2023.05.25

Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?

Az gépjármű biztosítások általában többféle káreseményt fedeznek, de a körülményeket is vizsgálni szokták, ha történik valami.

Nem minden esetben fizet a biztosító, ha faág, vagy fa dől a parkoló gépjárműre. A cikkünk apropója az, hogy múlt héten Miskolcon, a Király utcában egy közterületen álló fa dőlt egy parkoló autóra, amelyben jelentős károk keletkeztek. A látszólag egészséges fa tőből kicsavarodva zuhant az alatta parkoló autóra, minden előzmény nélkül. Az autóbiztosítások általában fedeznek olyan károkat, amelyeket a járműre eső tárgyak okoznak, beleértve a fa által okozott károkat is. Azonban ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy bizonyos esetben milyen fedezetet nyújt a biztosítás, fontos figyelembe venni a konkrét biztosítási szerződést, a biztosítási feltételeket, valamint az esemény körülményeit.

Ellenőrizzük, hogy milyen a biztosításunk

A legtöbb autóbiztosítás tartalmazza a káreseményekre vonatkozó vagy teljes körű fedezetet, amely az autóra hulló tárgyak okozta károkat is magában foglalja. Ha például egy fa dől az autóra – ahogy az Miskolc belvárosában történt – és kárt okoz, akkor általában a biztosító fizet a kár megtérítésére. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítók vizsgálják az esetet, és meghatározzák, hogy a fa dőlése elkerülhető vagy elkerülhetetlen volt-e.

Fontos, hogy bizonyítani tudjuk

Talán már senkinek sem jelent kihívást egy ilyen eset dokumentálása, hiszen mindenki rendelkezik okostelefonnal. Portálunk megkérdezett egy ügyvédet azzal kapcsolatban, hogy a kárigény jogossága mennyire egyértelmű akkor, ha az adott káresemény közterületen történik. Ilyen esetekben két tényezőt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelős személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetően a megfelelő és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig vizsgálják a fakidőlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépő szél erősségének a mértékét.

„Gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a károsult nem tudja biztosan, hogy az adott fa kihez tartozik, hiszen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy közterületnek látszó helyszín magántulajdonban van” – részletezte a boon.hu-nak egy polgári perekre szakosodott ügyvéd. Arra is rámutatott: minden esetben célszerű rendőrségi helyszínelést kérni egy későbbi bizonyítási eljárás miatt, hiszen azokkal a dokumentumokkal tudja az autótulajdonos a kárigényét érvényesíteni, ha a felelősség megállapítása miatt polgári perre kerül a sor.

Ha a kidőlt fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa nem ápolta megfelelően, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség – hangsúlyozta.

A kötelező biztosítás nem fedezi

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a kötelező biztosítás elegendő lehet egy ilyen kárigény esetében. Fontos leszögezni, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes olyan biztosítást kötni, amely a fakidőlések okozta károkat is fedezi.

forrás: boon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Casco biztosítás
A biztosításról a nők döntenek
2015 december 17.
Kategória:
Általános

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák. A Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössenek ők vagy akár az egész család. Érdekesség, hogy a biztosításokról való döntéshozatal leginkább (85 százalékban) a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint meg inkább a vidéki lakcímmel rendelkező nőkre.

A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23 százalékuk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgáltuk azt is, milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően – 85 százalék -, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15 százaléka válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64 százalék, vidéken él.

Mi alapján döntenek a nők?

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.
Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék - pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40 százalék ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27 százalék a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25 százalék - vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14 százalék).

(Biztosítási Szemle)

Pénzügyi kérdések többségében a nők döntenek?
2015 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössön a család. A biztosításokról való döntéshozatal leginkább a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint pedig inkább a vidéki nőkre.

A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23%-uk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgálták azt is; milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően –85%--, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15%-a válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64%, vidéken él.

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.

Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30% mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59%- pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40% ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27% a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25%- vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14%).

Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)

James Bond milliárdos kárt okozott
2015 december 17.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás

Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.

A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.

A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.

Az Allianz szakértői azt javasolnák egy MI6 ügynöknek, vagy a filmben szereplő titkosszolgálati munkatársnak, hogy a kgfb-n kívül mindenképpen rendelkezzen az alábbi biztosítási fedezetekkel:

  1. Általános utasbiztosítás

James Bond rengeteget utazik, egy héten belül akár többször is. Fontos, hogy az utasbiztosítást olyan elemekkel is kiegészítsük, ami nemcsak véd bennünket, de megkönnyíti a mindennapi ügyintézést is. A külföldön ellopott mobiltelefon jogtalan használatából eredő költségek fedezésére az utazási assistance biztosítás a legalkalmasabb. Ha véletlenül (vagy akció közben) elhagyná egy ügynök az okostelefonját, akkor az érzékeny tartalmú üzenetek, fotók és információk már nem biztos, hogy visszanyerhetőek a szolgáltatónál, de az ebből fakadó anyagi veszteség térítését kérheti a biztosítótól.

  1. Jogsegély Assistance

James Bonddal – akinek külföld a műveleti területe – gyakorta megesik, hogy külföldön szenved el vagy okoz balesetet. Számára kellemetlen lehet a rendőrségi egyeztetés olyan idegen nyelven, amit nem beszél. Érdemes tehát a jogsegély biztosításokat is megtekinteni, mert akár már egy csomag rágógumi áráért is segítséget nyújt a biztosító, akár az ügyvédi közreműködésben, vagy az eljárási és szakértői költségek kifizetésében.

  1. Légi jármű biztosítás

A repülőgépek biztosítása mind a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek is fontos, hiszen – ahogy ezt a filmben is láthattuk – egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei lehetnek. A légi jármű biztosítások között található a géptest biztosítás, amely csak a repülőgép géptestében keletkezett károkra terjed ki, a balesetbiztosítás a légi jármű utasainak kárát is fedezheti, illetve a légiközlekedési tevékenységet folytatók részére is rendelkezésre áll felelősségbiztosítás, ami harmadik személynek okozott károk fedezetére vonatkozik.

  1. Egészségbiztosítási megoldások

A 007-es ügynök nemcsak másokra, de önmagára nézve is egészségi kockázatokat rejtő tevékenységeket folytathat. Az emberi életpálya kezdeti szakaszában elsősorban a baleseti kockázatok jelentenek kiemelt veszélyforrást, de a kor előrehaladtával egyre intenzívebben megjelennek a betegségi kockázatok is. Egy kevésbé súlyos, de elhúzódó betegség esetén fel kell készülni a kórházi tartózkodással összefüggő megnövekedett kiadásokra és átmeneti bevételcsökkenéssel is számolni kell a munkából való kiesés miatt, egy komolyabb betegség esetén a fentieken túl arra is gondolni kell, hogy nagymértékben megváltozik az ember élete, ami jelentős és azonnali pénzügyi nehézségeket okoz.

  1. Nem árt, ha felkészülünk a váratlanra is

A filmben számos olyan káreset történik, amelyre a szerződési feltételek szerint a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki, illetve a balesetek többségénél nincs kizárólagos felelős, hanem több vétkes fél együttes károkozásáról beszélhetünk, ezek bonyolíthatják a kárrendezés folyamatát. A felelősségbiztosítás esetében, ha kiderül, hogy szándékos vagy súlyos gondatlan magatartásnak a következménye a károkozás, ez a biztosítót nem feltétlenül mentesíti a kifizetéstől, s a biztosító a törvényi feltételek alapján felszólíthatja a károkozót, hogy térítse meg a károsult számára kifizetett kártérítési összeget. Így érdemes az MI6 kötelékében ezekre az esetekre is valamennyi plusz tartalékkal rendelkezni, ha szupertitkos küldetésre indulunk.

Forrás: brandtrend.hu

 

Növelte az előnyét az NN
2015 december 15.
Kategória:
Életbiztosítás

Húsz százalék fölé növelte díjbevétel alapján mért részesedését az életbiztosítási piacon az NN Biztosító, miközben több nagy versenyző is sokat veszített pozíciójából.

Nagymértékben átrendeződött az első kilenc hónapban a hazai életbiztosítási piac, annak ellenére, hogy a dobogós helyezésekben – a díjbevétel alapján számolva – nincs változás. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai alapján a legszembetűnőbb változás, hogy az élet üzletágban tavaly is élen álló NN Biztosító tovább erősítette vezető pozícióját: miközben a teljes piac összesített díjbevétele 1,58 százalékkal 329,4 milliárd forintra csökkent az első háromnegyed évben az egy évvel korábbihoz képest, az NN 10,7 százalékkal 60 milliárd forint fölé növelte díjbevételét, és ezzel piaci részesedése 16,28-ról 20,37 százalékra ugrott.

A második helyen álló Magyar Posta Életbiztosító díjbevétele viszont 22 százalékkal, 41,93 milliárd forintra esett az első kilenc hónapban, így az ennek alapján mért piaci részesedése 16-ról 12,7 százalékra olvadt. Valamelyest javítani tudott ugyanakkor pozícióin a Groupama Biztosító, amely bő 2 százalékkal valamivel 34 milliárd forint fölé tornászta díjbevételét, így stabilan őrzi dobogós helyét az élet üzletágban. Javított viszont pozícióján a Generali, amely 3,49 százalékos növekedést követően 30,96 milliárdos első kilenchavi díjbevételt ért el 9,4 százalékos piaci részesedés mellett. Szintén egy helyet tudott javítani az Aegon, amely az 5,80 százalékos díjbevétel-növekedés révén szeptember végén az ötödik helyen állt, megelőzve az idén két helyet rontó – és életági díjbevételét 18,9 százalékkal csökkentő – Allianzot.

A rangsor alsóbb részeiben is történtek érdekes mozgások. A nagy nyertesnek itt a K&H számít, amely 40,53 százalékkal 13,24 milliárd forintra növelte díjbevételét 2014 első kilenc hónapjához képest, ezzel a tizenegyedikről mindjárt a kilencedik helyre ugrott, 2,8-ról 4 százalék fölé növelve piaci részesedését. A CIG Pannónia ugyanakkor – bár hat százalékkal növekedtek a díjbevételei – kiesett az első tízből, a K&H mellett ugyanis a Signal is megelőzte.

Az viszont a viszonylag jelentős mozgások ellenére is jól látszik, hogy a nyugdíjbiztosításoknak egyelőre csekély a szerepük a piaci sorrend alakításában. Az ezen a területen dobogós három biztosító – NN, Allianz, Generali – ugyanis a teljes élet piacon is meghatározó szereplőnek számít, így náluk viszonylag keveset nyom a latban az egyenként 2,3–2,8 milliárdos, nyugdíjcélú termékekből származó díjbevétel. Más kérdés, hogy ez a terület rohamosan fejlődik a teljes életbiztosítási üzletághoz viszonyítva, és a következő években fontos szerepe lehet a teljes piac alakításában is.

A piaci koncentráció viszont nem változott érdemben, a nagy mozgások láthatóan semlegesítették egymást: míg tavaly az első kilenc hónapban az öt legjelentősebb szereplő az élet üzletág díjbevételének 61,17 százalékát adta, idén 59,77 százalék volt ez az arány.

Forrás: vg.hu

Viszik a nyugdíjbiztosítást
2015 december 14.
Kategória:
Életbiztosítás

Akciók is vannak, de az adókedvezmény önmagában is meggyőző. Nagyon mennek az év végén a nyugdíjbiztosítások. Sokan kihasználják az adókedvezményt, és fizetnek be eseti díjat, de új szerződéseket is kötnek az ügyfelek.

Megsokszorozódott novemberben, decemberben pedig még nagyobbat nőhet a nyugdíjbiztosítások díjbevétele. Adókedvezményt tavaly óta lehet igénybe venni az ilyen megtakarításokra, az államtól visszajáró 20 százalékos, maximum évi 130 ezer forintos juttatásra pedig minden biztosító felhívja az ügyfelek figyelmét. Sok piaci szereplő az adókedvezmény mellett más akciókkal is csábítja az ügyfeleket, a K&H-nál díjjóváírást, a Posta Biztosítónál tabletet kaphat, aki most szerződést köt, és a múlt hét végéig a Groupama is akciózott díjkedvezménnyel.

A nyugdíj-biztosítási piac már az első kilenc hónapban is jól ment az idén, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint tavaly egész évben 11,6 milliárd forint volt a személyijövedelemadó-kedvezménnyel támogatott biztosítások díjbevétele, a korrigált díjbevétel pedig nem egészen 10 milliárd forintot tett ki. Az idén már szeptember végéig több mint 18 milliárd forintnyi díjbevétel folyt be, és korrigáltan is csaknem 16,8 milliárdot tett ki a díjbevétel. A szerződések száma is szépen gyarapodott, a tavaly év végi 67,6 ezerről 111,5 ezerre nőtt a számuk kilenc hónap alatt. Több biztosítónál látványos a növekedés, a K&H-nál a rendszeres díjas termékből az idén ötször annyit adtak el, mint tavaly, a Posta eddig 70 százalékos növekedést ért el, a Vienna Life-nál arra számítanak, hogy a tavalyi díbevétel több mint a duplájára nő.

A negyedik negyedév pedig még sokkal erősebbnek ígérkezik nemcsak az új szerződések, hanem a korábbiak egyszeri díjas befizetései miatt is. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy olyan havidíjat válasszanak, amelyet biztosan tudnak majd rendszeresen fizetni, és ha marad még pénzük, inkább az év végén egészítsék ki a biztosításukat az adókedvezmény maximalizálása érdekében egy nagyobb összeggel. Az adókedvezményt 650 ezer forintos éves befizetéssel lehet maximalizálni, és a K&H ügyfelei valószínűleg tudatosan törekszenek erre, az utolsó negyedévben átlagosan 539 ezer forint volt az egyszeri befizetések átlagdíja.

A Posta Biztosítónál az utolsó negyedévben már több mint kétszer annyi egyszeri díj folyt be, mint az első kilenc hónapban összesen. A Vienna Life-nál novemberben háromszor-négyszer annyi egyszeri díjat fizettek az ügyfelek, mint egy átlagos hónapban, decemberben pedig még több befizetést várnak, a Generalinál szintén december a legerősebb hónap, és bár konkrét számokat sok biztosító nem közölt, szinte kivétel nélkül arra számítanak, megugrik az év vége előtt az eseti díjak volumene.

A nyugdíjbiztosítások piacát szeptember végéig az NN vezette csaknem 2,8 milliárd forintos díjbevétellel. Az NN-nél az az érdekes, hogy a versenytársai többségével szemben vegyes életbiztosítást kínál nyugdíjcélra. Szinte fej fej mellett haladt a céggel a Generali és az Allianz 2,37 milliárd, illetve 2,32 milliárd forintos díjbevétellel. Az Allianz korrigált nyugdíj-biztosítási díjbevétele egyébként magasabb volt a Generaliénál. A felsoroltakon kívül az Aegon, a Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia adott még el milliárdos nagyságrendben nyugdíjbiztosítást szeptember végéig. A nyugdíjbiztosítások csaknem háromnegyede befektetési egységhez kötött (unit linked) típusú volt, az eseti befizetések is szinte kizárólag ezekhez a konstrukciókhoz kapcsolódtak.

Forrás: vg.hu

Ennyit tegyen félre most, hogy elég legyen a nyugdíja
2015 december 12.
Kategória:
Életbiztosítás

A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.

Pályakezdőként túl fiatalnak érzik magukat ehhez, a nyugdíjas évek ködös jövőbe vesző probléma számukra. Később az egzisztencia felépítése és fenntartása lesz az elsődleges, a lakáshitel, vagy autóhitel. Amikor már kevesebb, mint 25 év van hátra a nyugdíjig, akkor jön a felismerés: az öngondoskodásra is költeni kell.

Szembe kell nézni azzal, hogy a nyugdíjrendszerek a mai formájukban nem lesznek fenntarthatók, sem Magyarországon, sem más fejlett államokban. Az elöregedő társadalom egyre kevesebb aktív tagja hosszú távon nem lesz képes ellátni az egyre nagyobb számú időskorút. Az állam nem fogja tudni magas színvonalon kiszolgálni a nyugdíjasokat, ami azt jelenti, hogy szükség lesz az egyéni kiegészítésre.

A társadalmi szokások, a folyamatosan emelkedő átlagéletkor, ezen belül a hosszabbodó egészségesen töltött évek ráadásul a nyugdíjasok számára is kinyitják a világot. Van idő utazgatni, új hobbit, szórakozást kipróbálni, összességében minőségi életet élni. Az időskori igények kielégítésére komplett iparág kezd épülni, a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen. Ehhez a magas színvonalú élethez azonban jelentősen ki kell egészíteni az állami nyugdíjat.

Sosem késő elkezdeni a takarékoskodást és öngondoskodást, de nem mindegy, hogy 15 vagy 35 évig tart a folyamatos megtakarítás időszaka. Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy ha egy 30 éves fiatal szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idős napjaira, akkor havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Nem könnyű azonban meghatározni, mekkora összegű megtakarításra is van szükség, hiszen az emberek igényei és szokásai eltérőek. Ebben segítenek a kalkulátorok. Az NN Biztosító kalkulátorával például könnyedén kiszámítható, hogy a Motiva nyugdíjbiztosítással előreláthatólag mekkora összeget vehet kézhez, ha minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget. A kalkulátorban a biztosítás időtartama és a havi félretett pénzösszeg is szabadon változtatható.

Az eredmény fényében érdemes elgondolkodni azon, milyen megtakarítás lenne ideális. Az átlagnyugdíj jelenleg nem sokkal haladja meg a 110 ezer forintot, vagyis egy aktív és felfedező nyugdíjas számára kiemelten fontos lesz a saját forrás. Az NN hosszú távú becslése szerint ráadásul az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a nyugdíjasok egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak. Kiegészítés lényegében tehát minden nyugdíjasnak kell, de az extra igények jelentősen befolyásolhatják a döntést, illetve a havi utalandó összeget.

A megfelelő megtakarítási forma vagy termék kiválasztásában az NN Biztosító szakemberei évtizedes tapasztalatuk révén tudnak segítséget nyújtani: segítenek eldönteni, hogy a hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítás lesz-e az ideális, illetve utóbbinál az egyszeri díjas vagy a rendszeres díjas a jobb megoldás ahhoz, hogy a nyugdíjas éveinket hogyan és milyen minőségben töltsük el.

forrás: hvg.hu

Ez lehet az özvegyek megmentője: havi 3 ezerből kijön
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A jelzáloghitelek mellé szinte elengedhetetlen kockázati életbiztosítás kötése, apuka halála esetén ugyanis a kisgyerekes anyuka egyedül maradhat a sokmilliós adóssággal a nyakán. A biztosítás viszont garantálhatja, hogy a család talpra tud állni a kifizetett összegből, ráadásul már havi 3 ezer forintból biztosíthatjuk ezt a védelmet. Persze az sem mindegy, hogy melyik biztosítót választjuk, amikor megkötjük az életbiztosításunkat.

Ha nagyobb értékű hitelt veszünk fel, akkor érdemes mellé legalább a futamidővel magegyező tartamú életbiztosítást kötni, de hitel nélkül sem árt előre felkészülni a váratlan eseményekre Ki ne hallott volna már olyan történetet, ahol a fiatal férfi magára hagyta a két-három gyermekes anyukát sokmilliós adóssággal.

Melyik biztosító a legolcsóbb?
Megkérdeztük a biztosítókat, hogy mennyibe kerül náluk a kockázati életbiztosítás, az első esetben 15 millió forintos biztosítási összeggel számoltunk, 20 éves időtartamra, 30 éves biztosítottal. Lényeges, hogy egyes biztosítóknál van különbség a dohányzó és a nemdohányó ügyfeleknél, de van olyan szolgáltató, ahol egy kategóriába esnek.

A nemdohányzó kategóriában a Groupamánál találhatjuk a legolcsóbb ajánlatot, a biztosításunk éves díja 40 ezer forint lenne (kb. 3 300 forint havonta), míg a dohányos kategóriában az Uniqánál csupán 54 ezer forintot kell fizetni évente (kb. 4 500 forint havonta).
Ez utóbbi azért ennyire kedvező, mert az Uniqa nem tesz különbséget az ügyfelek között dohányzási szokások szerint. Egyébként több biztosítónál találhatunk olyan feltételeket, amelyek a keveset dohányzók vagy csak esetenként rágyújtó biztosítottaknak kedveznek.
A második esetnél 45 éves biztosítottal számoltunk, 15 millió forintos összeggel, 10 éves tartamra. Ezekkel a feltételekkel a nemdohányzó kategóriában az Aegon a legkedvezőbb, 100 ezer forintos éves díjjal (kb. 8 400 forint), a dohányosoknak pedig az Uniqa 124 ezer forintos ajánlata (kb. 10 ezer forint) a legkedvezőbb.

Milyen biztosítást érdemes kötni?
Ha kifejezetten hitel mellé kötjük (jellemzően lakáshitel mellé) az életbiztosítást, akkor a biztosítási összegnek legalább a felvett hitelösszeggel kell megegyeznie, így gondoskodhatunk a hitel kifizetéséről halálunk esetén.

Ezzel ugyan gondoskodunk a hitel kifizetéséről, viszont a kieső jövedelem így is nagy problémát okozhat az egyedül maradt (esetenként kisgyermekes) anyukának. Emiatt a hitelnél annyival nagyobb biztosítási összeggel érdemes megkötni az életbiztosítást, amely legalább egy évnyi jövedelemnek felel meg (a hitel kifizetésre kerül, így ennek a törlesztőrészletét kivonhatjuk ebből).

Emellett nem árt arra is gondolni, hogy mi lesz akkor, ha rokkantság miatt nem tudunk tovább dolgozni, vagy csak néhány hónapig kiesünk a munkából betegség miatt. Ilyenkor jönnek jól a kiegészítő biztosítások, amellyel betegségek vagy baleset esetén védhetjük be magunkat. Így néhány hónapos kiesés sem okoz gondot a hitel törlesztőrészleteinek kifizetésénél és a család is fenn tudja magát tartani a kieső jövedelem ellenére, a fizetendő összeget ennek megfelelően érdemes kiválasztani.

Az életbiztosítást a családnak, a kiegészítő biztosítást magunknak kötjük
Érdemes egyébként odafigyelni a minimum megköthető díjakra is, ugyanis bizonyos éves díj alatt nem köthetjük meg az adott biztosításokat, ez különösen fiatal nemdohányzóknál fordul elő, az ő biztosítási díjaik ugyanis eleve alacsonyak. A haláleseti összeg növelésével, vagy kiegészítő biztosításokkal (pl: műtéti térítés, kórházi napidíj, kritikus betegség stb.) viszont a minimum díj fölé növelhetjük a fizetendőt, ráadásul ezzel szélesebb körű védelmet biztosíthatunk magunknak. Ebből a szempontból a biztosítók egy része a díjfizetési gyakorisághoz köti a minimum díjat (Groupama, Uniqa, Union), másik része pedig fix minimum díjat határoz meg (Generali, Aegon, CIG Pannónia).

A biztosítások minimum összege lehet a másik korlátozó tényező a szerződés megkötésekor. A szolgáltatók többsége alacsony minimum összeget határoz meg, viszont akad két kivétel:
- Az Uniqánál egyáltalán nincs minimum összeg, itt a munimum díjból vezethető le az elindításhoz szükséges biztosítási összeg,
- Az Aegon pedig aránylag magas, 10 milliós minimális biztosítási összeget ír elő.
Az alacsony előírt összeg egyébként azoknak lehet kedvező, akik aránylag alacsony haláleseti biztosítás mellett nagy összegű, kiterjedt kiegészítő biztosítási csomagot szeretnének maguknak.

Forrás: penzcentrum.hu

Nyugdíjügyben pesszimisták a magyarok
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.

2013-ban a válaszadók átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az 50 százalékos szintet.

A nyugdíjba vonulás idején érvényes korhatárt a megkérdezettek átlagosan 68 évre teszik. Mivel a korhatár fokozatos növekedésére számít szinte mindenki, érthető módon a fiatalabbak (a 25-34 éves korosztályba tartozók) számolnak magasabb nyugdíjkorhatárral: átlagosan 72 évvel.

Noha a felmérés szerint a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy jövőbeli nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, a megkérdezettek 37 százaléka jelenleg egyáltalán nem tud félretenni a nyugdíjas éveire. Azok, akik ilyen céllal félretesznek, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak a nyugdíjcélú megtakarításokra.

A nyugdíjra való felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítós) preferál, de más öngondoskodási formák (ingatlan, értékes vagyontárgy, stb.) is előfordulnak a választott lehetőségek között.

„Bár a felmérés adatai szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, még mindig alultájékozottak az emberek velük kapcsolatban.– hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka tudta azt, hogy a nyugdíjbiztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe. Ezért fontos azt is hangsúlyozni, hogy aki az idei évre járó adójóváírással is élni akar, annak feltétlenül az idei év végéig meg kell kötnie nyugdíjbiztosítási szerződését.”

(Biztosítási Szemle - UNION Biztosító)

 

Életbiztosítással is lehet félretenni
2015 december 08.
Kategória:
Életbiztosítás

A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.

Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.

Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.

A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.

Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra. 
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.

Forrás: Világgazdaság

Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak!
2015 december 07.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.

Súlyos sérüléseket szenvedett egy autó utasa november 28-án a 43-as főúton, amikor a másik irányból érkező kocsi sofőrje egy útra szaladó vaddisznót kikerülve összeütközött velük.
 
 – Főleg télen kell számítani errefelé hasonló esetekre, amikor a vadak nem találnak könnyen élelmet, és ezért gyakran átmennek a közutakon – magyarázta Jakab Csaba. A szegedi autósoktató, aki hobbiként vadászik is, azt javasolja, csak annyira hajtsunk gyorsan, hogy egy vad váratlan felbukkanásakor időben meg tudjunk állni. Satufék és elrántott kormány helyett erőteljes és folyamatos fékezéssel álljunk meg, vagy hajtsunk az állatnak! – Még mindig jobb elütni egy vaddisznót vagy őzet, mint nekimenni egy másik autósnak vagy az árokba hajtani – hangsúlyozta. Sokat elárul a környező megyékben élők vezetési szokásairól, hogy az őzgázolások kétharmada az Alföldön történik, és nem hegyvidéken – jegyezte meg az autósoktató, aki szerint sokkal tudatosabban kell a volán mögött ülőknek készülniük az útra szaladó vadakra, főleg ha ezt KRESZ-tábla is jelzi.
 
Egy vad miatt bekövetkezett balesetnél az autós és a vadgazdálkodó társaság a felróhatóság mértéke szerint osztozik a kárban. Ha egy vadászatnál például az út felé hajtják az állatokat, a vadásztársaság felelős lehet egy bekövetkező balesetért. Ha viszont kint van a vadveszélyre figyelmeztető KRESZ-tábla, és mégis baleset történik, általában mindkét fél maga vállalja és téríti meg a saját kárát – erősítette meg információnkat több forrásunk is. Ugyan a korábbi tervek szerint Nyugat-Európához hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiterjesztették volna vadkárra is, az elfogadott és januártól hatályos új vadászati törvénybe végül mégsem  került bele ez a módosítás. Aki tehát kártérítést szeretne kapni egy ilyen baleset után, annak továbbra is ajánlott cascót, illetve más kiegészítő biztosítást kötnie – tudtuk meg Komoly Tamástól, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkárától.
 
Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?
 
1. Értesítsük a rendőrséget. A hatóság megkeresi az illetékes vadásztársaságot és rögzíti a baleset körülményeit, illetve a keletkezett károkat.
2. Készítsünk fotókat – akár telefonnal – a helyszínről, a vadról és a megsérült kocsiról. Ez hasznos lehet egy kártérítési pernél.
3. 30 napunk van, hogy jelezzük az esetleges kártérítési igényünket a vadásztársaságnak a jelenlegi szabályozás szerint.
4. Soha ne vigyük el az elpusztult vadat a helyszínről, az ugyanis az állam, illetve a vadgazdálkodó tulajdona, így lopásnak számít.

 

Forrás: Délmagyar

Oldalak