2018.03.02

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók

Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.

A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?

A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.

Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?

A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.

Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?

Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.

A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.

Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.

Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?

A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.

Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.

Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?

Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.

Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.

Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?

A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.

Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.

A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.

Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.

Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?

A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.

Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.

Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.

Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.

Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?

Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.

Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?

Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.

Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?

A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.

A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.

A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.

Forrás: www.portfolio.hu

Döbbenet: már több mint 550 ezer hektáron jelentettek aszálykárt
2022 július 25.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Döbbenet: már több mint 550 ezer hektáron jelentettek aszálykárt

Egyeztetést folytattak az aszályhelyzet okozta károkról.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egyeztetést folytatott a hazánkban működő biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy az aszálykárt elszenvedett gazdák kártalanítása minél zökkenő mentesebben folyjon a jövőben.

Az Európai Unió területének csaknem felét történelmi léptékű aszály fenyegeti

Magyarországot ugyancsak sújtja ez az időjárási szélsőség: július közepére az 550 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága. A következő hetekben további jelentős számú aszálybejelentés várható.

Elsősorban az ország keleti régióiban tapasztalható károk mértékére és a gazdák által bejelentett panaszokra tekintettel az agrártárca szakmai egyeztetésbe kezdett a biztosítók képviselőivel.

Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát

Feldman Zsolt államtitkár kiemelte, hogy össztársadalmi érdek a jelenlegi, többszörösen válság sújtotta időszakban a gazdák megfelelő tájékoztatása mellett a minél hatékonyabb és gyorsabb kárrendezés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók készüljenek fel megfelelő kárbecslői kapacitásokkal a bejelentések feldolgozására, hiszen a bejelentések eredményessége függ az időtényezőtől.

Hangsúlyozta, hogy különösen a hazai haszonállat állomány megfelelő takarmányozása érdekében a biztosítók engedjék lesilózni azt a kukoricát, amivel a gazdálkodó kármentést végezne. Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát. A lakosság élelmiszerbiztonságának záloga ugyanis a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása - tette hozzá.

forrás: agroinform.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon
2022 július 08.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Akár rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon

A viharszezon felén túljutva a biztosítók szempontjából az a nagy kérdés, hogy túllépik-e az idei négyhavi kárkifizetések a tavalyi, tíz éves rekordnak számító összeget is, elemezte a júniusi számlákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A júniusi adatok szerint a társaságok ebben a hónapban 21 ezer bejelentés nyomán több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki lakásbiztosítási szerződések alapján, vagy tartalékoltak kifizetésekre. Leginkább a június 4-i, valamint a 8-10 közötti időjárás bizonyult katasztrófálisnak: vihar, szél, villám, villámcsapás másodlagos hatása, jég, tető beázása, felhőszakadás okozott károkat. A leginkább érintett városok és megyék köre igen széles: Budapest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Vas, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyék mellett Körmend, Pécs, Dunakeszi, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Nagykáta, Kaposvár, Tóalmás, Újlengyes, Újhartyán, Császártöltés, Dusnok került hatványozottan az égiek célkeresztjébe.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítették a 2,4 milliárd forintot, és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódtak. Tehát a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartunk.

Tavaly kivételével az elmúlt években május-júniusban volt a legtöbb kárbejelentés, illetve a kifizetések nagyobb része. Az elmúlt évben viszont ebben a két hónapban mintegy húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a kárösszeg 2,1 milliárd forint környékén állt. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) A szezon végére azután mégis 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre. Ezzel, ha a káresetek számában nem is, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az elmúlt év, a 2010-es után a legdrágábbnak. Ha a félidős adatokból indulunk ki, az idei kárkifizetések akár meg is haladhatják a tavalyit – csak remélni lehet, hogy az elkövetkező két hónap időjárása kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt esztendőben volt.

A mostanában egyre gyakoribb szupercellák egy-egy kisebb területen is nagyon súlyos károkat tudnak okozni. Ráadásul egyre jobban érzékelhető kárrendezési tapasztalat, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

A biztosítási adatok és a növekvő öszegű kárkifizetések értelmezésekor fontos adalék, hogy ezekben az összegzésekben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően már tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: A lakásbiztosítási ajánlatokat könnyedén megnézheti és összehasonlíthatja online kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Mi a teendő, ha tart a repülőjárata törlésétől, kimaradásától?
2022 július 08.
Kategória:
Utasbiztosítás

Mi a teendő, ha tart a repülőjárata törlésétől, kimaradásától?

Léteznek utasbiztosítások, amelyek fizetnek némi kártérítést, ha a légitársaság az utast külföldön hagyja, mert nem talált hirtelen pilótát vagy személyzetet, akivel elindulhatna a járat. Járattörlés esetén 100 eurós, 40 ezer forintos díjakkal számolhatnak a prémium biztosítást kötők, a speciális légi kiegészítős biztosítás 250-600 eurót is fizethet.

Szaporodnak a hírek arról, hogy a fapados légicégek nem győzik kiszolgálni az utasaikat, a munkaerőhiány miatt egyre több a járattörlés és kimaradás, ami miatt utasok tömegei maradnak ott a repülőtereken.

A pórul járt ügyfelek sokszor csak másik géppel tudnak tovább repülni, de az is megesik, hogy a kint tartózkodásukat meg kell hosszabbítaniuk egy-két nappal, mert nem indul több repülőjárat. Emellett sokszor megesik, hogy ha találnak is alternatív járatot hazafelé, az jóval többe kerül, mint az eredetileg megvásárolt repülőjegy.

Hogyan enyhítsék kárukat a pórul járt utasok?

A szakértők szerint létezik megoldás arra, hogy ilyen helyzetben legalább a károkat enyhítsék a pórul járt utasok.

A magasabb kategóriájú utasbiztosítások általában tartalmaznak már a járattörlésre, járatkimaradásra vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat. Érdemes utánanézni, hogy a kiválasztott csomag mit tartalmaz, és ha nincs erre benne fedezet, akkor olyan utasbiztosítást kötni, amelyikben ez is benne van" - mondta lapunknak Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési vezetője.

Az ilyen szolgáltatások megfizethetik az utasok többletköltségeit, ha másik járattal kell hazautazniuk, vagy ha a repülőjáratok törlése miatt meghosszabbodik a külföldi tartózkodás, és ennek költségei vannak.

Korábban azt javasolták a biztosítók, hogy Európába elegendő egy alap utasbiztosítás, főleg akkor, ha csak városnézést, strandolást terveznek, vagy pedig üzleti útra indulnak az utasok. A magasabb kategóriájú biztosításokat a tengerentúli utazásokhoz ajánlották, például az Egyesült Államokba, ahol legendásan magasak lehetnek az orvosi ellátás költségei már egy kisebb betegség esetén is.

A Posta Biztosító tűnik nyerő választásnak

Az alkuszportál összehasonlító felülete szerint az utasbiztosítások közül azonban valóban csak kevés tartalmazza a járattörlésre, késésre vonatkozó fedezetet. A Mapfre biztosítónál már a legkisebb csomag is fizet 100 eurót járattörlés esetén, sok nagy biztosítónál azonban ez a fedezet még a prémium csomagban sincs benne.

Az Allianznál is kaphatnak segítséget az ügyfelek, érdemes a nagyobb csomagot választani, a kártérítés összege ugyanis nagyobb.

A legjobb konstrukciót viszont a Posta Biztosító kínálja, amelynél elérhető egy úgynevezett repülős kiegészítő elem, amely a többi társasághoz képest igen magas (250-600 eurós) kártérítési limiteket adott meg késések és járattörlések esetére, igaz, túlfoglalásra nem fizet. Egy négy fős család, két felnőtt és két 3-13 éves gyerek egy hétre valamivel kevesebb, mint 22 ezer forintért kötheti meg ezt a biztosítást. A Mapfre csomagjai 8736-16128 forint között vannak ugyanennek a családnak a számára, az Allianz legmagasabb kategóriás biztosítása 20400 forintba kerülne nekik.

A Groupama Prémium késések vagy túlfoglalás esetén fizet, de a járatok törlésére nem. Az Aegon, az EUB és az Uniqa legfeljebb csak a késésekre térít valamennyit egyes csomagokban, se túlfoglalás, se járattörlés esetén nem nyújt kártérítést. Az Union Világjáró Net Horizont Prémium egyáltalán nem fizet ilyen esetekben, ahogy a Colonnade sem. Ugyanez a helyzet a Wáberer Biztosítónál és a K&H-nál, amelyek szintén nem fizetnek semmiféle légitársasági probléma esetén, hiába késnek a járatok, vagy törlik azokat a légitársaságok.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

A lakosság fele legfeljebb havi tízezret költ biztosításokra
2022 július 01.
Kategória:
Általános

A lakosság többsége elégedett a biztosítók szolgáltatásával és továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát hagyományosan, éves kutatás keretében vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A lakosság többsége elégedett a biztosítók szolgáltatásával és továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát hagyományosan, éves kutatás keretében vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont a 100 fokú skálán, tehát a magyar felnőtt lakosság továbbra is inkább bízik a biztosítótársaságokban. A 2019 óta tartó folyamatosan emelkedő tendencia ugyan megtört, azonban nem beszélhetünk érdemi visszaesésről.

A biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke szinte változatlan, 80,8 pont a 0-tól 100-ig tartó skálán, ami továbbra is magas szintű elégedettséget tükröz a biztosítottak körében. Az egyes biztosítástípusokon belül a balesetbiztosításokkal, az életbiztosításokkal és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Leginkább a nyugdíjbiztosítással rendelkezők biztosítás-élménye javult 2021-hez képest. A KGFB-n belül az elégedettség azok körében, akik az elmúlt években baleset elszenvedői voltak (károsult alindex) az előző évben tapasztalt javulás után visszaállt a 2020-ban mért értékre.

Az egyes intézménytípusokba vetett bizalom tekintetében a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek.

A legfontosabb szempont, ami alapján a magyarok biztosítók választanak az ár-érték arány. Ezt követi az ismertség, megbízhatóság, a gyorsaság, az ügyfélközpontúság és a gördülékeny ügyintézés. A megkérdezettek egy része számára emellett a személyes kapcsolattartás és az igény szerint alakítható konstrukciók lehetősége is elvárás.

Szolgáltatóváltásra főként a kedvezőbb díjak és a rossz kárrendezési tapasztalat ösztönözné a biztosítottakat.

Némileg csökkent a lakosság biztosítottsága

A Covid-járvány hatására a lakosság ötödének jövedelme csökkent, negyedüké nőtt, míg minden második válaszadó anyagi helyzetére nem volt hatással a pandémia. Ennek következtében a lakosság biztosítottsága terén kisebb mértékű csökkenés történt 2021-hez képest. A legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve KGFB konstrukciójukat módosították a járvány hatására.

Lakásbiztosítással a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

Ami a megkötött biztosítások számát illeti, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest.

A lakosság fele havi legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra. 10-20 ezer forintot 18,5 százalék szán ilyen célra, míg ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havi szinten biztosításokra.

forrás: mabisz.hu

Rengeteg háztulaj jár pórul a gigaviharok után: hiába van biztosításuk, erre nincs kártérítés
2022 június 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rengeteg háztulaj jár pórul a gigaviharok után: hiába van biztosításuk, erre nincs kártérítés

Hazánkban hagyományosan a nyári hónapok számítanak a nagyobb viharok igazi "szezonjának". Idén már májusban megjelentek a szélsőséges időjárás pedig nem csak orvosmeteorológiai szempontból okozott sok fejfájást a magyaroknak. A viharos idő és a zivatarok ugyanis rengeteg ember tulajdonában okoztak - sok esetben igen jelentős - kárt. A pusztítás mértékéről sokat elmond, hogy volt biztosító, ahol a bejelentett káresetek száma már május végén elérte a tavalyi, egész éves összeg 90 százalékát. A Pénzcentrum most a nagy hazai biztosítók segítségével járt utána, mennyivel is számíthatnak nehéz nyárra a magyarok és annak is, várható-e a biztosítási konstrukciók drasztikus drágulása a tomboló infláció, vagy az extraprofitadó miatt.

A vissza-visszatérő hidegfront, majd egy légörvény miatt heves esőzésekkel köszöntött be az idei nyár. A záporok, zivatarok ezért az elmúlt hetekben mindennapos jelenséggé váltak. A gyakran felhőszakadással és viharokkal tarkított idő persze szépen megtépázta az ország érintett területeit. Az intenzív esőzés utakat mosott el, pincéket, garázsokat öntött el és fákat csavart ki. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint emiatt a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, júniusra pedig a kifizetések száma és összege további növekedésnek indult.

A hazai biztosítók tapasztalatai azt mutatják, sokan még mindig azt gondolják, hogy egy lakásbiztos úgy működik, hogy egyszer megkötnek egy szerződést és onnantól ingóságuk máris teljesen biztosítva van. Pedig ez igen távol áll a realitástól, ezért az ezzel tervezők könnyen megüthetik a bokájukat, ha nem fordítanak rendszeresebben időt biztosításuk rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti, többek között azért, mert a szerződés nem követte az ingatlanárak növekedését, az építőanyag árak emelkedését vagy a háztartás vagyonának bővülését. Az első két tényező fontossága a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt az elmúlt időszakban még jelentősebb lett. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag ára a szakértők szerint 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiánnyal is számolni lehet a háborús helyzet miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is általános jelenségnek tekinthető a lakosság körében, hogy a magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk.

A Pénzcentrum kíváncsi volt arra is, hogy mik voltak idén eddig a leggyakoribb káresemények és hogy mennyivel számítanak magasabb összegű kifizetésekre a magyar biztosítók. Ezenkívül arról is megkérdeztük a piac fontosabb szereplőit, hogy az átlagos kárértékek drasztikus emelkedése és az állandó drágulás mellett tartani tudják-e jelenlegi árképzésüket.

Rekordmennyiségű kárt okozhatnak a viharok idén

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi több, mint 9,1 milliárd forintnyi kifizetésnél egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit, abban az évben azonban nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar.

Tavaly május eleje és augusztus vége között mintegy 9 milliárd volt a lakásbiztosítások viharkára. Ehhez képest idén egyetlen hétvégén januárban majdnem 3 milliárd volt a kifizetés árulta el erről a Generali Biztosító. Magyarországon az átlaghőmérséklet növekedése meghaladja a globális mértéket, különösen a keleti, délkeleti országrészen. Nem a földrengés, nem is annyira az árvíz, hanem a viharok és az aszályok az igazán pusztítóak, miközben a villámárvizek, a jégeső és a porördögök előfordulása is egyre nő. A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása miatt a károk időben és térben is koncentráltan jelentkeznek, ezért a helyreállítások, javítások óriási terhelést jelentenek a biztosítottak számára. A klímahatás tehát már itt van Magyarországon, és a szélsőséges helyzetekhez való alkalmazkodást követeli meg a biztosítóktól.

A Generalinál azt tapasztalják, hogy évről-évre több és pusztítóbb vihart élünk át, már Európában is. A nyári viharok egyébként átlagosan 90-100 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de azért nagy a szórás: sok a kis összegű probléma, de előfordulnak akár 3-4 milliós gondok is, s az elmúlt évek viharai ez utóbbiak felé billentik a mérleg nyelvét.

A káresetek száma pedig valósággal berobbant. Csak a június 7-e óta eltelt másfél hét alatt több, mint 3000 bejelentés érkezett a biztosítóhoz. Becsléseik szerint a károk értéke meghaladta a 600 milliárd Forintot. A legtöbb kárt Pest megyéből, azon belül is Budapestről jelentették, de Vas, Baranya és Somogy megye sem úszta meg a heves esőzéseket. A leginkább érintett települések Körmend, Pécs és Kaposvár voltak.

Az Aegon Biztosítónál is érzékelték, hogy elmúlt 4 év hasonló időszakát tekintve idén arányaiban jóval több meteorológiai káresemény történt. A rövid és középtávú meteorológiai előrejelzések alapján várhatóan sok olyan időjárási anomáliával kell még számolni idén, ami jelentősebb károkat fog okozni.

Az idei szezon már 2022. január utolsó napjaiban elindult. Már akkor tömeges bejelentések érkeztek a klimatikus károk miatt. Vihar kategóriában a 2021-es évi bejelentéseknek darabszámban már május végén a 90%-ánál tartottunk. Az eddigi kárszükségletek pedig már 20%-kal haladják meg az előző évit. A 2022-es évre is jelentős klimatikus kárszükséglettel tervezünk - egészítette ki ezt saját tapasztalataival a Groupama.

Rengeteg tetőben tettek kárt viharok

Sorrendben a legjellemzőbb tavalyi károk: vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés. Ezekre majd 30 000 db bejelentés érkezett közel 4 milliárd Ft-os összegben. Már látható, hogy idén is ezekre a veszélynemekre érkezik majd a legtöbb bejelentés.

A Generalihoz a tavalyi évben időjárással összefüggésben több mint 40 ezer kárt jelentettek be a a biztosító ügyfelei. Ezek értéke meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Az úgynevezett viharkárok, tetőbeázás, villámlás és jég okozta károk voltak többségben.

Az Aegon arról nyilatkozott, hogy a viharok főleg tetőfedéseket bontottak meg, de több olyan eset is volt amikor a teljes tetőszerkezetet megbontotta és levitte a szélvihar. A tavalyi évben kiugróan magas volt a jégverés károk aránya, ami az idei évben is nyomon követhető. Tavaly június elején Tatán, idén pedig május végén Kaposváron okozott a teniszlabda és tyúktojás méretű jég jelentős, sok esetben milliós károkat.

Bizonyos károkért garantáltan nem fizet a biztosító

A klasszikus villámcsapás alapkockázatnak számít, azt a vagyonbiztosításaink térítik, viszont a másodlagos villámkárt külön meg kell kötni a kiegészítő biztosítással - ismerteti a kárfedezet feltételeit a Generali. Ez azt jelenti, hogyha mondjuk villámcsapás miatt kiég a lakásban valami, azt rendszerint fizeti a biztosító, de ha másodlagos villámcsapás miatt tönkremegy egy elektromos eszköz, okostelefon, okostévé, az csak kiegészítő biztosítás mellett térítendő tétel.

Nagyon sokan viharnak minősítenek egy egyszerű beázást, melyre nem minden biztosítási termék nyújt fedezetet. A vihar fogalmát szélerősséghez kötjük, de az újabb termékeknél, már egy kisebb beázás is (vihar nélkül) biztosítási eseménynek minősül, még ha limitált kifizetési összeggel is - mondja a biztosítottság korlátairól a Groupama. Jégverés esetén fontos tudni, hogy a szabadban tárolt ingóságokra nem minden esetben fizetnek a biztosítótársaságok.

Az üvegházakban, fóliasátrakban keletkezett viharkárokat a biztosító a szabályzati kizárások miatt nem tudja megtéríteni - árulta el az Aegon. Amennyiben szabadban tartott vagyontárgyat károsít a vihar, a biztosító csak akkor tud kártérítést nyújtani, ha arra kiegészítő biztosítást kötöttek az ügyfelek.

Drágulhatnak a biztosítások?

A MABISZ május végi összesítéséből derül ki, hogy az átlagkárok mintegy 30 százalékkal megemelkedtek. Ezt a Groupama Biztosító azzal magyarázza, hogy egyrészt a károk is nagyobbak voltak, másrészt egyértelműen látszik az anyagárak és a munkadíjak drasztikus emelkedése is. A biztosítók közlése szerint azonban egyelőre sem emiatt, sem az extraprofitadó miatt nem várható a biztosítások költségeinek jelentősebb emelkedése.

Az Aegon a Pénzcentrumnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, az extraprofit adó hatásaként elsősorban a költségek csökkentése, illetve fejlesztések és beruházások elhalasztása várható. A kormány 2 évre hirdette meg az adót így ennek beépülése a díjakba, és a szolgáltatásokba jelentősebb mértékben csak akkor történne meg, ha az adó tovább maradna. A kárkifizetéseink növekedését az infláció, különösen az építőanyagárak, a munkadíjak, a gépjárművek és alkatrészeik, a rezsióradíjak 20% feletti drágulásának megjelenése okoz. A biztosítási piacon egyes termékek visszaszorulása várható - az adó mértéke és a termék nyereségessége függvényében. Jelentősebb szerepe lehet ugyanis a méretgazdaságosságnak.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Nevet vált az Aegon: szeptembertől Alfa néven folytatja a biztosító és a nyugdíjpénztár
2022 június 16.
Kategória:
Általános

Nevet vált az Aegon: szeptembertől Alfa néven folytatja a biztosító és a nyugdíjpénztár

2022. március 23-án sikeresen lezárult a magyar Aegon vállalatok akvizíciója. Az új tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a társaságok 2022 szeptemberétől Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Alfa VIG Pénztárszolgáltató Zrt. néven lesznek jelen a piacon. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. név alatt folytatja tevékenységét.

Az Aegon magyarországi vállalatai piacfelmérés alapján választották ki azt az új márkanevet, amely egyszerre tükrözi a szolgáltatásaik mögött álló megbízhatóságot és azt a szakmai kiválóságot, amely az ügyfélkapcsolatok stabil alapját adja.

Az Alfa név rövid, könnyen kimondható és megjegyezhető, univerzálisan értelmezhető. A név elsőséget, új kezdetet jelent; egyszerre sugall erőt és a tradíciók tiszteletét. Utal a vállalat történelmi hagyományaira és jelenlegi piaci pozíciójára. Az Alfa a lakásbiztosítási piac vezető biztosítója, tulajdonosain keresztül – a VIG-Magyar Állam közel 20%-os piaci részesedésével – Magyarország egyik vezető biztosítási csoportjának tagja. Az Alfa cégcsoport küldetése továbbra is ügyfelei biztosítási és nyugdíjpénztári igényeinek hatékony kiszolgálása, ezáltal egy biztonságosabb jövő megteremtése.

A Biztosító és a Nyugdíjpénztár szeptembertől veszi fel az Alfa nevet, addig Aegon néven működik és szolgálja ki ügyfeleit.

Az Aegon NV. 2020-ban döntött egyes kelet- és közép európai érdekeltségei eladásáról az osztrák székhelyű VIG csoportnak, amely az Union Biztosító révén ismert szereplő a magyar piacon. Az Aegon csoport részeként három évtizedig működő magyarországi leányvállalat a hazai biztosítási piac egyik legsikeresebb vállalataként csatlakozott a VIG csoporthoz, amelynek hazai érdekeltségeiben kisebbségi tulajdonosként a Magyar Állam is szerepet vállal. Az új tulajdonos multibrand stratégiát követ, azaz a két érdekeltsége külön üzleti szereplőként folytatja elkötelezett munkáját a magyar ügyfelek kiszolgálása érdekében. Így az Union Biztosító mellett az Aegon új, Alfa néven, megújult márka- és arculati elemek alatt viszi tovább üzleti tevékenységét.

A névváltással kapcsolatban a Társaság közel másfél millió ügyfelének semmilyen teendője nincs. Szerződéseik azonos feltételekkel továbbra is érvényesek, biztosítási védelmük változatlan, kárbejelentéseiket és egyéb, biztosításaikkal kapcsolatos ügyeiket a megszokott módon és csatornákon, továbbra is magas színvonalon intézhetik.

forrás: aegon.hu

Sok magyar család így indul el nyaralni: nem törődnek semmivel, úszhat minden vagyonuk
2022 június 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sok magyar család így indul el nyaralni: nem törődnek semmivel, úszhat minden vagyonuk

Minden bepakolva, repülőjegyek a zsebben, indulhat a nyaralás! De nem felejtettünk el valamit? Úgy tűnik, hogy hiába hívják fel a biztosítók a figyelmet minden évben, még mindig magas azoknak a száma, akik az otthonukban nem teszik meg a megfelelő óvintézkedéseket egy akár csak pár napos vakáció, vagy egy hosszabb nyaralás előtt – pedig ezekben az esetekben visszatéréskor csúnya meglepetésekben lehet részünk. Cikkünkben most átvesszük, mi az a pár dolog, amit mindenképp tegyél meg, mielőtt nyaralni indulsz, hogy se az esetleges viharok, se a betörők ne dúlják el a házadat.

Még mindig rengetegen nem figyelnek oda azokra az óvintézkedésekre, melyeket mindenképp meg kell tenni utazás előtt. Persze a viharok ellen, melyek mondjuk addig csapnak le, míg nem vagyunk otthon, sok mindent tenni nem tudunk, viszont számos olyan óvintézkedés van, mellyel minimalizálhatjuk a károkat. Az elmúlt hét viharai azonban igen komoly leckét adtak abból, hogy erre is a lehető legjobban oda kell figyelnünk, nyaralás előtt pedig most sokan elgondolkodhatnak, mit lehet leginkább tenni. De úgyanúgy oda kell figyelni arra is, hogy csak a szűkebb környezetünk tudjon a nyaralásunkról, a nemkívánatos látaogatók fugyelmét ne hívjuk fel erre. Nyaralás előtt a betörők okozta lehetséges károkra is gondolni kell.

Mindent bezártunk?

Ha egy nagyobb vihar addig csapna le a lakóhelyünkre, míg mi más országban vagy városban pihentünk, még akkor sem vagyunk teljesen tehetetlenek. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta: számos óvintézkedéssel megelőzhetjük a nagyobb bajt.

Ellenőrizzük a nyílászárókat, be vannak-e zárva. Esetleg tanácsos az érzékenyebb elektronikai berendezéseket - például a tévét, számítógépet – áramtalanítani, ezekkel is megelőzhetjük a bajt.

Ha a baj már megtörtént

Minden elővigyázatosság ellenére persze előfordulhat, hogy a vihar kárt tesz az ingatlan vagy ingó vagyonunkban, de kétségbe esni ekkor sem kell Lambert Gábor elmondta, mit tegyünk ilyenkor.

Azt a szerződés szabja meg, mennyi idő áll rendelkezésre a káresemény észlelését követően, hogy értesítsük a biztosítót arról, hogy mi történt. A legjobb ezt azonnal megtenni telefonon, online vagy személyesen a biztosítót értesíteni. Ezt azonban csak azután tegyük, hogy a rendőrséget hívtuk rögtön azután, hogy a károkozásról tudomást szereztünk hazaérve - nyilván ez a betörésre vonatkozik. Az elmúlt időszakban a biztosítók igyekeztek is bővíteni azokat a csatornákat, amelyeken az ügyfelek tudják a káreseményeket jelenteni

- tette hozzá a MABISZ kommunikációs vezetője.

Fontos tudni azt is, hogy ha kár ért minket, milyen biztosítási kártérítésre számíthatunk. Lambert Gábortól megtudtuk, hogy minden biztosító szerződésében más és más van, és persze a díjak, illetve kártérítési összegek is változóak. Amikor hazaértünk, és látjuk, hogy kár ért minket, nem tilos azt dokumentálni - fényképekkel, videókkal, így ez segítség lesz a biztosítótársaságnak is.

Betörők elleni jó tanácsok

A közösségi média az elmúlt évtizedben gyakorlatilag letarolta az internetet. Kapcsolatot tarthatunk rokonainkkal, barátainkkal, és arra is kiváló, hogy életünk eseményeiről rendszeresen tájékoztassunk is másokat. Ez azonban nyaraláskor nem a legjobb ötlet: a bűnözők számos tippet meríthetnek abból, hogy ennek és ennek a lakásnak, háznak a tulajdonosai éppen nem tartózkodnak otthon, így érdemes éppen nálunk portyázniuk. Ennek megelőzésére is vannak azonban praktikák, amelyet Lambert Gábor megosztott velünk.

Ha van kiépített riasztórendszerünk, ne felejtsük el bekapcsolni. Kérjük meg a szomszédot, ürítse ki a postaládánkat. Élményeinket lehetőleg az hazatérés után osszuk meg a közösségi médiában.

- mondta a MABISZ szakembere.

Mire figyeljünk még?

Rengeteg dolog fontos az indulás előtt, de ezek végrehajtása nem tart sokáig, egy pár perces, legfeljebb egy órás munkával mind elkészülhetünk vele. Ezek a következők:

  • Kérjünk meg az utazás előtt egy rokont, ismerőst, hogy ürítse a postaládát, húzza fel a redőnyt, locsolja meg a virágokat.
  • Szereltessünk be egy időkapcsolóval vezérelt kapcsolót, amely előre beállított időpontokban azt az üzenetet közvetíti a külső szemlélőnek, nem üres a kiszemelt lakás, ház.
  • Nyírjuk le a kerti sövényt, így ha megkérjük a szomszédjainkat, hogy néha nézzenek át, sokkal könnyebb dolguk lesz – a betörők pedig nem szeretnek láthatóak lenni.
  • Ellenőrizzük még egyszer a nyílászárókat, pinceablakokat jó alaposan – ami csukottnak látszik, nem biztos, hogy tényleg az.
  • Nézzünk szét a kertben! Egy értékesebb szerszám, vagy akár nagyobb kerti gépek, fűnyírók se maradjanak elöl. Még a kerti bútorokat is érdemes elzárni, mutassuk olyannak a kertünket, amelybe kár bemászni, mert semmi értékeset nem fog találni a hívatlan vendég.
  • A legegyszerűbben végrehajtható óvintézkedés, ha tényleg tartózkodunk nyaralás alatt attól, hogy posztoljuk élményeinket, amíg átéljük őket a közösségi médiára. Természetesen lehet kitenni, de inkább már akkor, ha hazaértünk. Így nem hívjuk fel a betörők figyelmét arra, hogy üres a ház.
  • Egyáltalán nem fáradságos betartani ezeket az óvintézkedéseket. Ha pedig így teszünk, biztosak lehetünk benne, hogy nem vár minket kellemetlenség, ha hazaértünk a nyaralásból.

    forrás: penzcentrum.hu

    CLB TIPP: A lakásbiztosítási ajánlatokat könnyedén megnézheti és összehasonlíthatja online kalkulátorunkban:
    Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Stagnál a kötelező biztosítások díja, pedig egyre nagyobbak a gépjárműkárok
2022 június 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Stagnál a kötelező biztosítások díja, pedig egyre nagyobbak a gépjárműkárok

Az idei első negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja 46 ezer forint volt, ami csak minimális mértékben tér el 2021 azonos időszakához képest – derült ki az MNB friss negyedéves KGFB-indexéből. A fővárosi átlagdíjak 5 százalékkal mérséklődtek, a fővároson kívül tapasztalt 3 százalékos növekedés ezt azonban szinte teljesen ellensúlyozta. A kárráfordítások eközben egy év alatt 20 százalékkal nőttek, így tovább zárult a díj-kár olló.

2022 I. negyedévének végén 46 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 6 százalékos növekedést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 5 százalékos visszaesés történt, miközben ezt a mértéket szinte teljesen ellensúlyozva a nem fővárosi átlagdíjak 3 százalékos növekedése.

Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2022 I. negyedévében ezek mértéke 20 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulása áll.

Az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) 2021 I. negyedévében járt a csúcson. Tekintettel arra, hogy a korlátozások miatt a vártnál kevesebb kár következett be, túlárazottság alakult ki. A díjak azóta nem változtak számottevően, míg a károk jelentősen emelkedtek. Így a korrigált index visszaesett a 2020. II. negyedévi szintre és a korábban látott túlárazottság is nagyrészt megszűnt.

Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, amelyek a flották tekintetében jellemzően emelkedtek. A taxik vonatkozásában – több negyedévnyi esést követően – éves szinten változatlan maradt az egyéni szerződések tekintetében és az eddigi szerződéses darabszám-csökkenés is megtört. A nehéz pótkocsik esetében mind az egyéni, mind a flottás szerződések esetében jelentős visszaesés történt.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Durván letarolta az országot a vihar: százmilliós károkat szenvedtek a háztulajok
2022 június 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Durván letarolta az országot a vihar: százmilliós károkat szenvedtek a háztulajok

A kedden és szerdán is vörös riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat több megyében is, nem véletlen: jelentős károkat okozott a vihar az egész ország területén. Az eddigi bejelentések alapján az Aegon mintegy 432 millió forintra becsüli a keletkezett károkat, amelynek legnagyobb részét a jégverés okozta. Eddig több mint kétezer bejelentés érkezett, de a rendelkezésre álló adatok alapján még legalább 6500 bejelentés várható majd az elkövetkezendő időszakban.

Az idei május eddig viszonylag csendes volt, megkímélte a lakosságot a nagyobb meteorológiai károktól. A május 24-i és 25-i viharos időjárás azonban jelentős károkat okozott országszerte, de Somogy, Bács-Kiskun és Baranya megyét érintette talán. A leginkább érintett település Kaposvár volt, ahonnan csaknem 668 bejelentés érkezett eddig. Magyarország piacvezető lakásbiztosítója, az Aegon a nála bejelentett károk várható összértékét jelenleg 432 millió forintra becsüli.

A biztosítóhoz május 27-ig összevontan 2.200 bejelentés érkezett, ám az Aegon, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján, mintegy 6.500 meteorológiai kárbejelentést valószínűsít az elkövetkező időszakban. A károk nagy többsége, 70 százaléka jégverés miatt keletkezett, 10 százalékukat vihar, újabb 10 százalékukat villámcsapás okozta, a fennmaradó esetek hátterében beázás, felhőszakadás és különböző tárgyak kidőlése áll. Az átlagos kárérték mintegy félmillió forint.

A szakértők gőzerővel dolgoznak a károk felmérésén, és a megítélt kártérítések kifizetésén, jelentős kárszakértői kapacitást allokál az esetek kezelésére. Az Aegon ügyfelei a biztosító internetes ügyfélszolgálatán online is intézhetik a kárbejelentést. A biztosító arra kéri a károsultakat, hogy a halasztást nem tűrő helyreállítási munkákat megelőzően fotóval dokumentálják a vihar által okozott károkat. A vihar okozta károk bejelentését a biztosító felé haladéktalanul meg kell tenni. A kisebb károkat a biztosító igyekszik teljesen online és videós alapon rendezni, a nagyobb káresetek esetében van szükség helyszíni kárfelmérésre.

A nyár eleji viharos időszakban különösen nagy szerepe van a kármegelőzésnek: az értékes ingóságokat és járműveket érdemes zárt vagy fedett, szélvédett helyen tárolni, és különösen fontos, hogy a házak, lakások ablakait zárva tartsuk. Az értékesebb elektronikai eszközöket érdemes kihúzni a konnektorból, vagy túlfeszültségvédőt használni, hogy az elektromos hálózatban keletkezett túláram ne tegyen kárt bennük.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Csak tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki egy év alatt a magyar biztosítók
2022 május 31.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Csak tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki egy év alatt a magyar biztosítók

Ha a biztosítókhoz bejelentett tűzesetek számát illetően nem is volt kiemelkedően gyászos a tavalyi év, a kifizetett összegeket illetően 2010 óta a harmadik legdrágábbnak bizonyult a társaságok számára, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), amely a biztosítási adó megemelésével kapcsolatban is reagált ma a Portfolio megkeresésére.

Tavaly több mint 6100 tűzeset ügyében fordultak az ügyfelek a biztosítókhoz, amelyek ezekre összesen a hat és fél milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki. Összehasonlításképpen: a tavalyi viharszezon, (amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti) 9,1 milliárdos számlát hagyott maga után.

Ám míg ez utóbbi összeg az elmúlt tíz év legdrágább szezonját zárta, addig tűzkárokra fizettek már 9 illetve 7 milliárd forintnál is magasabb összeget a biztosítók egy-egy évben. Összesen pedig 2010 óta a 62 milliárd forintot is meghaladják az ezen a jogcímen, közel 77 ezer bejelentés nyomán térített összegek. (Az esetek számát illetően a tűzoltók statisztikái eltérnek a biztosítókétól, mivel nem minden károsodott otthon tulajdonosa számíthat a társaságok segítségére. A magyarországi lakóingatlanoknak ugyanis csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.)

A tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. Számos esetben fordult elő, hogy a tűzhelyen felejtett serpenyőben, edényben lévő olaj meggyulladt, a bajt az okozta, hogy nem megfelelő módon kezdték oltani a tüzet. Ilyen esetben soha ne oltsunk vízzel, a legcélszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk! Gyakori volt az is, hogy a fűtőberendezésekhez túlságosan közel helyezték el a különböző bútorokat, emiatt ezek meggyulladtak. Tüzet okozhat elektromos készülékeink hibás működése, de akár az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése is. Más esetekben a nem megfelelően karbantartott hálózat okozhat komoly károkat.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelőt helyezünk el a lakásban. Az eszköz 85 decibeles hangerővel jelzi a tüzet annak kezdeti stádiumában, amikor még könnyen meg lehet fékezni. Ez a hangerő a legmélyebben alvó embert is felébreszti.

A legfontosabb tudnivalókat aprólékosan és pontosan összeszedte a MABISZ-szal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A három szervezet már több ajánlást adott ki ebben a témakörben, ezek a MABISZ honlapján is olvashatóak. A jó tanácsok és a villamos árammal kapcsolatos alapismeretek mellett az ajánlások részletesen kitérnek arra is, hogy ha már a baj bekövetkezett, pontosan milyen esetekben és hogyan segíthet a biztosítás. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a tűz,- valamint az elemi károkra valamennyi hazai lakásbiztosítási termék fedezetet nyújt. A szerződéses támasz kiterjedhet a baleset miatti anyagi kiadások fedezésére, pótolhatja a jövedelemkiesést, de az asszisztencia szolgáltatást választva a pénzügyi szolgáltatáson túli, kézzelfogható segítséget is kaphatunk a biztosítótól. Az asszisztencia keretében a biztosító arra vállalkozik, hogy a szerződésben felsorolt szolgáltatásokat megszervezi, az ellátások költsége azonban jellemzően a biztosítottat terheli, (feltéve, hogy nem lehet valamely biztosítási összeg terhére elszámolni).

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban egyszerűen a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, és kösse meg az Ön számára megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Oldalak