CLB

Bár még mindig jellemző, hogy kockázati életbiztosítást sokan csak hitelfelvétel esetén kötnek, ezzel párhuzamosan megfigyelhető az egyre tudatosabb gondolkodás is. A Groupama Biztosító most megvizsgálta, hogy kik azok, akik körében a legnépszerűbb ez a fajta előrelátás, valamint, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

Dupla felelősség

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint mind többen keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel váratlan helyzetekben is gondoskodhatnak saját maguk, vagy családjuk anyagi biztonságáról. Egyik legnépszerűbb kockázati életbiztosításuk statisztikáit elemezve, az egyik legszembetűnőbb tény, hogy a 30-50 éves korosztályba tartozók teszik ki a szerződők mintegy 70 szalékát.
A társaság szerint nem véletlen, hogy a kockázati biztosítást kötők átlagéletkora negyven év, ez az a korosztály ugyanis, akiknek a vállát már saját gyermekeik, és egyben idősödő szüleik sorsa miatt érzett felelősség is nyomja.

Több generációról is gondoskodni kell

A Groupama Biztosító megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által 2015-ben készített országos felmérésből is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell: anyagilag támogatják gyermekeiket, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran szüleiket is.

A gyermekekről való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentősen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38%) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig.
A gyermekek mellett ugyanakkor sokan érzik kötelességüknek a szülőkről való gondoskodást is, a megkérdezettek 41% gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idős szüleit.

Nagy segítség lehet

A biztosító adataiból az is kitűnik, hogy azok, akik felelősen szeretnének gondoskodni magukról és szeretteikről, és a Releva Kockázati Életbiztosítást választották, hosszú távon gondolkoznak. Tízből hat ügyfél ugyanis tíz éven túli időtartamot választott, amikor kockázati biztosítást kötött, a biztosítottak ötöde pedig igazán hosszú távon gondolkodik, legalább 20 éves futamidőben.
A biztosító azt is megvizsgálta, hogy milyen esetekben nyújt leggyakrabban segítséget kockázati életbiztosításuk.

„A Releva Kockázati Életbiztosításunk sok esetben jelent igazi anyagi támaszt, amikor egy betegség vagy baleset kapcsán meg tudja óvni a családot átmeneti vagy akár súlyos pénzügyi gondoktól.”

„Tapasztalataink szerint napi térítések, rokkantságok és csonttörések mellett leggyakrabban kórházi műtétek esetén kerül sor arra, hogy igénybe vegyék a biztosítás szolgáltatásait. A tavalyi évben a kifizetéseink 60 százaléka betegségből vagy balesetből eredő műtét miatt merült fel” – mondta el Oláh Attila a Groupama Biztosító Kockázati- és Személybiztosítási főosztályvezetője.

Forrás: TőzsdeFórum

Minél nagyobb, akár tevékenységi körét, akár méretét tekintve egy vállalkozás, annál nagyobb fajlagos költségekkel kell számolnia, különösen igaz ez az általa igénybe vett biztosítási díjakra. Utóbbi terén azonban egyre inkább igaz az is, hogy minél nagyobb a vállalat, annál kevésbé lehet hatékonyan mitigálni a kockázatokat, sőt egyes esetekben kvázi lehetetlen feladatot jelent mind a biztosító, mind a vállalatvezetés számára.

Megváltozott kockázati szerkezet

A problémának alapvetően két oldala van, egyfelől a megnövekedett vállalatmérettel olyan sajátos biztosítandó tételek jelennek meg, melyek vagy nem számítanak relevánsnak kisebb cégek esetén, illetve számukra jól körülhatárolható, viszonylag alacsony mértékű károkat okoznak az ezekkel kapcsolatos káresemények. Vegyünk csak például egy kis hazai webshopot, melynek az adatbázisa közel 2000 felhasználó belépési információit, szállítási és számlázási címeit tárolja. Állítsunk vele szembe egy nemzetközi nagyvállalatot, ami számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, több országban, rengeteg szerződéses adatot nyilvántartva róluk, melyek köre messze túlmutat a kisvállalati példában foglaltaknak. A felhasználói adatbázisok feltörése és illetéktelen kezekbe kerülése nyilván roppant nehéz helyzetbe hozza mindkettőt, de a nagyvállalat esetében ugyanaz a káresemény lényegesen nagyobb katasztrófa, és legkevésbé sem csak a nagyobb ügyfélszám miatt. Elég csak a jó hírnéven esett csorbára, és az ebből származó jövőbeli üzletvesztésre gondolni, hiszen amíg egy kiscéget viszonylag könnyen le lehet nullázni, és akár más országban vagy területen újraindítani, addig egy Sony előtt például bezárul ez a kapu.

A cég említése nem véletlen, hiszen a vállalat adatlopási botránya kiválóan rávilágított a probléma második felére is, miszerint nem csak a fajlagos költségek nőnek, de gyakran csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható az, ami egy nemzetközi nagyvállalatnak igazán fontos. A példánknál maradva épp ilyen a kiberbiztonság vagy a jó hírnév is. Nem is olyan régen a vállalati biztosítások a kézzelfogható vagyoni tárgyak köré felépített konstrukciók voltak, és ez a virtuális szféra mindent elsöprő rohamáig és elterjedéséig elegendő is volt. Manapság azonban ezek a biztosítási tételek egy nemzetközi nagyvállalat kockázati térképének legfeljebb 20 százalékáért felelnek – 40 évvel ezelőtt 80 százalék volt ugyanez az arány – , de évről-évre egyre jobban visszaszorul a jelentőségük. Ezzel párhuzamosan azonban a biztosítási piac csak nagyon lassan tud mozdulni, így a nagyvállalati kockázatok egyre nagyobb köre esik a biztosíthatatlan kategóriába. Az Airmic brit biztosítási szakmai szövetség, tagjai között végzett legutóbbi felmérése alapján a biztosítók csupán 7 százaléka kínál valamiféle védelmet a reputációt ért károk ellen, míg a kiberbiztosítási termékek piaci penetrációja messze a lehetséges piac 10 százaléka alatt marad.

Megfoghatatlan, de veszély

Helyi példánál maradva a TalkTalk telekommunikációs szolgáltató adatbázisának tavaly októberi feltörése kiválóan rámutatott, milyen veszélyt jelentenek ezek a megfoghatatlan kockázatok. Habár a káreseményben felhasználóik alig 4 százaléka volt érintett, részvényeik árfolyama 32 százalékot esett ennek hatására, csaknem 600 millió fontos kárt okozva a részvényeseknek. Ez utóbbi tételt ma gyakorlatilag lehetetlen biztosítani. Egyszerűbben szólva, az adatvesztés illetve lopás biztosítható, de az abból eredő üzleti károk már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem. Léteznek ugyan a kieső üzletmenetből származó károk mitigálására szolgáló konstrukciók, de éppen ezen megfoghatatlan aspektusok szempontjából többnyire frusztráló korlátozásokkal vannak teli. Vegyünk egy sajnos egy egyre életszerűbb példát: hoteltulajdonosként ugyan hogyan tudnánk biztosítani azokat a károkat, amelyek egy közelben történő terroresemény miatt elmaradó vendégek miatt ér minket?

A biztosítási szakmának fel van adva a feladat, hiszen olyan kockázati tényezőkkel kell dolgozniuk, amik csak nagyon nehezen modellezhetők, ráadásul interkonnektivitásuk, egymásba ágyazottságuk révén elképesztően nagy potenciális kárértékeket eredményezhetnek. Ezzel együtt a problémát kezelni kell, máskülönben nagyon hamar a biztosítási piac perifériájára szorulhatnak a vállalati biztosítások.

Forrás: Biztosítási Szemle

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelőtti hatályba lépése óta többek között a társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok is megváltoztak. A jogszabály szerint a cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek. Ezzel a szabállyal a vezető tisztségviselők felelőssége drasztikusan megnőtt. Nem csoda, hogy megugrott az érdeklődés a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O) iránt.

A piaci folyamatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) összegezte a piacvezető biztosítók és a tagságába tartozó közvetítők tapasztalatai alapján.

A terület három piacvezető biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli.

A kkv-k pezsdítették a piacot

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását korábban főként nagyobb, elsősorban multinacionális hátterű cégek kötötték a hazai piacon, jellemzően anyavállalati programbiztosítás keretein belül. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3 300 ilyen szerződést kötöttek, amelyek átlagdíja a kisebb (jellemzően 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerződés született, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek.

A díjszint nem csak a mérettől, hanem a tevékenységtől is függ

A biztosítás díjszintje alapvetően a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétől függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzően az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők, könyvelők és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzők.

Több biztosító lépett a piacra

A korábban két szereplő által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerződések.

Termékfejlesztés

A legnagyobb szereplők korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 előtt a D&O szerződések jellemzően egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzően valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény, stb.), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

Mire jó a D&O biztosítás?

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása főként a jelenlegi és jövőbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezető nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenőleges hatály is igényelhető, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerződés pillanatában a káresemény nem volt még ismert. Hasonló módon van lehetőség utófedezet vásárlására is, amely a felelősségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított időszak alatt történt.

A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelősségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezető tisztségviselő személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bűncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minősíthető.

Forrás: Privátbankár.hu

A romló baleseti statisztikák és az alkatrészek drágulása miatt erre lehet számítani, illetve annak következtében, hogy a csökkenő üzemanyagárakkal párhuzamosan nő az autóhasználat és ezzel a károk száma is.

A K&H biztosítója szerint idén tovább drágulhatnak a kgfb-díjak a romló baleseti statisztikák és az alkatrészek drágulása miatt, illetve annak következtében, hogy a csökkenő üzemanyagárakkal párhuzamosan nő az autóhasználat és ezzel a károk száma is.
A biztosító kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette, hogy mintegy 1 millió kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) ügyfele van, ezzel piaci részesedése megközelíti a 15 százalékot.

A biztosító tavaly december végi kgfb-szerződéseinek száma január végére 4,21 százalékot emelkedett. Az emelkedésben a teljes januári eredmény, a januári hatályú törlések és a januári összes új üzlet benne van a legutóbbi kampány mellett. A legutóbbi kampányban 64 ezer új kgfb-szerződést kötött társaság.

Százmilliós is lehet a kártérítés

A társaság történetében az egy kgfb-káreseményre kifizetett legnagyobb összeg 322 millió forint volt, de bekövetkezett olyan káresemény is, amelyre az összes kifizetés várhatóan 550 millió forint felett lesz – közölték.

Nagyon olcsó a magyar kgfb

A tavalyi kgfb-kampányban az átlagos díjemelés 13 százalék körül volt, amelyet Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szükségszerűnek nevezett. Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a “tökéletesen versengő” piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott – és európai összehasonlításban is rekord alacsony – szintre süllyedtek, a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány pedig már rendszerszintű kockázatokat rejthet.

Szlovákiában például a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb-díj, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok.

Hasonlóan nyilatkozott Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője is, aki pár hete arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig nagyon alacsonyak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjai, ugyanakkor a piac törvényei szerint előbb-utóbb egyensúlyba kell kerülniük a biztosítási díjaknak és a kárkifizetéseknek.

A fuvarosok szerint aránytalanul magas a díjemelés

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ugyanakkor tavaly decemberben aránytalannak nevezte a (kgfb) díjak emelését, és jelezte, hogy a pluszköltség nem építhető be a fuvardíjakba. A szakmai szervezet tagjai körében végzett felmérés szerint a 3200 megkérdezett fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, akár 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be.

Forrás: 24.hu