CLB

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon

Sokan abban a hitben élnek, hogy a megkötött szerződésük majd fedezi a kiadást, ha leég a házuk, a lakásuk. A veszteség azonban gyakran jóval nagyobb, mint amilyen összeg a megállapodásban szerepel.

Tavaly 7414 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, összesen 102 ezer négyzetméter épített terület égett le. A kiégett otthonok helyreállítása óriási feladat, hiszen ilyenkor nemcsak a tűz pusztít, hanem az oltás során használt víz is óriási károkat képes okozni – gyakran nemcsak az érintett otthonban, hanem a szomszédos lakásokban, házakban is.

Nyáry Erzsébet ma is abban a 9. emeleti panellakásban lakik Csepelen, amely 20 évvel ezelőtt kiégett. A tüzet elektromos zárlat okozta, és a háromszobás lakás pillanatok alatt megtelt füsttel, a lángok mindent elborítottak, de szerencsére nem történt személyi sérülés. Az anyagi kár viszont óriási volt, a 2500 kötetes könyvtáruk, a gyerekei értékes sífelszerelése, rengeteg ruha, a bútorok – gyakorlatilag mindenük odalett. A helyreállítás éveket vett igénybe, mivel a biztosító csak részben térítette meg a kárt – mondta Erzsébet. Ennek ellenére ragaszkodott a lakásához, mivel nagyon szereti a környéket, és a renoválás során sokkal élhetőbbé alakították az otthonát, ráadásul már a tűzvédelmi szabályokat is figyelembe vették, például a korábban befelé nyíló ajtókat kifelé nyílókra cserélték.

Magyarországon az ingatlanállomány nagyjából 80 százaléka rendelkezik biztosítással – ez az arány Európában vezetőnek számít –, ennek fő oka, hogy legtöbbször hitelfelvétellel vásárolják meg az ingatlanokat, ilyen esetben pedig kötelező biztosítást kötni.

Azonban sajnos jellemző az alulbiztosítás is, azaz hogy alacsonyabb összegre biztosítjuk az ingatlant és az ingóságokat, mint amennyit valójában érnek. A saját lakásunkban keletkezett kárt a saját lakásbiztosításunk, a más lakásokban keletkezett kárt pedig a felelősségbiztosításunk fedezi tűz esetén is, ahol nagyon gyakori a továbbterjedés – tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.

– Az oltáskor keletkezett kár gyakran még nagyobb, mint amit maga a tűz okozott, mivel a tűzoltók nagyon extrém eszközökkel oltanak. Egyszer tanúja voltam egy oltásnak, ahol bár alul égett a tűz, de a tetőt kellett locsolni, amíg a tetőszerkezet annyira elnehezedett, hogy beroppant, így oltották el a lenti tüzet – érzékeltette a biztosítási szakember. A sáros, szennyezett víz, a hamu is óriási károkat okoz. A tűzkár harmadik összetevője pedig a bontási költség, ami szintén tetemes összeg lehet. A helyreállításkor növelheti a költségeket az is, ha az épület elektromos hálózata régi, és az elektromos művek csak úgy ad engedélyt a működésre, ha az egész épületben kicserélik a hálózatot, nem csak a kiégett lakásban. Természetesen a lakásban lévő elégett ingóságoknak nagy az értékük. „Ilyenkor merül fel az, hogy mire terjedt ki a biztosításunk. Magyarországon ma túlzás nélkül mondhatom, hogy minden lakásbiztosítás egy időzített bomba újjáépítési szempontból. Ugyanis ezeket a biztosításokat jó néhány évvel ezelőtt kötötték meg, és az akkori négyzetméteráraknak már közük nincs a mostaniakhoz. Tíz évvel ezelőtt 250 ezer forint/négyzetméter volt az újjáépítési ár, ez most 600-650 ezer forint. A biztosító pedig kár esetén annyit fog fizetni, amennyi a szerződés szerinti érték.

Egy kiégett otthont helyreállítani minimum fél év, de egy évig is elhúzódhat, és a családnak addig is laknia kell valahol. Ha nincs olyan családtag vagy ismerős, aki átmenetileg befogadja a károsultakat, vagy a helyi önkormányzat nem tud lakhatást biztosítani számukra, akkor ez óriási kiadást jelent. De ilyen esetre is lehet kiegészítő biztosítást kötni. Németh Péter szerint a biztosítók nagyon rugalmasak, és a kárbejelentés után a lehető leghamarabb utalnak előleget a károsultaknak. Kisebb kár esetén lehetőség van egyezséges kárrendezésre, ilyenkor viszonylag gyorsan lezajlik a folyamat, és nem is kell elszámolni a biztosító felé, hogy mire fordította a kártérítést az ügyfél. Azonban ha teljesen fel kell újítani az ingatlant, akkor mint egy projektfinanszírozás esetében, szakaszosan utalja át a biztosító az összeget annak megfelelően, hogy hogyan halad a munka. Ezeknek a jogosságát a biztosító szakértője állapítja meg és ellenőrzi. – Összességében elmondható, hogy a biztosítók mindent kifizetnek, de szigorúan ügyelnek arra, hogy csak annyit fizessenek ki, amennyi a szerződésben szerepel. Éppen ezért évente érdemes átnéznünk a biztosításunkat, hogy a szerződés pontosan mire nyújt fedezetet és mekkorát. Ha azt látjuk, hogy túl alacsony az ingatlanunk újjáépítési értéke, illetve az ingóságok biztosítási értéke, lehetőség van módosítani ezt az összeget. Így persze valamennyivel magasabb lesz a biztosítási díj is, azonban baj esetén ez megtérül – összegezte Németh Péter.

forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet

Az elmúlt napok havazása kedvez a síszezonnak, azonban mielőtt felcsatolnánk a sílécet, érdemes utasbiztosítást kötnünk. Ugyanakkor, hogy ne vesszünk el az utasbiztosítások útvesztőjében, érdemes tájékozódnunk a benne rejlő lehetőségekről és limitekről – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Bár egy közelmúltbeli felmérés szerint az idei télen a külföldre utazók körében a síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltésnek ígérkezik, az elmúlt napok időjárása befolyásolhatja a korábbi terveket. A múlt év végi, ez év eleji enyhe időjárást követően ugyanis az elmúlt napok havazása számos európai sípályát ismét vonzóvá tett – világított rá a Mabisz.

Mivel pedig amúgy is február–március számít az igazi síszezonnak, és Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, sokan valószínűleg csak most kaptak kedvet a környező országokba való kiruccanáshoz.

A különböző felmérések szerint a téli utazók több mint hatvan százaléka köt utasbiztosítást, míg éves átlagban nagyjából csak minden második külföldre látogató.

Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási terméket választaniuk. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is – ismertette a Mabisz.

A freeride síelőknek ezenfelül annak is érdemes alaposan utánajárniuk, hogy a kijelölt sípályák elhagyásával bekövetkezett balesetre akár az extrém sportokra kötött biztosítás is térít-e, ha igen, milyen megkötésekkel, avagy ez a szerződésben kizárásnak minősül.

Milliókat bukhatunk egy eséssel

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a nyugati sípályák környezetében gyakran magánegészségügyi intézmények működnek. Márpedig ezekben a szolgáltatást nem fedezi a tb-ellátással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya.

A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, a poggyászkárt, nincs asszisztencia, jogvédelem-, illetve tolmácsszolgáltatás, nem tartalmaz felelősség és balesetbiztosítást, légi járatra vonatkozó kockázatokat sem, valamint hazaszállítást mentővel vagy repülővel, ami európai területről is sok milliós költség lehet – ismertette a Mabisz.

A magyar snowboardos esete

Év elején nagy visszhangot váltott ki egy osztrák síliftből kizuhant és tömeges balesetet okozó magyar snowboardos. Az eset arra is ráirányította a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, tartalmaz-e a biztosításunk felelősségbiztosítási elemet, és az milyen összeghatárig térít.

A felelősségbiztosításra azokban az esetekben lehet szükségünk, amikor a pályán mi okozunk bajt, sérülést valaki másnak. Ilyenkor a sérült orvosi-kórházi ellátásának vagy egyéb költségeinek (anyagi kár, biztosított ellen indított jogi eljárás stb.) megtérítésére kötelezhető a vétkes fél.

A különböző beszámolók szerint főleg az osztrák, olasz, francia, svájci pályákon egy-egy nagyobb ütközés után már egyre többen nem érik be egyszerű bocsánatkéréssel, hanem jogi útra terelik az ügyet.

Az így adódó költségek vagy azok jelentős részének az átvállalásában lehet segítségünkre a felelősség- és jogvédelmi biztosításunk. Az Olaszországba utazóknak egyébként sem árt tudni, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható vagy a bérlet árában már benne lévő biztosításoknak pedig viszonylag alacsony limitje van – világított rá a Mabisz.

Kérhetjük szakértő segítségét

Mivel jelentős különbségek vannak a különböző utasbiztosítások tartalmában, limitjeiben, illetve abban, hogy melyik biztosító milyen szituációkban fizet, érdemes a társaságok bő kínálatából a számunkra leginkább megfelelő termék kiválasztására némi időt szánni az interneten, vagy szakértő segítségét igénybe venni.

Amennyiben kizárólag az ár alapján választanánk, jusson eszünkbe, hogy például - mint az említett tömegbalesetnél - amennyiben mentőhelikopterre is szükség lenne, az már önmagában milliós kiadást von maga után.

Ezt érdemes összevetni egy egyhetes európai síelés körülbelül 4000-7500 forintos biztosítási költségével, amikor is a magasabb díjak a térítések akár több millióval megemelt felső határával társulnak.

Aki a téli hónapokban melegebb éghajlatú, netán Európán kívüli országba tervez utazást, annak jó tudni, hogy az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el: az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás-biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig).

Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termékként) is. A magasabb kategóriájú utasbiztosítások tartalmazhatnak már a járattörlésre, járatkésésre vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat, legalább a károk enyhítésére, illetve kiegészítő elemként választhatunk ilyen fedezeteket.

Különösen az Ázsiába utazóknak nem árt ismét tisztába kerülni a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókkal, helyi speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az utasbiztosítással (is) foglalkozó Mabisz-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel.

Amennyiben tehát a biztosított a külföldi utazás során Covid–19-vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. A konkrét termék kiválasztásakor azonban figyeljünk arra, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő pluszkiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit – ismertette a Mabisz.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban a síutazására is néhány perc alatt kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni

A kátyú okozta károk 70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Védekezni sehogy nem lehet ez ellen, de fel lehet rá készülni. Ez a teendő, ha kártyúkárt szenvedtél.

A szakemberek szerint, aki sokat jár kátyús utakon, kössön kátyúbiztosítást, aki pedig kátyúkárt szenved, a következőt tegye.

Mitől alakulnak ki a kátyúk?

Egyrészt az úthálózat nagy része majd 40 éves, a teherbírásuk pedig jóval kisebb forgalomra lett tervezve. Emiatt az útburkolat megtörik, a kocsik kereke pedig kátyúvá formálja a repedéseket. A másik fő ok az időjárás. Az aszfaltba beszivárog a csapadék, ami télen megfagy és szétfeszíti a burkolatot. Amikor enyhül az idő, a víz kiolvad, a szétrepedt útburkolati darabokat az autók kerekei pedig meglazítják, kimozgatják a helyükről. Idén a fagy helyett az enyhe időjárás és sok csapadék miatt lehet majd több kátyú az utakon.

Milyen kárt okoznak a legtöbbször a kátyúk?

Leggyakrabban defektet, felni sérülést, de előfordul futómű-károsodás és akár baleset, személyi sérülés is. A kár összege jellemzően 20.000-40.000 Ft körül mozog.

Kihez fordulhatunk kártérítésért kátyúkár esetén?

Akinek nincs erre külön biztosítása, az a közút fenntartójához fordulhat. A településeket összekötő utakért a Magyar Közút, lakott területen az illetékes önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút felel az utakért. Nekik kell jelezni az igényünket. Akinek van biztosítása, a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért- hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Mi a teendő kátyúkár esetén?

A kátyú által okozott káreseményt ugyanolyan balesetként kell kezelni, mintha egy ismeretlen autós ütközne nekünk, így rendőrt kell hívni. Azt is fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, a káreseményt viszont mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ehhez a következőket kell benyújtani az út fenntartójának:

• rendőrségi jegyzőkönyv;
• lehetőleg tanúvallomás;
• helyszíni fotók;
• az esemény pontos ideje, helye, körülményei;
• a sérülés jellege;
• a becsült kár mértéke vagy a kár összegét igazoló javítási számla;
• személyi sérülés esetén az orvosi dokumentáció;
• az emailcímünk;
• a bejelentő személyi igazolványának másolata;
• a kocsit vezető személy jogosítványának másolata;
• a gépjármű forgalmi engedélyének másolata;
• kgfb igazolás.

Ha több kocsi is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként fizetik ki.

Mikor utasíthatják el a kár megtérítését?

A statisztikák alapján az esetek felében visszautasítják a kárigényeket, főleg a nem megfelelő dokumentáció miatt. A visszautasítás másik oka az lehet, hogy ha az adott útszakaszon kátyúra, rossz útviszonyra figyelmeztetőt táblát, sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, amit nem vettünk figyelembe. Ezen kívül akkor sem fizetnek, ha nem bizonyítható, hogy a sérülést a kátyú okozta. A saját biztosítónk pedig akkor nem fizet, ha nem dokumentáltuk alaposan a történteket, vagy ha a megengedettnél gyorsabban mentünk, illetve, ha az úthibát tábla jelezte.

forrás: ripost.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>