2023.04.26
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Autósok figyelem: csütörtökön fontos határidő jár le
2022 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Autósok figyelem: csütörtökön fontos határidő jár le
Alig több mint két napja maradt közel egymillió gépjármű, köztük félmillió személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező biztosítását, vagy sem: a felmondásoknak csütörtök éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz. Átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a díjak.
A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal, vagyis közel kéthavi összeggel múlja felül a tavalyi hasonló értéket, amely a mai inflációs környezetben nem nevezhető túlzott mértékű korrekciónak. Az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért célszerű minden érintettnek a még rendelkezésre álló időben gyors egyedi kalkulációval megismerni a következő időszakra elérhető díjakat.
„A vonatkozó törvény úgy rendelkezik, hogy az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ (Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége) gépjárműszekciójának elnöke. – Emiatt csütörtökön már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat. Aki az utolsó pillanatban határoz a szerződése felmondásáról, akkor mehet biztosra, ha felkeresi az érintett biztosító valamelyik ügyfélszolgálatát, így szerezve igazolást a felmondás beérkezéséről.”
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka az utolsó 3-4 napra hagyja a döntést. Ez azért kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz.
A december 1-jei határidő ugyanakkor csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, Új szerződés megkötésére egészen december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egyidőben, az alkuszi összehasonlító oldalon megteszi. Ezt követően már csupán az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni: a március 1-jei fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.
Mint ismeretes, az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya, ám az év végi kampány még idén is közel egymillió gépjárművet, köztük 500 ezer személygépkocsit érint.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Erre figyelj, ha kötelezőt váltasz és meg akarod tartani a bónuszod!
2022 november 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Erre figyelj, ha kötelezőt váltasz és meg akarod tartani a bónuszod!
Zajlik a kötelező biztosítási kampány, ami a 2010 előtt vásárolt autók tulajdonosai mellett azokat érinti, akik kocsijának ebben az időszakban van az évfordulója. Ennek apropóján megnéztük, mit tehet az, aki autót cserél és bónuszkedvezményét átvinné a most vásárolt kocsira. Jöjjön hát a biztosítási kisokos!
Így működik a rendszer
A kötelező díjánál nemcsak az számít, hány éve vezet valaki, hol lakik, mennyit autózik egy évben, hanem az is, hogy az adott pillanat (például autóvásárlás vagy kötelezőváltás) megelőzően okozott-e kárt vagy nem. A bonus-malus rendszer a kármentes éveket és a káreseményeket tartja nyilván. A kezdőpont az A0-s, a kvázi semleges kategória. Itt nincs büntetés (malus) és kedvezmény (bonus) sem. Leegyszerűsítve, ha nem okozott kárt az illető, akkor a következő évben jobb osztályzatot kap, így lépkedhet egyre feljebb, a plafon a B10-es kategória, itt jár a legnagyobb kedvezmény. Ha viszont kárt okoz, akkor komoly a büntetés. Egy kár esetén 2-vel, 2 kárnál 4-gyel, 3 kárnál 6-tal rosszabb lesz az osztályzat. Ha 4 vagy több kárról van szó, akkor a legrosszabb, M4-es besorolás lesz érvényes.
Szólni kell, különben elköszön a kedvezmény
Ha megtörtént az eladás, akkor ezt rögtön jelezni kell a biztosítónknak, hiszen okafogyottá válik a díjfizetés. Ezt a szakzsargon érdekmúlásnak nevezi. Fontos, hogy az eladás napján is rendben kell lennie a biztosításnak, azaz az adott időszakra ki kell fizetni a díjat. Ha például november közepén cserélt gazdát az autó, az utolsó negyedéves díjat rendezni kellett jó eséllyel még októberben akkor is, ha már tudtuk, hogy máshoz kerül a kocsi. Ugyanakkor a biztosító a fennmaradó összeget a november közepétől december végéig terjedő időszakra visszaadja.
Azért fontos a biztosítónak jelezni az eladást, mert, ha az autós szimplán nem foglalkozik vele és abbahagyja a fizetést, akkor díjnemfizetés miatt szűnhet meg a szerződés, ilyenkor pedig nem lehet tovább vinni a bónuszt.
A megvásárolt autóra átvihető a korábbi B1-B10-es besorolás valamelyike, de ahogy az előbbiekből is kiderül, csak akkor, ha a régi autóra már megszűnt a biztosítás. Ezt az új autóra vonatkozó kötelező biztosítás megkötésénél kell kérni, illetve a szerződés megkötésekor kell megadni a korábbi szerződésben szereplő kategóriát.
Lényeges szabály, hogy az osztályzat az adott járműkategóriára szól, azaz ha egy B10-es biztosítással futó autó eladása után motorkerékpárra ül át a sofőr, akkor a motornál nem lesz érvényes a kedvezmény.
Persze olyan is van, hogy az autóeladás után nem egyből érkezik a következő. Ebben az esetben is megmarad a bónuszkategória, mégpedig 2 évig. Tehát ha az eladás után ennyi időn belül lesz másik autó, akkor arra is vonatkozik. Ennek letelte után viszont visszakerült a rajtkőre a sofőr, azaz A0-ról kezd majd.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető
2022 november 24.
Kategória:
Lakásbiztosítás
A tévhitek, illetve az ismeretek hiánya a fő gond, a legtöbb tűzeset megelőzhető
A fűtési szezon kezdetével megszaporodnak az otthon történő tűzesetek, a legtöbb azonban megelőzhető lenne – derült ki a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös kezdeményezésére készült kutatásból, amely az égéssel és a füsttel kapcsolatos legelterjedtebb tévhitekre is rávilágított.
Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban, a megkérdezetteknek mégis csupán töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival.
A legtöbb tűzeset nagyobb körültekintéssel és egyszerű jelzőeszközök használatával megelőzhető lenne, ezeket azonban jelenleg csupán a hazai háztartások kisebb hányadában alkalmazzák.
A magyar népesség meglepően magas hányadának, csaknem 20 százalékának van közvetlen vagy a szűkebb rokoni, baráti, ismeretségi köréből származó közvetett tapasztalata a lakástüzekkel kapcsolatosan. Bár az elmúlt 10-15 év során nem nőtt jelentős mértékben a tűzesetek száma, de a tapasztalatok a tűzzel, az égéssel, a gyulladással kapcsolatos ismeretek hiányosságait mutatják. A feltételezést alátámasztják a fustmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány keretében készült országos reprezentatív kutatás eredményei is. A 18–70 évesek körében elvégzett vizsgálat adatai szerint a magyarok jól érzékelik, mi vezethet az otthonok kigyulladásához, mégsem tesznek meg mindent azért, hogy elkerüljék a baleseteket.
„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai alapján csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt 12 év statisztikái alapján a fűtési szezon hat hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80 százaléka. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki, és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett, a tűzesetek pedig nagy számban konyhákban, hálószobákban és nappalikban keletkeztek. Ezek a terek az otthonunk biztonságosnak hitt helyiségei, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az égés és a füst okozta ártalmakkal” – hívta fel a figyelmet Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.
A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. Bár a válaszadók több mint fele tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat azonban nem pontosan ismerik, nem tudják, hogy mi a működésbeli különbség ezen alternatívák között.
Ezen a ponton mutatott rá a vizsgálat az egyik legelterjedtebb tévhitre: tízből négyen nem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik.
Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik honfitársunk így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire. Ez a valóságban sajnos nagyon ritkán történik így, mert a füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret. Az égés során keletkező szén-monoxid (amelyről sokkal inkább tudjuk, hogy halálos veszélyt jelent) színtelen és teljesen szagtalan. Csak ez év szeptemberig több mint 300 embert mentettek ki a tűzoltók égő épületekből – hangsúlyozta a vezérőrnagy.
„A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mutatott rá Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.
Az elméleti tudás és a gyakorlati cselekvés között azonban hatalmas eltérés látszik. Bár tízből nyolcan tisztában vannak vele, hogy a füst életet is veszélyeztethet, mégis csupán tízből négy otthonban van szén-monoxid-, illetve tízből mindössze egy otthonban található hő- és füstérzékelő berendezés – a Technológiával a füstmentes otthonokért! kampány többek között ezen is kíván változtatni.
„Szeretnénk kézzelfogható, gyakorlati tanácsokat adni a tűzmegelőzéshez, az otthonok biztonságának növeléséhez is. Ugyanilyen fontos cél annak a szemléletnek a terjesztése, hogy tudatos választással csökkenthetők a kockázatok: a saját döntésünkön is múlik, hogy a megfelelő technológiák használatával, illetve az ártalmas égéstermékek jelenlétét kimutató megoldásokkal, azok megfelelő elhelyezésével és használatával kizárjuk-e a tüzet az otthonunkból” – tett hozzá Hajdu Márton a fustmentes.hu nevében.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Jelentősen drágulhat a kgfb, ha nem váltunk biztosítót
2022 november 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jelentősen drágulhat a kgfb, ha nem váltunk biztosítót
Átlagosan csaknem 19 százalékkal lehet drágább jövőre a kötelező gépjármű felelősségbiztosítása annak, aki az index díjban bízik. A CLB tesztelte az áremelkedés hatásait saját portfolióján.
A CLB saját állományban tesztelte az index díjemelkedés hatásait a kgfb-re. Az eredmény sajnos egyértelmű és fokozott elővigyázatosságra, előre gondolkodásra inthet mindenkit. Úgy tűnik ugyanis, hogy a korábbi viszonylag stabilan alacsonyan tartott index díjak újra elszabadultak – véli Németh Péter. A CLB alkusz kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint ezért nem érdemes az elmúlt évekhez hasonló nyugalommal „pihentetni” a kötelezőket a régi biztosítónál abban a tudatban, hogy úgysem emelkedik annyira, hogy foglalkozni kellene vele. Mostantól ismét sok múlhat azon, ha kgfb-fordulóhoz közeledő autósok nem figyelik a piacot, mert előfordulhat, hogy a saját biztosítójuktól megemelt díjról kapnak értesítést.
A CLB portfoliójába tartozó járművek 70 százalékának 10 százaléknál jelentősebb mértékben drágul jövőre a biztosítása. Ez a drágulás egyes szegmensekben elérheti a csaknem 19 százalékot is. A teszt során viszont az is kiderült, hogy ezek az ügyfelek, ha biztosítót váltanának jelentős részben elkerülhetnék a drágulást. Találtunk olyan autót is, aminek tízszeresére emelte korábbi kötelező díját a biztosítója, bár itt nyilván volt a korábbi előzményben károkozás is. Ez csak tovább erősíti azt a tényt, hogy annak aki kárt okozott, biztosan megéri biztosítót váltani a következő évfordulótól – mondta Németh Péter.
A novemberi váltás egyre kevesebb járműtulajdonost érint, a többségnek 60 nappal azt megelőzően kell a kgfb megújításával – vagy a régi megtartásával – foglalkoznia, amikor az autóját vette. A nagyobb online alkuszok már előre tájékoztatnak a várható díjalakulásról mindenkit időben, de az index díjat a biztosítóknak is kötelességük évforduló előtt 50 nappal kiküldeni. Legyünk figyelmesek, várjuk meg ezt a díjat és utána végezzünk kalkulációt, hogy kiválaszthassuk a leginkább megfelelő biztosítást. Érdemes a CLB internetes oldalán keresgélni, kalkulálni, kényelmesen összevetni a sok biztosító ajánlatát – figyelmeztet Németh.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Nagyobb büntetésre számíthat, akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása
2022 november 16.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nagyobb büntetésre számíthat, akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása
Átlagosan 15,2 százalékkal kell többet fizetniük azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kgfb-szerződés nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.
Még több mint két hetük van azoknak, akiknek január 1-jén jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani Legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A több, mint 5,8 millió kgfb-szerződésből még mindig 925 ezer érintett, nekik a 12 piaci szereplő közül 11 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.
Azoknak, akiknek nincs kötelező felelősségbiztosításuk, érdemes tanulmányozniuk a 2023-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15,2 százalékkal emelkednek, így személygépjárművek esetében az üzemben tartónak az idei 600–1290 forint helyett jövőre 650–1400 forintot kell fizetniük azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 980–6670 forintot tesz ki, jelenleg 900–5570 forint. Tehergépkocsik esetében pedig akár a 5380 forintot is elérheti naponta a mostani 4560 forint után.
A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.
A Belügyminisztérium adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül nagyjából 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.
Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a Mabisz kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente nagyjából egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a Mabisz teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a szervezet ügyfélszolgálatához 605, idén október végéig pedig 381 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért
2022 november 11.
Kategória:
Általános
MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért
Hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a független biztosításközvetítők érdekképviseletét ellátó FBAMSZ és az MNB a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. Elsődleges cél, hogy a jövőben minél szélesebb körű szakmai közönség ismeretei hasznosuljanak a biztosításközvetítői piac működését javító intézkedések, módszertanok, útmutatók kialakításában.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) nevében Sebestyén László elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot a biztosítási rendszer, valamint a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. A biztosításközvetítői piacon ez az első ilyen megállapodás.
Az együttműködés stratégiai célokat szolgálva, főként a hatékony és kétoldalú kommunikációt előtérbe helyezve segíti a piaci információk, tapasztalatok felügyelésbe történő integrálását, miközben az egycsatornás kommunikációt kihasználva biztosítja a felügyeleti elvárások egyértelmű közlését is a piac szereplői felé. Elősegíti egyúttal az elvárásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és észrevételek MNB felé történő visszacsatolását is.
Az együttműködés kiterjed többek között az MNB által készített szabályozó dokumentumok tervezetének FBAMSZ általi véleményezésére, a piacot segítő és formáló intézkedések, módszertanok, ajánlások, továbbá – a piac szakmai ismereteit összegyűjtve és felhasználva – útmutatók készítésére is. A két intézmény az együttműködés során felmerülő szakmai és gyakorlati kérdések esetén konzultációkat kezdeményezhet. Az MNB és az FBAMSZ együttműködése nem újkeletű, hiszen a felek korábban is számos, a piac hatékonyabb működését célzó kérdésben működtek együtt aktívan.
A jegybank kiemelt feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, továbbá célja a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor fenntartása. Ezen célkitűzésekkel összhangban dolgozik, és azokat piaci oldalról támogatja az FBAMSZ, a szabályozói környezet előremutató változtatását, valamint – a piaci szereplők rendszeres tájékoztatásával – a magyar biztosítási kultúra fejlesztését szolgálva.
forrás: fbamsz.hu
Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár
2022 november 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár
Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetéssel. Akadt biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.
A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.
A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.
Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. A mezőgazdaság ugyanis a MABISZ szerint nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több mint a fele.
Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 hektár termőterületre vonatkozik.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja
2022 október 24.
Kategória:
Kötelező biztosítás
10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja
Közel egymillió gépjárműnek, köztük több mint félmillió személygépkocsinak esik még mindig január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási évfordulója, az újítás pedig idén sem úszható meg drágulás nélkül. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint 10 százalékos átlagos emelésre számíthatnak az autósok, így az éves átlagdíj 32-33 ezer forint körül lehet majd az autósoknak, áll a szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Ez a 32-33 ezres év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól. Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.
A szervezet megjegyzi, hogy ilyenkor általában 100 ezer autós vált biztosítót. Ők az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig kihirdetett tarifáit tudják összehasonlítani, a meglévő szerződés felmondására pedig legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőségük.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás
2022 október 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás
Majdnem 7500 nagyvadat ütöttek el 2021-ben Magyarországon, ami 17 százalékkal több, mint a megelőző évben - derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményéből. A szervezet fokozott óvatosságra inti az autósokat, mivel az őszi párzási időszakban sok állat téved az utakra. Közleményükben az is olvasható, hogy a kötelező biztosítás nem feltétlenül véd az vadkárral szemben.
Tavaly közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztráltat - tájékoztatta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-t. A közleményükben kiemelték, hogy az elmúlt hetekben ismét megnőttek a vadbalesetek, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével.
A károk megelőzése érdekében az őszi időszakban indokolt a fokozott elővigyázatosság - figyelmeztetett a szervezet.
Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a károk átlagos értéke eléri a milliós szintet, így kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra hogy maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.
A FBAMSZ jelezte, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében valamivel több mint egymillió gépjárműnek volt ilyen biztosítása. Ezeknek a casco-biztosításoknak egy része ráadásul csupán részkockázatokra - hangsúlyozták. Ilyen például a lopáskár.
A szövetség kiemelte azt is, hogy a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, tavaly több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban.
Ezen felül közel 1200 szarvast és 430 vaddisznót ütöttek el a járművek.
Apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - további több mint 10 ezer balesetet regisztráltak.
Vadbaleset esetén a rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is, a sérült vadat nem szabad megközelíteni, az elpusztult állat tetemének elvitele pedig lopásnak minősül - idézték fel a közleményben.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Casco biztosítás kalkulátor >>
Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások
2022 szeptember 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások
Az idei II. negyedévben a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainál (folytatva az eddigi trendet) 17 százalékkal nőttek a kárráfordítások. Az állománydíjak – hosszabb stagnálás, csökkenés után – 4 százalékkal emelkedtek 2021 azonos időszakához képest – olvasható az MNB friss KGFB-indexében. A kárráfordítással, biztosítási adóval korrigált KGFB-index a két évvel ezelőtti szintre állt vissza. Az autók átlagdíja közel 46,5 ezer forint volt június végéig.
Az idei év II. negyedévében a személyautók átlagos állománydíja közel 46,5 ezer forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelez az előző negyedévhez képest. 2021 azonos időszakával összevetve ugyanakkor a fővárosi és vidéki szerződések átlagdíja egyaránt 4-4 százalékkal nőtt, egy hosszabb stagnálási-csökkenési időszakot lezárva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Mindeközben nem tört meg a biztosító kárráfordítások erősen növekvő trendje: ez 17 százalékkal lett magasabb a tavalyi év derekán mérthez képest. A megugró kárráfordítás az ügyfelek élénkülő autóhasználatával (s így a több balesettel), illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulásával magyarázható.
Az ügyfelek emelkedő díjai, illetve a megugró kárráfordítások (plusz biztosítási adó) egyenlegeként az MNB korrigált KGFB indexe a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.
Az egyéb járműkategóriáknál az egyedi taxik állománydíja 6 százalékot csökkent, miközben – hosszabb csökkenési periódus után – a II. negyedévben ismét emelkedni kezdett a szerződésszám. A további járműkategóriák esetében vegyesen alakultak a díjak, a flottás szerződéseknél ugyanakkor általánosságban valamivel nagyobb díjemelkedés volt tapasztalható. Kiugró, kétszámjegyű díjnövekedést (vélhetően egy egyedi szerződéskötés torzító hatásaként is), csak a vontatóknál lehetett látni a számottevőbb járműkategóriák közül.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.
A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>