Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.
A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.
Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része - 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.
Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.
Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a casco-biztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.
A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.
A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése mind az egyéb biztosítási termékek esetében, mind pedig a tájékoztatás és a kapcsolattartást illetően - a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.
A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Casco biztosítás
- Lakásbiztosítás
- Utasbiztosítás
- Életbiztosítás
- Általános
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle