Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is

Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.

Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.

A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?

Hiszen az én házam annál többet ér!

Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.

Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)

Jön a bank

Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.

Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.

Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.

Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.

Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.

Hány "rossz" szerződés lehet?

Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.

"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.

Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.

Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.

"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.

Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.

"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.

Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)

Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Így lehet esélyed a giganyugdíjra: a módszer, amivel neked is összejöhet

Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Napjainkban ugyanis egyre inkább az látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani a majdani nyugdíjasoknak. Épp ezért nagyon tudatosan kell készülni az inaktív évekre. Mutatjuk, milyen lépéseket tehetsz azért, hogy ne legyenek pénzügyi gondjaid idősebb korodban sem.

Egyre többen aggódnak amiatt, vajon lesz-e elég pénzük nyugdíjasként, olyan életük lesz-e, amilyet fiatalként elképzeltek maguknak. Okuk is van az aggodalomra: a jelenleg is működő nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, nem lesz képes az elvárt színvonalat biztosítani a leendő nyugdíjasok számára. Az ok egyszerű: a rendszer működőképességet elsősorban az határozza meg, hogy mekkora az aktív/inaktív népesség aránya.

A lakosságszám viszont egyre rohamosabban és látványosan csökken hazánkban. A helyzet annyira súlyos, hogy egy friss ENSZ jelentés szerint 2050-re 1,44 millió magyar fog eltűnni. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az aktív, munkaképes lakosság aránya jóval kisebb lesz a jövőben, mint a - megemelkedett várható élettartammal rendelkező - nyugdíjas állományban levőké. Vagyis ahhoz, hogy az inaktív évek ne a nélkülözésről és lemondásról szóljanak, tennünk kell.

1. Napi 500 forintból mesés vagyonod lehet
Ha már a húszas éveinkben elkezdünk félretenni egy kis pénzt, majd a bevételeink növekedésével arányosan növeljük a megtakarítás összegét is, 60 éves korunkra több milliós megtakarítással rendelkezhetünk. Ha

1. 20-29 éves korban napi 500 forintot;
2. 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
3. 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
4. 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.

Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, havi 15 ezer forintról induló megtakarításunk minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben havi 30, a negyvenesekben havi 60, az ötvenes éveinkben pedig havi 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben. Ha szigorúan tartjuk magunkat ehhez, a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze képzeletbeli malacperselyünkben. persze az inflációról nem szabad megfeledkezni, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.

2. Nem minden a megtakarítás, épp annyira fontos az, hogy tudjuk, mennyit költünk
Ha valaki a fentinél kevesebb pénzt tud félretenni, akkor is érdemes belefognia. Viszont a gondtalan öregkor korántsem csak attól függ, mennyi pénz van a bankszámlánkon: az is mérvadó, milyen életszínvonalon élünk, milyen kiadásaink vannak.

"Sok olyan nyugdíjassal találkoztam, akiknek nem volt hatalmas megtakarításuk, mégis nyugodtan, kiegyensúlyozottan éltek, mert nem költenek többet, mint amennyit megengedhetnek maguknak. És találkoztam olyanokkal, akiknek dollármilliós megtakarításuk volt, de a pénz valószínűleg nem fog kitartani. Minden nap bosszankodnak, de úgy tűnik, nem képesek kordában tartani a kiadásaikat" - írja Michael K. Macke nyugdíjtanácsadó a Kiplinger befektetési magazinban. Azt mondja, érdemes kiadási naplót vezetni, hogy lássuk, mikor mire mennyit költünk, és így akár meg is szabadulhatunk a felesleges kiadásoktól.

3. Tűzz ki magad elé célokat, és tégy meg mindent a jelenben, hogy később megvalósíthasd őket
Már egészen fiatalon gondolkodj azon, hogyan képzeled el az idős korodat:lakásban vagy házban akarsz élni? Utazgatni szeretnél? Lesz kocsid? Miután tisztában vagy vele, mennyibe kerül fenntartani a mostani életszínvonalat, nagyjából be tudod lőni, később mennyibe kerül majd mindez, legalábbis lesz egy hozzávetőleges képed erről. Ennek megfelelően kell felkészülni pénzügyileg. Ahhoz, hogy ez összejöjjön, áldozatokat kell hozni: rengeteget spórolhatsz, ha lemondasz a napi kávéról. Ha minden nap 350 forintért veszel egy capuccinót a munkahelyedhez közeli kávézóban, az havi 7000 forintos kiadást jelent, éves szinten pedig 84 ezer forintot. Ezért is érdemes kiadási naplót vezetni: néhány hónap után egyértelművé válik ugyanis, miről érdemes lemondani, hogy spóroljunk.

4. Keresd az állam által támogatott lehetőségeket
Ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is elérhető. Ezek a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjpénztár.

Mit lehet ezekről tudni? A nyugdíjpénztár egy olyan, törvényileg szabályozottan működő intézmény, mely lehetőséget ad tagjai számára, hogy azok aktív éveik jövedelméből nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt úgy, hogy a magánszemélyek által befizetett nyugdíjcélú megtakarítást - minél nagyobb hozamok reményében - különböző portfóliókba rendezett értékpapírokba fektetik.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden nyesz) végső soron egy speciális értékpapírszámla, melyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kezelésére hozhatunk létre. A számla egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az ide történő éves befizetéseink után 20 százalék, maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést vehetünk igénybe.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez első hallásra persze szigorú megszorításnak tűnik, ugyanakkor azoknak jó választás lehet, akik amúgy is nehezen takarékoskodnak. Hiszen a nyugdíjbiztosítás megkötése alapvetően arra kényszeríti tulajdonosát, hogy gondoskodjon a jövőjéről.

Ha valaki nyugdíjbiztosítás megkötésében gondolkozik alapvetően két típus közül választhat. Az egyik az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, másik pedig a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítás.

A klasszikus nyugdíjbiztosítás egy fix hozamú termék. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésekor egy előre meghatározott hozammal lehet számolni a lejáratkor. Ez azonban manapság, az alacsony kamatkörnyezetben nem túl magas szám. A Pénzcentrum megkeresésére az Aegon Biztosító hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén a valós jóváírt hozamot 2 százalék körüli értékre teszi. A Generali is hasonló, 2,25 százalékos technikai kamatról adott tájékoztatás lapunknak a teljes időtartamra vonatkozóan.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások (unit-linked) a hagyományossal szemben nem fix kamatozásúak, ráadásul a befektetés kockázatát is az ügyfélnek kell állnia. Ilyen biztosításnál ugyanis az ügyfél alakítja ki befektetési portfólióját a rendelkezésre álló eszközalapokból. Így tehát nincs fix hozam, viszont megfelelő kockázat vállalásával jócskán többet érhetünk el, mint például egy klasszikus biztosítás esetében.

Forrás: penzcetnrum.hu

Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége

Itt a húsvét, a négy napban mindenki elengedi magát. Jönnek a barátok, megyünk rokonokat látogatni. Rengeteg alkohol fogy ilyenkor, de valahogy haza is kell menni... Magyarországon továbbra is a zéró tolerancia él, azaz egy pohár sör, egy kupica sem megengedett a volán mögött. Ráadásul biztosító sem fizet, ha ittasan ülünk a volán mögé.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-hez képest 2017-re mintegy 25 százalékkal csökkent az ittas állapotban okozott balesetek száma, az ittas vezetés továbbra is kiemelt baleseti kockázati tényező – mondja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

2010-ben 1883, 2013-ban 1662, 2014-ben 1601, 2016-ban 1592, 2017-ben 1400 ittasan okozott baleset történt a magyar közutakon. 2010-ben a balesetek 11,5, 2017-ben 8,5 százaléka történt ittas vezetés miatt.

Már egy pohár is rengeteget számít

Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a tévhitekkel ellentétben már egy pohár alkohol elfogyasztása is olyan élettani hatásokat vált ki, amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos közlekedéssel. Többek között nő az észlelési idő, tompulnak a reflexek, lassulnak a szemmozgató izmok. Ne üljünk volán mögé, ha alkoholt fogyasztottunk, ne engedjük vezetni, és ne üljünk be olyan sofőr mellé, aki ivott, valamint ne kínáljunk alkohollal olyan vendéget, aki még vezetni fog - sorolja a baleset-megelőzési tanácsait a rendőrség.

Ilyenkor a biztosító sem fizet

A zéró tolerancia tartalmával, vagyis azzal, hogy egyetlen pohár sör megivása után sem szabad volánhoz ülni, már majdnem minden sofőr tisztában lehet. Azzal azonban még mindig kevesen számolnak, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk szabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot, ami már akár két üveg sör elfogyasztása után kialakul – írtuk korábban.

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a kötelező biztosítás legalább a baleset vétlen károsultját védi, s ő minden körülmények között megkapja a kártérítését, ám van, hogy egy évig is várni kell a pénzére, mert bizonyos esetekben csak a bírósági eljárás után, érvényes döntést követően juthat hozzá. A kifizetett összeget azonban utólag behajtja a biztosító a bizonyítottan ittas károkozón - már ha be tudja.

A törvény ugyanis felső plafont szab, így legfeljebb másfél millió forintot lehet visszakövetelni a vétkestől, holott egy súlyos vagy maradandó sérülés esetén a vagyoni és nem vagyoni károk bőven meghaladhatják ezt az összeget.

Aki iszik, ne számítson a biztosítóra

Ha az ittas sofőr által vezetett gépjárműre kötelezőt sem kötöttek, a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számláról fizetik ki az okozott kár összegét, de utólag ezt is behajtják az elkövetőn. Ilyenkor a cascóban sem érdemes bízni, mert nincs az a jó szerződés, amely az ittas vezetőkért helytállna. A részeg, de még az úgynevezett szalonspicces sofőrt sem védi semmi – mondja Németh. Így könnyen előfordulhat, hogy a húsvéti 3-4 korsó sörért, vagy 1-2 kupica pálinkáért végül egy „káresemény” kapcsán másfél millió forintot kell fizetni.

De nemcsak a közúti balesetnél, hanem egyéb helyzetekben, például egy fergeteges buliban porrá égett lakásra sem jár kártérítés, ha kiderül, hogy a tulajdonos alkoholos befolyásoltsága miatt következett be a tragédia.

Forrás: www.privatbankar.hu

Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?

Saját bevallása szerint a magyar internetezők negyede okozott már közúti balesetet, de még a legemlékezetesebb balesetük során is csak 10-ből 6 káreset miatt vették igénybe kötelező biztosításukat. Ennek ellenére csak a válaszadók tizede gondolja úgy, hogy felesleges nyűg és költség a kötelező biztosítás. A régóta ugyanannál a biztosítónál lévők negyede szerint már ideje lenne váltani, de csak a válaszadók fele részesíti előnyben az összehasonlító oldalakat, érdekes módon elsősorban nem a legfiatalabbak. A Gemius és a Portfolio közös kutatásának eredményét ismertetjük most.

A magyar internetezők gépjárműbiztosításokkal kapcsolatos attitűdjét mérte fel a Gemius a Portfolio-val közös kutatásában egy 3033 fős mintán. Az eredményeket Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője ismertette a Portfolio Biztosítás 2018 konferenciáján.

A válaszadók mindegyikének a családjában vezet legalább egyvalaki, 77% esetében maga a válaszadó is. Szinte mindenki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, cascóval viszont csak a válaszadók 35%-a. Az autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, és mindössze a válaszadók negyedének van 8 évnél fiatalabb kocsija. A válaszadók közel háromnegyede naponta vezet.

Az autóbiztosítások szempontjából a közúti baleset a legfontosabb kártípus, ezért ezt boncolgattuk. A válaszadók 77%-a még sosem okozott közúti balesetet, és a maradék 23%-nak is csak a 61%-a vett igénybe kötelező biztosítást a kárrendezéshez legemlékezetesebb balesete során.

Ezzel szemben 50% mondta azt, hogy már volt közúti baleset elszenvedője, 9% esetében személyi sérülés is történt már. A balesetet elszenvedők körében 81% emlékezett úgy, hogy vettek igénybe a kárrendezésnél kötelező biztosítást. A károkozók 8%-ával szemben a kárt elszenvedők 5%-a mondta azt, hogy a károkozónak nem érte meg a kötelező biztosítás igénybe vétele a kárrendezéshez.

Ezekkel az arányokkal nagyjából összhangban van azok aránya, akik csak nyűgnek és felesleges költségnek látják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. 11% gondolja így a felmérés szerint. A biztosítást jó dolognak tartók táborában többen vannak azok, akik inkább a balesetek lehetséges elszenvedőjeként, mint okozójaként érzik hasznosnak a biztosítást, hiszen ez esetben a károkozó biztosítója fizeti a kárukat. A községben élők körében a legmagasabb (15%), a megyeszékhelyen élők körében a legalacsonyabb (7%) a kötelező biztosítást negatívan megítélők aránya.

A maguk is vezető válaszadók 87%-a mondta azt, hogy részt vesz a kötelező biztosítás intézésében, az elmúlt két évben 60%-uk váltott biztosítót. Nagyobb arányban váltottak a nők, a 18-39 évesek, az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak.

Azok, akik 2 évnél régebben váltottak biztosítót, háromnegyedes arányban továbbra sem szeretnének váltani, ezek nagyobbik része a biztosítójával, kisebbik része a díjával elégedett. A régóta nem váltók 23%-a viszont a túl magas díj miatt azt mondja, ideje lenne biztosítást cserélnie. Autót vásárolni persze kevesebben terveznek, 17% mondta, hogy idén, 15% pedig azt, hogy jövőre tervez ilyet tenni.

Érdekes eredményeket hozott a kutatás a kötelező biztosítások értékesítési csatornáival kapcsolatban is. A válaszadók több mint fele kötött már online alkusz segítségével biztosítást, de nem mindegyikük választaná legközelebb is ezt a csatornát. Az egyébként éppen internetes kérdőívet kitöltő válaszadók 40%-a továbbra sem valamelyik online megoldást preferálja a biztosításkötésben. Elsősorban a fővárosiak, a 30-39 évesek és a szellemi munkát végzők választják az internetes kalkulátorokat. A 18-29 éveseknél érdekes módon felülreprezentált a banki és postai biztosításkötés (14%-uk jelölte meg ezt), és különösen magas (28%) ennek aránya az alapfokú végzettségűek körében.

A válaszadók nagy részének az Allianznál és a K&H-nál van a kötelező biztosítása, ahogy ezt a legfrissebb, 2016-os biztosítószintű piaci díjbevétel-adatok is mutatják. 51% a legalacsonyabb díj, 37% a legjobbnak tartott biztosító alapján választ kötelező biztosítást.

Mindössze 14% azok aránya, akik nem tudják, mikor jár le a biztosításuk, és 26% azok aránya, akiknek január 1. a biztosítási évfordulójuk (ők 8 évnél régebben vásárolták meglévő kocsijukat).

Rákérdeztünk arra is, jó ötletnek tartják-e az autósok, hogy egy műszer kövesse a vezetési szokásaikat, és ha keveset, szabályosan vagy biztonságosan vezet, kisebb díjat kelljen fizetnie. A telematikát egyelőre csak a megkérdezettek 1%-a használja, azonban további 16% már ismeri a módszert, és nyitott is rá, a válaszadók harmada pedig ugyan most hall először erről, de jó ötletnek tartja. A válaszadók kb. fele nem támogatja a telematika autójába szerelését, 22% szerint ettől úgysem lenne olcsóbb a biztosítása, 30% bizalmatlan, ha figyelik szokásait.

Végezetül azt is megkérdeztük, mit tapasztalnak a kötelező biztosítások díjával kapcsolatban. 78% tapasztalt drágulást az elmúlt években, de 35% egyáltalán nem vár díjemelkedést a következő biztosítási évfordulójakor. A relatív többség szerint 5-10%-os díjemelkedésre számíthatunk, ami egyébként a szakma szektorszintű várakozásának is megfelel.

Forrás: www.portfolio.hu