Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni

Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.

Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.

Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.

„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”

A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.

„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”

Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben

„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”

Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.

Forrás: www.inforadio.hu

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak

A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.

Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.

A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.

Forrás: www.inforadio.hu

Csak 37,5 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban a paksi erőmű

100 millió SDR-t, vagyis nagyjából 37,5 milliárd forintot fizetne a biztosító egy paksi atomerőművet érintő nagyobb káresemény után, írta a g7.hu. Ha egy évben több ilyenre is sor kerülne, akkor a másodikra már kevesebb pénz jutna, a nukleáris kárfelelősség-biztosítás éves limitje ugyanis összesen 125 millió SDR (47 milliárd forint).

A paksi létesítmény biztosítására hét cég állt össze. A még júliusban kiírt közbeszerzésre az Allianz, a CIG Pannónia, a Generali, a Groupama, a HDI Versicherung AG, az Union és az Uniqa adott be közös ajánlatot.

Az atomerőművet már jó ideje ez a konzorcium biztosítja, igaz az évek során volt változás a csapat összetételében, az Uniqa például csak 2013-ban csatlakozott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2018-ra 1,29 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 404 millió forintot) fizet a biztosításért, pont annyit, mint az előző három évben is. A díj korábban sem mozgott jelentősen: 2012-ben 1,17 millió euróról indult.

Forrás: www.index.hu

Biztonságot jelent az új kötelező biztosítás a családiház-tervezőknek és építőknek

Nagyot lendített az otthonteremtők építési kedvén az a könnyítés, mely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi házak építését, illetve az ekkorára való bővítését egyszerű bejelentéshez kötötte. A módosítás sok terhet levett az építtetők válláról, egyúttal az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséget helyezett a folyamatban részt vevő tervezők és kivitelezők vállára. Az aggodalmak elsimításának eszköze az egyszerű bejelentéshez kötött kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás.

Építész tervezők, kivitelezők egyaránt felhördültek, amikor az otthonteremtés fellendítése jegyében megszületett az a rendelet, amely eltörölte az építési engedélyezést a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű, saját célra épülő új családi házak, a meglévő családi házak 300 négyzetméteresig történő bővítése és a kapcsolódó támfalépítések esetén, pontosabban az engedélyezés helyére az egyszerű bejelentés lépett.

Az építési engedélyezést helyettesítő folyamatban a tervező az összes előírt dokumentumot feltölti az elektronikus építési naplóba, az építéshatóság ellenőrzi a szükséges iratok meglétét, a tartalmát nem, és megkezdhető a kivitelezés.

A szakmai aggályokat a következő aggodalmak táplálták: mi lesz akkor, ha csak az építkezés végén, vagy nagyon előrehaladott szakaszában derül ki valamilyen szabálytalanság? Lehet, hogy kész házakat kell majd lebontani, polgári perek dömpingje jöhet, s ki viseli majd az iszonyatos kártérítések terheit?

Egyes önkormányzatok előremenekülésükben külön szabályozták, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő házak minél kevésbé rombolhassák a település képét.

Nem alaptalanok az aggodalmak

A félelmek nem alap nélküliek, egy építkezésnél számtalan olyan tényező van, amelyet különféleképpen értelmezhet az építésfelügyelet, illetve hatóság és a tervező, vagy a kivitelező. Problémás lehet a telekmegosztás, a nem tisztázott tulajdonviszonyok és még nagyon sok olyan terület, amely a menetközbeni elmaradás miatt a beruházás végére óriási károkat okozhat.

A felelősségvállalás terheinek könnyítését szolgálta az a 2016-os 353 kormányrendelet, amely előírta, hogy 2017 januárjától az egyszerű bejelentéssel megvalósuló építkezések tervezői és kivitelezői is csak kötelező felelősségbiztosítás birtokában vállalhatják el a megbízást. A biztosítás szerződésszámát fel kell tölteni az e-építési naplóba. Azok, akik már rendelkeznek felelősségbiztosítással - ilyen korábban is volt, csak nem kötelező jelleggel - meg kell feleltessék meglévő biztosításukat az új szabályoknak. A biztosítás megkötése ilyeténképpen megkerülhetetlenné vált az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek tervezőinél és kivitelezőinél, ami meg is látszik a biztosítók bevételén.

Az Aegon Biztosítónál például a januártól hatályos rendelet következtében 60 százalékkal ugrott meg a tervezők és kivitelezők kötelező biztosítása miatt a szakmai felelősségbiztosítások volumene, jelenleg mintegy ezer új ügyféllel szerződtek ebben a szegmensben - tudtuk meg Varga Zoltán vállalati vagyonbiztosítási igazgatótól.

A teljes szakmai felelősségbiztosítási piac 2016 végén mintegy 8 milliárd forintra rúgott, ebből 2 milliárdnyi az építész szakmához köthető, a teljes szakmai felelősségbiztosítási piacból az Aegon részesedése 5 százalék - tette hozzá Dénes Attila, az Aegon vállalati-, utas- és viszontbiztosítási igazgatója.

A szolgáltatás színvonalával versenyeznek

A kormányrendelet hatására több biztosító is kidolgozta a maga csomagját, a piaci szereplők között a verseny most inkább a szolgáltatás minősége terén zajlik, mintsem a díjtétel nagyságában. A termékeket értékesítő alkuszoknál elsődleges értékelési szempont, hogy melyik biztosítóval szereztek pozitív kárrendezési tapasztalatot, s a cég imidzse is sokat nyom a latban.

Az Aegon egyszerűsített bejelentésre kidogozott új termékeiről megtudtuk, projektre és éves keretre is köthetőek, s a családi házakkal foglalkozó, 50-100 milliós éves árbevételű tervezőknek évi átlag 100 ezer forint körüli költséget jelentenek, a nagyobb, 300 milliós árbevételű tervezőirodák 3-400 ezer forintos éves díjjal kalkulálhatnak átlagosan. Ez egyébként a jellemző szerződéses összeg az Aegonnál, ahol céges és egyéni partnerek aránya 80-20 százalék körül alakul - sorolta a számokat Dénes Attila.

A piacélénkítőnek szánt egyszerű bejelentéshez kötött építés kissé megrostálta a tervezőket, azok, akik korábban csak egy-két családi házzal foglalkoztak egy évben, inkább a kollégáikra hagyják a feladatot, mondván, a díjazásához képest túl sok a munka, s a biztosítás miatt a költség vele - mondták a lapunknak nyilatkozó tervezők. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy véli, a kötelező tervezői és kivitelezői biztosítás valójában minden, az építésben részt vevő szereplőnek kedvező, és biztonságot jelent a megrendelőnek okozott kár esetén.

Forrás: www.napi.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Tervezői és kivitelezői biztosítás ajánlatkérés >>