonizált minimális védelmi szinteket állapít meg az EU területén bekövetkező személyi sérülések és anyagi kár tekintetében (a jelenlegi szintek némileg eltérnek a tagállamok között).
- A jogbiztonság javítása érdekében a javaslat belefoglalja az irányelvbe az Európai Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatát, vagyis a szabályok most pontosítják, hogy a fedezet kiterjed a szállítás céljából, a jármű rendeltetésszerű használata során okozott balesetekre, ideértve a magánterületen való gépjárműhasználatot is.
Forrás: www.napi.hu
Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók
2018 május 23.
Kategória:
Utasbiztosítás
Július 1-től megvédenek az utazásszervező csődjétől a biztosítók
Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyonibiztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik - amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.
Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.
Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.
A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható - ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak.
Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)
A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni - sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.
Forrás: www.portfolio.hu
Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
2018 május 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.
Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.
Más, mint a hitel
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.
Törvényi szabályozás
A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.
Szabad választás
Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.
Segíthet a döntésben
Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)
Beépített is lehet
Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.
Sokba kerül a késedelem
Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.
Forrás: www.blikk.hu
Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat
2018 május 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Érdemes átnézni a lakásbiztosításunkat
A hazai lakóingatlanok legalább 70 százaléka rendelkezik biztosítással. Lakásbiztosítás esetén kiemelten figyelni kell arra, hogy milyen típusú szerződést kötünk.
Társasházi lakás biztosítása kapcsán két lehetőség jelentkezik – mondta Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásüzletág igazgatója az M1 Forint, fillér című műsorában. A leggyakoribb esetben minden tulajdonostárs önálló lakásbiztosítást köt, így sok egyéni biztosításból áll össze a ház védelme, a másik – egyre inkább elterjedő – biztosítási forma, amikor a társasház vagy akár az egész épülettömb, úgy dönt, hogy egy közös épületbiztosítást kötnek – részletezte a szakember.
Kiemelte: utóbbi esetben az egész lakóközösség rendelkezik egy nagy épületbiztosítással, és ilyenkor egyenként a tulajdonostársaknak, a lakóknak nem kell biztosítást kötniük. Fontosnak tartotta leszögezni azonban, hogy a benn lévő ingóságokat viszont célszerű biztosítani, hiszen az ingóságokra nem terjed ki a közös biztosítás.
Amennyiben a lakás egyben egy cég telephelye is, a vállalati biztosítási konstrukciót kell választani, amely különbözik az egyszerű lakásbiztosítástól – hívta fel a figyelmet Nyerges Tamás, az Uniqa biztosító kiemelt ügynökségvezetője. Rámutatott: a jogszabály szerint minden tevékenységre kell a biztosítás, ugyanúgy mintha egy bármilyen más telephelyen működne a vállalat. A szakember elmondta, hogy az ügyfél határozza meg a biztosítási összeget, és a biztosító annak megfelelően biztosítják az objektumot.
Forrás: www.hirado.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, lakásbiztosítás kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja ajánlatainkat. Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?
2018 április 23.
Kategória:
Utasbiztosítás
A szombati munkanapokon kevesebbet dolgozunk?
A magyarok zöme kifejezetten örül a munkanapok átrendezésével járó hosszabb hétvégéknek, minden hatodik ember külföldi utazást is tervez egy vagy akár több ilyen alkalommal is - derül ki a Groupama Biztosító idei felméréséből.
A szombati munkanapoknak viszont kevésbé örülünk, és nem is tarjuk eléggé hatékonynak.
A Groupama Biztosító arra volt kíváncsi, miként viszonyulnak a magyarok a munkanapok átrendezésével járó több szabadidőhöz, illetve a cserébe ledolgozandó szombatokhoz, és azt is felmérte, mennyien terveznek külföldi kiruccanást ezekre a hosszú hétvégekre. Az NRC Marketingkutatócég által végzett reprezentatív országos kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság nagy része kifejezetten örül az ünnepek miatti naptári átrendezéseknek: héttizedük szerint minél több a hosszú hétvége, annál jobb, és a legtöbben (68%) programokat is szerveznek ezekre az extra szabadnapokra.
Nem ennyire egyértelmű a kép a szombati munkanapokkal kapcsoltban. A válaszadóknak már csak 55%-a gondolja úgy, hogy a hosszú hétvégék kárpótolnak a szombati munkanapok miatt, ugyanakkor sokan (44%) bevallják, hogy azokon a szombatokon, amikor ledolgozzuk a hosszú hétvégét, általában nem dolgoznak annyit, mint szoktak.
Vannak, akik egyáltalán nem lelkesednek annyira a hosszú hétvégékért: minden ötödik válaszadó szerint felborítják a szokásos életritmusunkat, 15%-uk pedig arra panaszkodik, hogy sokszor gondot okoz nekik, hogy hogyan töltsék el a felszabaduló szabadidőt.
Idén minden hatodik magyar tervez külföldi utazást is valamelyik hosszú hétvégére
A hosszú hétvégék kiválóan alkalmasak egy-egy külföldi kiruccanásra. Minden hatodik megkérdezett (16%) válaszolta azt, hogy legalább egy hosszú hétvégét külföldön tölt majd, ráadásul akik elutaznak, nagyobb részben több utazást is terveznek (a külföldre utazók 63%-a). Az utazási kedv még nagyobb a fővárosiak körében: a budapesti lakosság csaknem negyede tervezi, hogy átlépi a határt valamelyik hosszú hétvégén.
A Groupama Biztosítónál az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződéskötések száma. A növekedés kisebb mértékű a hagyományosan családi körben eltöltött, húsvéti vagy karácsonyi ünnepek idején, a munkanapok átrendeződése miatt nyert többi hosszú hétvégén azonban akár háromszorosára is nőhet az utasbiztosítási szerződéskötések száma az átlagoshoz képest.
„Idén különösen sok hosszú hétvégét élvezhetünk. Ilyenkor a legtöbben veszélytelennek tűnő városlátogatást szerveznek, de akár egy rövid külföldi utazás alkalmával is előfordulhat olyan helyzet, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni. Egy sürgősségi ellátás akár több millió forintba is kerülhet, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Forrás: www.kisalfold.hu
CLB TIPP: Ön is külföldi utazást tervez a hosszú hétvégén? Utasbiztosítását ne feledje itthon! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá
2018 április 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Mindent elmoshat az ár, érdemes felkészülni rá
Akár az elmúlt évek legnagyobb árvize is jöhet, ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó halmozódott fel a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén, s intenzív olvadás kezdődött már az Alpok magasabb térségein is. Így egy esetleges nagy áradást, a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását most még érdemes átnézni, vajon benne van-e minden fontos kitétel, hogy adott esetben garantáltan fizessen a biztosító – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Vízügyi szakemberek elképzelhetőnek tartanak egy, az átlagosnál jóval nagyobb, országos árvizet, az idén ugyanis a sokéves maximumot is meghaladó mennyiségű hó esett a Duna felső szakaszának vízgyűjtőjén – derül ki az Országos Vízjelző Szolgálat legfrissebb adataiból. Az Inn torkolata, vagyis Passau felett több mint négy köbkilométer víznek megfelelő hó volt a hegyekben, ami jóval több, mint a nagy árvizeket hozó 2006-ban vagy 2012-ben volt. A Pozsony feletti vízgyűjtőre számolva is komoly a helyzet: 15,5 köbkilométer víz lehet, ami szintén meghaladja a sokéves maximumot.
"Nem kizárt – vélik még az óvatos szakértők is –, hogy az idén az átlagosnál jóval komolyabban kell venni az árvízi helyzetet, a hirtelen jött enyhe időjárás hatására ugyanis az Alpok legmagasabb pontjain is felgyorsult az olvadás – hivatkozott az adatokra és szakértői latolgatásokra Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatójának értesülése szerint azonban ez önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban nagy árvíz lesz, ám szakértők nem is zárják ki a lehetőséget. De ami megtörténhet, arra érdemes felkészülni" – véli Németh, ezért időben figyelmeztet: most még belefér az időbe átnézni a veszélyeztetett ingatlanok biztosítását, hogy a teljes körű kártérítéshez minden fontos kitétel benne legyen, s adott esetben garantáltan fizessen a biztosító.
Azért kell még most, a napokban frissíteni a szerződéseket, mert a megújításokra is vonatkozik egy bizonyos türelmi idő, ami biztosítónként változó, 15 – 30 nap. Ez azt jelenti, hogy a szerződések csak ennek letelte után lépnek életbe, vagyis a moratóriumi időszak alatt bekövetkező károk megtérítését a biztosítók megtagadhatják – magyarázza a CLB szakértője.
De érdemes azért is megújítani a régi szerződéseket, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint az árvízkárokra évente átlagosan egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, ám a valós veszteség, amire nem volt biztosítás ennél lényegesen több volt.
Németh szerint a szerződések frissítését és kiegészítését akár pár perc alatt meg lehet tenni, ráadásul az esetek többségében egy korszerűbb biztosítás sem lesz drágább, sőt, akár még olcsóbb is, de mindenképpen jobb lehet. Ennyi időráfordítást megér, hogy ha viszi a víz a házat – legyen az akár a hétvégi nyaraló –, legyen miből újra kezdeni az életet. De nem kizárólag a lakó-, hanem a hétvégi házakról is hasonlóan kell gondoskodni. Vagyis át kell vizsgálni, meg kell újítani a szerződéseket, ha szükséges – figyelmeztet Németh.
Az árvízre épült ingatlanokra – helyrajzi szám alapján pontos nyilvántartás szerint – és a talajvízre, belvízre azonban továbbra sem vállalnak kártérítést a biztosítók.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével!
Lakásbiztosítás kalkulátor >>