Egyre több cég nyújt a cafeterián belül biztosítást
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban nem támaszkodhatunk csupán az államra. Az emberek sokkal tudatosabbak lettek e téren, de a vállalatok is egyre több nyugdíjprogramot, előtakarékossági lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak. Sok cég a biztosítási termékeket is beemelte cafeteria rendszerébe - derült ki egy szakmai konferencián.
Nyugdíj, Biztosítás, Cafetéria Trendek témában rendeztek konferenciát május végén a Marsh Kockázatkezelési, Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. szervezésében és támogatásában, amelyen a vállalati juttatások és öngondoskodás tekintetében adtak átfogó képet a szakemberek.
Tudatosabban gondolkodunk a nyugdíjas évekről
A nyugdíjrendszer jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője, nyugdíjszakértője. Előadásában felvázolta az omladozó társadalombiztosítási rendszert, amely rövid és középtávon még orvosolható, viszont hosszabb távon (2035 után) már borúsak a kilátások. Szabics Zsolt elmondta, a jelenlegi intézkedések többsége nagy megvalósíthatósági kockázattal jár, a nyugdíjrendszer hiánya nem fog egy csapásra eltűnni. Az öngondoskodás, mint egy lehetséges megoldási út Szabics véleménye szerint a szó nyugat-európai értelmében csak nagyon kevés esetben létezik Magyarországon, hiszen túl gyorsan várjuk el az emberektől, hogy képesek legyenek a szükséges megtakarításokra. Véleménye szerint a pénztárak visszaállamosításának megvolt az az előnye, hogy a téma előtérbe került és elkezdtünk tudatosabban gondolkodni a nyugdíjas éveinkről.
Azt a vélekedést, hogy a végső menedék az állam, és csakis rá támaszkodhatunk a szakember szerint le kell rombolnunk. Meg kell takarítani idős korunkra, nem tehetjük ki magunkat teljesen a külső zord körülményeknek, saját lábunkra kell állnunk áldozatok felvállalásával is. Szabics Zsolt úgy véli, minden adott a fordulóponthoz, amiben nemcsak a pénzügyi szektor vállalhat szerepet, hanem a vállalati is. Számtalan megoldás kínálkozik a nyugdíj előtakarékosságra és az öngondoskodás növelésére, a végső lökést viszont nem várhatjuk csak a munkavállalóktól - kulcsszerepe van tehát a munkáltatónak a folyamat elindításában - összegezte Szabics Zsolt.
A nyugdíj- és előtakarékossági programok jellegét, célkitűzéseit vitatta meg a munkáltató szemszögéből Zugrovics Loránd, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vezérigazgatója, Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. igazgatósági tagja valamint Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója, alapítója.
Az öngondoskodás előnyei
Juhos András úgy véli, hogy a vállalati nyugdíj- és előtakarékossági programok segítségével növelhető a munkavállalói lojalitás, továbbá csökkenthető a bizonytalan jövőhöz kapcsolódó stressz. Gaál Csaba a kulcsemberek megtartását hangsúlyozta, mivel hosszabb időre elkötelezhetjük a munkavállalókat és nehezebb lesz őket elcsábítani. Ugyanakkor úgy véli, a munkáltató számára ezek a juttatási formák egy versenyelőnyt is jelenthetnek, melyek segítségével megkülönböztetheti saját magát versenytársaitól.
Zugrovics Loránd meglátása szerint az utóbbi néhány hónapban a magyar társadalom többet tanult nyugdíj témában, mint az elmúlt húsz évben együttvéve. A vállalati nyugdíjprogramok tekintetében fontosnak tartja, hogy azok a juttatási programok tekinthetők hatékonynak, amelyek amellett, hogy a munkavállalók számára számos előnyt kínálnak - pl. adó-és járulékmentes juttatás formájában hozzájárulást a nyugdíj-előtakarékossághoz - a foglalkoztatók számára is hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen foglalkoztatói előny lehet a feltételes jogszerzési időtartam, hiszen egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál például a munkáltató aktív szerepet vállal a munkavállaló jövőbeni nyugdíjának megteremtésében, mindezért cserébe lojalitást kap dolgozóitól, kulcsemberei motivációját pedig növelheti a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.
Juhos András hangsúlyozta: fontos tudatosítani a munkavállalókban, hogy a nyugdíj előtakarékosságot, az öngondoskodást nem érünk rá holnap elkezdeni. Hiszen minél korábban látunk hozzá, annál kevesebb erőfeszítés lesz szükséges végső céljaink eléréséhez. Gaál Csaba úgy véli, hogy a munkáltatónak fontos feladata a megfelelő tájékoztatás, a nyugdíj témával kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Véleménye szerint az öngondoskodási hajlandóságot jelentősen meghatározza az adórendszer is, de a döntés mindig a munkavállaló kezében van, amelyet a munkáltatónak is felelőssége segíteni.
Biztosítás a cafeteria rendszerben
A nyugdíj kérdéskörön túl a biztosításhoz kapcsolódó vállalati juttatások is szerves részét képezték a konferencia programjának. Biztosítási termékek esetében kérdés lehet, hogyan is találjuk meg a számunkra, mint vállalat számára a legmegfelelőbb termékeket. Buda Andrea, a Marsh Kft. vállalati üzletágának vezetője úgy véli, hogy a vállalat részéről a célok meghatározása a legfontosabb, mindig az adott célnak leginkább megfelelő eszközt kell megtalálni.
A Marsh Kft. saját dolgozói körében is alkalmaz több biztosítási terméket, mint például a csoportos személybiztosítást, valamint a cafetéria rendszerbe építve életbiztosítást hozzátartozók részére, továbbá unit-linked biztosítást. Buda Andrea elmondta, hogy ezen, az ügyfeleknél is népszerű termékek mellett a május 1-jétől érvénybe lépett táppénzváltozások kapcsán megnövekedett a táppénz kiegészítéssel kapcsolatos megkeresések aránya.
Buda Andrea bemutatta, hogy egy bruttó 500 ezer forintos havi bér esetén 70 százalékig történő táppénz kiegészítés évi 15 ezer forintból, 90 százalékig évi 31 ezer forintból, 100 százalékig évi 38 ezer forintból valósítható meg. Mindez havi bruttó 1 millió forintos bér esetében 70 százalékos kiegészítés esetében évi 38 ezer forint, 90 százalékos kiegészítésnél 103 ezer, míg 100 százalékos kiegészítésnél 113 forintot jelent évente.
A biztosítási termékek népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt az előadók tapasztalati szerint. Virágné Botka Éva, a Generali Biztosító Zrt. ügyfélkapcsolati menedzsere úgy véli, leginkább a nemzetközi nagyvállalatok körében elterjedtek a kollektív személybiztosítási termékek kiemelten az autóipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és a pénzügyi, tanácsadó szektor tekintetében.
Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója véleménye szerint akkor lesznek népszerűek a biztosítási termékek egy vállalatnál, ha a munkatársak motiváltak és elkötelezettek ezek iránt. Ennek alapfeltétele a folyamatos kommunikáció, ami jelenti a munkavállalók megkérdezését, véleménynyilvánítási lehetőséget, továbbá az új elemek bevezetése kapcsán az információ átadást és támogatást. Fontos, hogy ne csak az adott termékre vonatkozó ismereteket kommunikáljuk, hanem azt is, hogy miért is adjuk az adott juttatást, mi a célja, mi az előnye. A kommunikáció során lehet kulcsfontosságú szerepe az alkusznak, véli Bászler Mária, a Duna-Dráva Cement HR igazgatója, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy hiteles és objektív helyről szerezzük be az információinkat. Emellett az alkusz független szakértőként a kommunikáció folyamatába is be tud kapcsolódni, tájékoztatókat tart, elérhető a munkatársak számára.
Új cafetéria elemek bevezetése során számtalan félelem megfogalmazódik mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról. A dolgozók nem érzik úgy, hogy ténylegesen kaptak valamit, Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelműeknél, a fizikai állománynál, ahol az azonnal felhasználható cafetéria elemek kedveltebbek. Véleménye szerint gyakori tendencia, hogy egy-egy új biztosítási elemet a bevezetés évében még kevesen választanak a cafetéria rendszerben, viszont ahogy elterjed a dolgozók között az informális csatornákon is, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szolgáltatásokat kaptak a biztosításuk alapján, a következő évben szignifikánsan megnő a választások aránya.
Buda Andrea azt tapasztalta ügyfelei körében, hogy sokszor az a vélt félelem áll a bevezetés útjában, hogy a biztosítási elemek rendkívül sok adminisztrációval járnak. Alkuszi közreműködéssel, amikor is a legmegfelelőbb ajánlat megtalálása, a biztosítóval való kapcsolattartás, az esetleges kárügyintézés mind az alkusz feladata, ez az adminisztráció nem jelent többet más cafetéria elemek adminisztrációjánál: évente egyszeri nyilatkoztatás és díjfizetés, ami a munkáltató feladata.
Amikor a HR-es elköteleződik egy új juttatási elem mellett, fontos, hogy a vezetőséget is képes legyen maga mellé állítani. A vezetők meggyőzése során fontos, hogy a HR-es megfelelő kalkulációkkal, számokkal is alá tudja támasztani ezeknek az elemeknek az előnyeit - hangsúlyozta Dara Péter. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne csak a vezetőség meggyőzésére fordítsunk időt, hanem figyeljünk azokra az informális vezetőkre is, akik nem formális hatalmuknál fogva, hanem a közösségben betöltött szerepük szerint hangadók. Buda Andrea véleménye szerint fontos, hogy a menedzsment számára sem pusztán kész megoldásokat próbáljunk eladni HR-esként, hanem először definiáljuk, mire van igényük, mik az elképzeléseik.
Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint nagyvállalatok esetében szinte lehetetlen alkuszi segítség nélkül biztosítási elemeket beépíteni a juttatási rendszerbe. Az alkusz az, aki képes megfelelő szakértelemmel összehasonlítani a piacon lévő ajánlatokat, és egy nagyvállalat számára általában kiemelten fontos szempont, hogy munkatársainak a lehető legkedvezőbb juttatásokat tudja nyújtani. Véleménye szerint a megfelelően kiválasztott alkusz cégek jól meg tudják fogalmazni a biztosító felé a fogyasztói igényeket, egy nyelvet beszélnek a biztosítóval és napi kapcsolatban állnak egymással. Fontosnak tartja azt is, hogy olyan alkuszt érdemes választani, ahol van külön vállalati juttatásokra specializálódott szakember, mivel ez a terület sok tekintetben speciális biztosítási szaktudást igényel. Bászler Mária úgy véli, hogy a jó alkusz a célok és az elvárások teljesülése alapján ítélhető meg, vagyis, hogy mennyire találja el az alkusz a cég elképzeléseit. Szempont lehet még, hogy milyen szakmai összetételű ajánlatot kér be az alkusz és hány biztosítóval áll kapcsolatban.
Összességében új biztosítási elemek bevezetése kapcsán a szakemberek a pontos, hatékony kommunikáció fontosságát hangsúlyozták; az igényt lefedő megoldást; a jól megválasztott szakember gárdát (alkuszt), aki proaktívan elébe megy az eseményeknek; a vezetés meggyőzésére fordított időt és energiát, valamint azt, hogy mind rövid, mind közép és mind hosszú távú célokat vegyünk figyelembe az adott juttatási elem kiválasztásánál.
Forrás:ugyvezeto.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
A jó biztosítás a védettségnek csupán egyik feltétele. Ahogy lakásunk esetében, a nyaralóknál is fontos, hogy mi is megtegyük a szükséges óvintézkedéseket a téli hónapok előtt. Azt talán már mindenki tudja, hogy az üresen hagyott ingatlanokban el kell zárni a víz- és gázvezetékeket, illetve ajánlott lekapcsolni az áramot. Éjszaka, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, egy-egy vezeték megrepedése százezres tételű kiadást is okozhat. Fontos, hogy ezekre odafigyeljünk, hiszen, ha gondatlanul járunk el, akkor minket terhel a felelősség és a helyreállítás költsége is.
5 tipp a betörések megelőzésére
- Ajtókra, alacsonyabban fekvő ablakokra szereljük biztonsági rácsot!
- Alkalmazzunk riasztóberendezéseket!
- Szereljünk fel mozgásérzékelő lámpákat, amelyek elbizonytalaníthatják a betörőket!
- Zárjuk be a kerti szerszámokat és bútorokat!
- Ritkítsuk meg a növényzetet!
5 tipp a kármegelőzésre
- Áramtalanítsuk az épületet!
- Zárjuk el a vizet és a gázt!
- Ha aknában vagy nem szigetelt helyiségben van a vízóra, akkor lehetőség szerint valamilyen hőszigetelő anyaggal burkoljuk, csomagoljuk be.
- Gondoskodjunk a vízelvezető csatornák (eresz, árok) tisztaságáról, akadálymentesítéséről!
- A hó komoly gondokat okozhat, ellenőrizzük a tetőt, a héjazatot, hogy elkerüljük a beázást!
Sok múlik a gondosságunkon a betörések megakadályozásában is, mert a jó állapotban lévő, nem állandóan lakott épületek és kint hagyott tárgyak vonzzák a betörőket. Fontos észben tartanunk azt is, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó, a kárbejelentési kötelezettség határideje kettő nap. A nyaralókat viszont ennél ritkábban látogatják, ezért érdemes – különösen télen – a környéken állandóan lakó szomszédokkal együttműködni, hogy nézzenek rá a nyaralóra legalább kétnaponta, illetve a nagyobb viharokat, esőzéseket követően.
Forrás: Biztosítási Szemle
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Téli lakhelyükre vonulnak az állatok, fokozott figyelemre van szükség a közlekedőktől. Ha mégis megtörténik a baleset, hívjunk rendőrt. Lehet eset, amikor a biztosító is fizet.
Október-november környékén nagyobb számban észlelünk vadat az úton. Nem véletlenül: a kukoricát, napraforgót, ahol a vad szívesen rejtőzködik, lassan mindenhol betakarítják, így az állatok új lakhelyet és élelmet keresve visszatérnek az erdőbe. A vonulás útvonala pedig gyakran keresztezi a közutakat. Emellett egyre korábban van sötét, így a vadon élő állatok is előbb (tehát nem az esti, hanem a késő délutáni órákban) indulnak útnak. A forgalom pedig ekkor még jelentős. Éjjel főként az élelemkeresés a fő mozgatórugó.
Egy biztos: ha megcsillannak a szempárok az út szélén, mindenképp érdemes lassítani. A vad ugyanis az utolsó pillanatban is kiugorhat a jármű elé. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt nem szabad félrerántani, hiszem az állat elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról, vagy frontálisan ütközne egy szembe haladó járművel. Ha a vad az úton áll, szintén fékezzünk, ne próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdul. Fontos a megfelelő féktávolság betartása is: számítani kell ugyanis arra, hogy az előttünk haladó vészfékezni fog. Egy vadat több is követhet, ezért továbbinduláskor is körültekintőnek kell lenni.
Néha egészen furcsa eset is akad
Egy balesetei helyszínelő kérdésünkre elmesélte, pályafutása alatt számtalan vadbalesethez riasztották már. Egy alkalommal az elütött szarvasbika nagyobb volt, mint maga az autó – össze is nyomta a kocsi tetejét, a benne ülők mind megsérültek. Olyan esettel is találkozott, amikor a kár szintén az autó tetejében keletkezett. Az úton álló autó fölött ugyanis egy egész csorda ugrott át gond nélkül, ám az utolsó állat „megbotlott” a tetőben. Szerencsére senkinek sem esett baja, és a vad is elszaladt.
Egy biztos: senki sem jár jól
Ha megtörtént a baj, hívjuk a rendőrséget, amely az illetékes vadásztársaságot is értesíti. Hogy a felelősség kit terhel, sok tényezőtől függ. Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO-biztosítás téríti meg. A kár egyébként nemcsak a járművezetőnek, de a vadgazdálkodónak is tetemes lehet. Egy mezei nyúl és egy fácántyúk értéke például 20–20 ezer forint, egy vaddisznó 100–600 ezer forintot ér, akárcsak egy kifejlett őz. A szarvasbikák értéke a 3 millió forintot is meghaladhatja.
Forrás: Autó-Motor
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ