2017.05.02

Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt

Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.

Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.

Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.

Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.

A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.

A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.

Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.

A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.

Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.

Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.

Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.

Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.

Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.

Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.

Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.

Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.

A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.

Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.

Forrás: www.totalcar.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat

Katasztrófavédelmi biztosítási rendszer bevezetését kezdeményezi a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A szervezet javaslata szerint nem csak az ártérben építkezők fizetnének, hanem mindenki. Így baj esetén ebből az alapból fizetnének a károsultaknak.

Európában többféle katasztrófabiztosítási módszer létezik. Ezek nagy része megelőzési alapon működik. A nálunk jelenleg alkalmazott rendszerben viszont a katasztrófahelyzet után nyúl a zsebébe a kormány, illetve az önkormányzat, és megpróbálja kiegyenlíteni a keletkezett károkat - mondta el a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke.

Utóbbit igazságtalannak tartja Püski András. Szerinte sokkal igazságosabb lenne egy olyan társadalmi összefogáson alapuló katasztrófabiztosítási rendszer, amely biztosítja a veszélyeztetettek túlélését.

Az elnök példaként  felhívta a figyelmet a Romániában bevezetett kötelező lakásbiztosításra, amely nem teljes körű, hanem csupán néhány elemi csapásra érvényes, viszont mindenkinek kötelező. Díja pedig havi három-négyszáz forintnyi; ez minimális kártérítést szavatol.

A  szövetség dolgozik egy olyan javaslaton, amely hazánkban is hosszú távú megoldást jelenthet a kataszrófakárok elhárítására, de a lehető legkisebb konfliktussal jár - jelentette ki Püski András.

Forrás: Inforadio.hu
Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar

Csaknem 2300 lakóház és mintegy száz önkormányzati tulajdonú épület rongálódott meg a hétfő délutáni viharban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Pernyák Sándor tűzoltó ezredes elmondta: az eddigi bejelentések alapján 54 településen regisztráltak károkat. Hozzátette: 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlanná vált.
   
Az elektromos hálózat tönkrement, 33 településen nincs áramszolgáltatás - közölte az ezredes. A borsodi egységekkel megerősített szabolcsi tűzoltók azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az érintett településeken az áramszolgáltatást és az ivóvízellátást.
   
Az óriási vihar fákat csavart ki és utakat zárt el, számos településen tönkretette az elektromos hálózatot, háztetőket sodort el. Balkányban, Szakolyban, Nyírbátorban és Geszteréden a legsúlyosabb a helyzet.

Forrás: Privátbankár.hu

Nem lesz kötelező a márkaszerviz
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Nem lesz kötelező a márkaszerviz

A jövőben az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását.

Új autóipari versenypolitikai szabályozásról döntött csütörtökön az Európai Bizottság, ezek alapján a jövőben például az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azonban azok a karbantartási műveletek, amelyek az anyacég által fedezett garanciák feltételei.
   
A szabályok elsősorban arról rendelkeznek, hogy a független karbantartó- és szerelőműhelyek, illetve alkatrész-kereskedők könnyebben hozzájussanak a szükséges gyári műszaki információkhoz, valamint jobb hozzáférésük legyen a márkapiacokhoz.
   
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új szabályok elsősorban a fogyasztóknak kedveznek, mert jelentős kiadásmegtakarítást eredményezhetnek. Szerinte javítja a döntés az uniós cégek nemzetközi versenyhelyzetét is, például a kelet- és dél-ázsiai feltörekvő piacokkal szemben.
   
Sajtótájékoztatóján a spanyol biztos hangoztatta, hogy miközben a legtöbb fogyasztónak a lakását leszámítva az autó a legnagyobb értékű tulajdona, megállapításuk szerint nem túlságosan erős a verseny a javítás, karbantartás és alkatrészek kereskedelmének területén. Az elmúlt években ráadásul a javítás és átvizsgálás költségei emelkedtek is, jóllehet az autóárak nem nőttek - ezek a költségek átlagosan az autóval kapcsolatos teljes kiadások 40 százalékára rúgnak. Az új szabályok egyik célja, hogy a gyártóktól független műhelyek bevonásával növeljék a versenyt a piacon.

Szintén rendelkezett a bizottság arról, hogy megszünteti a versenyszabályok alóli, úgynevezett csoportos mentességet olyan gyártók esetében is, amelyek piaci részesedése az alkatrész- és a szervizpiacon túllépi a 30 százalékot.

Az új intézkedések már a jövő héten életbe lépnek, de a bizottság úgy döntött, hogy az érintetteknek hároméves átmeneti időt biztosít, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz.

Forrás: Privátbankár.hu

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója
2010 június 22.
Kategória:
Vételár biztosítás

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója

Egy lopás vagy totálkár minden esetben jelentősen megterheli a családi kasszát. Jó tudni, hogy a biztosítás - legyen az kötelező vagy casco - csak az autó aktuális káridőponti forgalmi értékét téríti meg. Ezért aztán a kis kezdőrészlettel, hitelbe vásárolt autók utáni kártérítés az első néhány évben nem fedezi még a fennálló hiteltartozást sem. Vagyis az ügyfélnek akkor is törlesztenie kell, amikor már nincs is meg az autója. Hacsak nem köt vételár-biztosítást.

Az elmúlt másfél évben, vagyis a válság időszakában becslések szerint mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó vált totálkárossá. A probléma tehát igencsak széles kört érint, még ha kevés szó esik is róla. Pedig a megoldás pár éve már itthon is elérhető.

„A vételár-biztosítás egy olyan kiegészítő biztosítás, ami a casco mellett lehetővé teszi az autósnak, hogy a kártérítés összegéből új autót vásárolhasson. Megtéríti ugyanis a káridőpontban számított érték és az eredeti vételár különbözetét. Finanszírozott autó esetén pedig lehetővé teszi, hogy az autós azonnal kifizethesse fennálló tartozását, vagy azonos tehervállalás mellett új autót vásárolhasson." - mondja Zsoldos Miklós, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hogy néz ez ki számokban?

Egy 5,7 millió forintért vásárolt, finanszírozott, jelenleg kétéves személygépkocsit egy figyelmetlen autós totálkárosra töri. A károkozó kötelező biztosítása a piaci érték alapján 3,6 millió forintot térít a vétlen autósnak, miközben neki a finanszírozó felé az adott időpontban 3,8 millió forint a tartozása. Ekkor - vételár-biztosítás híján - a vétlen autósnak még 200 ezer forintot kell kifizetnie, miközben autója sem marad. A GAP néven is ismert vételár-biztosítás azonban a 3,6 millió forintos kártérítést 2,1 millió forinttal kiegészíti, vagyis a teljes tartozás kifizetése után lehetőséget teremt egy újabb finanszírozott autó megvásárlására is. Mindezért az autós havi néhány ezer forint pluszt fizet a vásárlástól számított 60 napon belül megkötött vételár-biztosításra - igaz, jellemzően egy összegben.

Felfutás előtt a GAP?

Bár hazánkban a GAP még kevésbé ismert, Nyugat-Európa egyes országaiban az autótulajdonosok közel 40 százaléka már rendelkezik ezzel a kiegészítő biztosítási formával. Ugyanakkor az elmúlt időszak folyamatos hitelbedőlései a finanszírozó társaságokat is érdekeltté tehetik, hogy javasolják ügyfeleik számára a vételár-biztosítás megkötését, hiszen közös érdek az adósok fizetőképességének megőrzése.

Forrás: Piacesprofit.hu

 

A biztosítók már győztek a focivébén
2010 június 22.
Kategória:
Általános

A biztosítók már győztek a focivébén

A hétvégén kezdődő focivébéhez kapcsolódóan összesen 6,2 milliárd font (kilencmilliárd dollár) értékben kötöttek biztosításokat a rendezők, a csapatok és az eseményhez kötődő vállalatok.

A Lloyd's biztosítótársaság jelentése szerint csak a stadionokat és az edzőpályákat 3,2 milliárd fontra biztosították. Biztosítást kötöttek a médiacégek is, például arra, hogy amennyiben a meccsek csúsznak, akkor abból káruk adódik, ugyanis ez érintheti előre eladott reklámidejüket.

A rendezők fő aggodalma, hogy ha elmaradnak a meccsek, akkor a nézők visszakövetelik a jegyárat.

A Lloyd's összesítése nem tartalmazza az egyes játékosok saját biztosításait, amelyeket sérülésekre, illetve betegségekre kötnek.

Peter Thompson, a Beazley biztosítótársaság szakértője szerint a sztárfocisták biztosítása karrierjük csúcsán elérheti a 40 millió fontot. A bevételeket növelő szuvenírek, mezek eladhatósága jelentősen függ a csapatok legjobbjainak teljesítményétől - a nevükben testet öltő márka értéke elérheti a 10 millió fontot.

Forrás: Hír24.hu

Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye

A MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei által okozott, de a biztosító egyesület által ki nem fizetett kárra vonatkozó - két fogyasztóvédő szervezet által jegyzett alkotmánybírósági indítványról - jelenleg annyi tudható: nem biztos, hogy határozat születik a nyári szünet előtt - tudta meg az MTI Sereg András szóvivőtől.

Az Alkotmánybíróság március végén befogadta két fogyasztóvédelmi szervezet - az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete - közös indítványát. A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt ügyfeleit fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért saját zsebből kell fizetniük.

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok
2010 június 22.
Kategória:
Általános

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok

A levonulóban lévő árvíz az önkormányzati vagyonban is százmilliós károkat okozott. A vihar, felhőszakadás és árvíz gyakorlatilag minden piaci szereplő alaptermékeiben is megtalálható kockázat, így szinte minden vagyonbiztosítási termék fedezi ezeket a kockázatokat - írja a Napi Gazdaság.

Nincs pontos összegzés arra, hogy a közösségi intézmények, például a polgármesteri hivatalok vagy az iskolák mekkora százalékát biztosítják a helyhatóságok. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint kevés önkormányzat rendelkezik biztosítási védelemmel, Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője viszont úgy véli, 70-75%-ra becsülhető a biztosított önkormányzatok, vidéki közintézmények aránya, és az igény évről évre növekszik. A szakember szerint jellemzően a helyi önkormányzatok kötnek biztosítást, a polgármesteri hivatalon kívül a kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő egyéb intézményekre is (óvoda, orvosi rendelő, gimnázium vagy akár ravatalozó).

Ebben a szférában is előfordulnak a bankok által előírt, hitelfedezetként kötött vagyonbiztosítások, sőt több kistérségben az önkormányzatok összeállnak és alkuszokon keresztül közösen vásárolnak biztosítási fedezetet, ezáltal komoly díjengedményt tudnak elérni - mondta el Kaszab Attila, K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője. Lázár István, a Groupama Garancia vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője úgy véli, a biztosítottság arányában nincs látványos különbség az árvíz sújtotta és az egyéb területek között.

Egyes hírek szerint ahol van biztosítás, sok helyen ott is inkább csak jelképes a védelem, gyakran a könyv szerinti értékre biztosították az épületeket. Kaszab Attila szerint ez már a múlté, ma inkább valós értéken vagy új értéken kötik a biztosításokat, Lázár István pedig úgy véli, ez akkor áll fenn leginkább, ha a szerződés már többéves, ilyenkor valószínűbb, hogy alulbiztosítottak a vagyontárgyak.

Cserkuti Nándor szerint 3-5 éve még valóban általános tendencia volt a könyv szerinti nettó értéken kötött biztosítás, ami az infláció miatti értékkövetés helyett az értékcsökkenési leírással csökkentett összegen határozta meg egy-egy biztosított ingatlan vagy vagyontárgy értékét (biztosítási összegét). A korábbi évekre jellemző volt az önkormányzati szektorban az alulbiztosítottság, hiszen a települések jó részénél az alacsonyabb biztosítási összegek alacsonyabb díjat jelentettek, ami a szerződés megkötésekor még ma is fontos szempont.

Az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője az elmúlt évek változó tendenciáinak tudja be, hogy már "csak" 30-40%-ra becsülhető az önkormányzati szektor alulbiztosítottsága. Piaci szakértők szerint az előrelépést hátráltatja az is, hogy a kormányzat szereplői a mostani árvíz kapcsán is kilátásba helyezték: teljes mértékben átvállalják az intézményekben keletkezett károkat.

Alulbiztosításnak nevezzük, amikor a biztosított ingatlan újraépítési értéke nagyobb a biztosítási szerződésben meghatározott összegnél. Ebben az esetben egy esetleges kárra a biztosító csak arányos kártérítést alkalmazhat.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon

A Groupama Garancia Biztosító havi 70 illetve 90 ezer forintos, szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítással lépett piacra - közölte a biztosító az MTI-vel, ezzel újra két társaság kínál ilyen terméket.
 
A magyar piacon sok biztosító vállalja, hogy a hitelhez kötött életbiztosítást kiegészíti olyan modullal, amely megkötésével munkanélküliség esetén néhány hónapig a biztosító fizeti a banknak a törlesztő részletet. Más biztosítók önállóan is kötnek olyan munkanélküliség biztosítást, amelyben átvállalják a hitel törlesztő részletének fizetését.

Szabadon felhasználható - bármire elkölthető - szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást a biztositas.hu internetes alkusz kezdett értékesíteni két évvel ezelőtt. Ennek a kockázatát az ACE European Group vállalta, de egy év után a kockázatvállaló kiszállt a további üzletből, így csak a régi biztosítások élnek tovább. Itt a 80-90 ezer forintos szolgáltatás volt a jellemző, mivel ennek a havi díja alatta maradt 3 ezer forintnak. Az értékesítés 10 ezer eladott biztosítás után szűnt meg.

A következő piacra lépő az April CEE Development Kft. volt. Ez a cég is szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást kínált, és kínál, ennek a kockázatát az AXA vállalta. Francois Maresquier vezérigazgató korábban elmondta az MTI-nek, hogy 10-20 ezres értékesítésre számít. E célból bevonta az értékesítésbe az internetes alkuszokat, így a biztositas.hu is ezt a terméket árusítja ma már.

A CLB pedig közleményben tudatta, hogy a szerződők a 6, illetve a 9 hónapra választható szolgáltatás közül a hosszabb idejűt keresik. A leggyakrabban választott 100 ezer forintos szolgáltatás egyúttal azt jelenti, hogy nem a minimálbéres, hanem a jobban kereső réteg köt ilyen biztosítást, hiszen a szolgáltatás nem lehet több mint a nettó jövedelem 70 százaléka. A másik gyakorlati tapasztalat, hogy 10 munkavállalóból 7-8 tud megfelelni a biztosítási feltételeknek.

A Groupama Garancia magasabb, havi 90 ezer forintos szolgáltatású munkanélküliségi biztosításának a havi díja nem éri el a 4 ezer forintot.

 
 
Cégautós vakáció: mire figyeljünk?
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Cégautós vakáció: mire figyeljünk?

Különösen külföldi út esetén érdemes előre meggyőződni arról, mire terjed ki a céges autó biztosítása, illetve a kocsi tartozékai, engedélyei rendben vannak-e - hívja fel a figyelmet a KBC Autolease.

Megkezdődött a nyári szabadságok időszaka, sokan pedig nyaralásuk alatt is a céges autót használják. A vállalkozások cégautókra vonatkozó szabályozása határozza meg, lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben magáncélokra is igénybe venni a vállalati gépkocsikat – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A képet tovább árnyalja, hogy van, ahol a belföldi utat igen, de a határátlépést már nem engedélyezik a munkatársaknak. A flottakezelők – akik lízingkonstrukció esetén a gépjármű tulajdonosai – külföldre utazáshoz kiviteli engedélyt adnak ki az autóhoz. A schengeni határok létrejötte óta ugyan kisebb a jelentősége ennek az engedélynek, de vannak olyan európai országok, ahol a határátlépéskor szigorúan ellenőrzik a meglétét. Közúti ellenőrzés során pedig bárhol kérhetik az igazolást arról, hogy a vezető jogosult használni az autót. Érdemes indulás előtt áttekinteni azt is, miről szól a használati engedély. Vezető beosztású munkatársak esetén az autópark-kezelők igény szerint már az autó átadásakor kiadnak egy meghatalmazást, ami a házastárs részére is lehetővé teszi a gépjármű használatát - jelzik.

Az üzemanyagkártyák többnyire országhatáron belül érvényesek, a flottakezelők az autókat a magyarországi előírásoknak megfelelő tartozékokkal adják át a cégeknek. A külföldre utazó munkatársnak kell arról gondoskodniuk, hogy az adott ország egyedi előírásainak megfelelően készítsék fel az autót az útra. A kézi poroltó például hazánkban nem kötelező tartozék, egyes európai országokban viszont ezt is kérik az autósoktól - hívják fel rá a figyelmet.

Céges flották esetén a biztosításokat rendszerint az autópark-kezelők kötik meg, az autóvezetőknek azonban ajánlatos tájékozódni a biztosítási és az assistance szolgáltatások részletes feltételeiről: baleset esetén mire kell figyelni, milyen segítséget vehetnek igénybe, számíthatunk-e például csereautóra. Európában az ún. rendszámegyezményhez csatlakozott országokban – az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein – a zöldkártya bemutatása nem szükséges, a rendszám és az országjelzés is  igazolja a felelősségbiztosítás meglétét.  Ha más ország az úti cél, a cégek a flottakezelőtől vagy a biztosítótársaságtól kérhetik a zöldkártya kiállítását.

Forrás: Privátbankár.hu

 

 

Tetőzik a magyar munkanélküliség
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Tetőzik a magyar munkanélküliség

A munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma viszont 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az elemzők szerint az adatokat óvatosan kell kezelni.

Ezer fővel, 496,8 ezerre csökkent a munkanélküliek száma a februártól április végéig tartó időszakban az 15 és 74 év közötti munkaképes lakosság körében. A foglalkoztatottaké eközben 13,9 ezerrel, 3 millió 731 ezer főre gyarapodott. Mindez azt jelenti, hogy a január-márciusi 11,80 százalékos munkanélküliségi ráta 11,75-re csökkent, a 15–64 éves korosztályban pedig 11,89-ről 11,83 százalékra módosult.

Kétségtelen, hogy az egy évvel korábbi adatoknál minden téren rosszabbak a maiak. A mostani tárgyidőszakban a 15-64 éves korosztály 62 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg egy éve arányuk 61,2 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban 34 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 85 ezerrel volt kevesebb, mint 2009 áprilisának végén. A korcsoport foglalkoztatási rátája 54,7 százalék volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi ugyanezen időszaki érték.

A munkanélküliség legerősebben a fiatalokat sújtja: a 15-24 éves korosztályban 27,6 százalékos az állástalanok aránya, ami egy év alatt 2,5 százalékponttal romlott. Az álláskeresés időszaka is megnyúlt, az elhelyezkedéshez átlagosan egy héttel többre, azaz 16,9 hónapra van szükség. Az egy évnél is hosszabb ideje állást keresők tábora 230 ezer fős.

Az adatokat Szollár Domokos kormányszóvivő búcsútájékoztatóján figyelemre méltónak nevezte, különösen európai összevetésben. A válságkezelő Bajnaikormány az Út a munkához program keretében százezer ember foglalkoztatásához járult hozzá, igaz, a válság eközben más területeken csaknem ugyanennyi munkahely megszüntetését követelte - tette hozzá. Szerinte a növekedés alapjainak lerakása eredményes volt, s erre építkezhet az új kormány.

Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint viszont hamisak azok a kormányzati megnyilatkozások, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország elindult kifelé a gödörből. Ő a munkanélküliségi adatokból azt olvassa ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül mély válságban van. A szóvivő másfél hónapja a nyilvántartás hiányosságaira hivatkozva 16-17 százalékos valós munkanélküliségről beszélt. Az elemzők szakmai oldalról közelítik meg az adatokat, amelyek szerintük kétségtelenül kedvezőek, ám a messzemenő következtetések levonására egyelőre nem alkalmasak, ahhoz még egy-két hónap munkaerő-piaci fejleményeinek ismeretére is szükség lesz. Utóbbi álláspontra helyezkedtek az MKB Bank elemzői, akik 2010 végére egy kedvező forgatókönyv, fellendülés estén 11,4 százalékra sülylyedő munkanélküliséget vetítenek előre, míg „nyögvenyelős” világgazdasági növekedés esetén akár 12,4 százalékig is felfuthat a ráta. Kondrát Zsolt vezető elemző úgy véli, az igazi fordulat még nem érkezett el a munkaerőpiacon, noha kétségtelen, hogy a bejelentett beruházások növekvő száma ebbe az irányba mutat.

Suppan Gergely szerint pozitív a foglalkoztatottak számának emelkedése, amit a Takarékbank Zrt. elemzője egyrészt a szezonális munkák beindulásával, másrészt az exportra termelő cégeknél megnőtt munkaerőigénnyel magyaráz. A foglalkoztatottak száma tovább nőhet a következő hónapokban, sőt, az év második felében tovább stabilizálódhat a munkaerőpiac annak kapcsán, hogy a magyar gazdaság "magára találásával" párhuzamosan a belső piacra termelő cégek sem bocsátanak már el - idézi az MTI az elemzőt, aki szerint júliusig 10,6-10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

Forrás: Nol.hu

Oldalak