2017.04.18
Egy kupica pálinka ötmillióba is kerülhet
Idén már akár ötmillió forintba is kerülhet - az eddigi másfél helyett – néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet.
Az eddigi másfél millió forint helyett idén akár már 5 milliót is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) idei változására Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azt is leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ilyen állapotban másoknak okozott kárt viszont – különösen, ha sokmilliós tételről beszélünk – a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a károsultnak ki kellett fizetniük.
És téved, aki azt gondolja, hogy gondosan jár el, ha húsvétkor, éppen az iszogatás miatt nem autóval, hanem inkább biciklivel megy locsolkodni, mondván, néhány kupica után nem tanácsos volán mögé ülni. Így viszont kerekezni sem tanácsos – szögezi le a szakértő -, hiszen ittasan ez legalább annyira veszélyes a közutakon, mint autót vezetni.
Abban se bízzon senki, hogy azzal megúszhat egy balesetet, ha „csupán” miatta történt, de ő maga nem volt közvetlenül részese az eseménynek. A következményt, az anyagit és akár a büntetőjogi felelősséget is mindenképpen viselnie kell – figyelmeztet Németh. Vagyis, ha egy józan, vétlen sofőr azért keveredik balesetbe, mert hirtelen elé kacsázik egy részeg kerékpáros, vagy elé tántorog egy gyalogos, előfordulhat, hogy őket terhel minden felelősség, s az okozott kárt akár bírósági úton is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a szakértő.
A CLB tapasztalatai szerint a biztosítók az utóbbi időben különösen megfontoltak, alaposan megnézik, miért, mennyi kártérítést fizetnek, fizetnek-e egyáltalán. Előfordulhat, hogy a kötelező biztosítás terhére egy egyszerű javítási engedélyt is csak soká, akár egy-másfél év múlva adnak ki, ha a kártérítési „jogalap” kivizsgálása nagyon elhúzódik. Hatványozottan igaz ez olyan problémás esetekre, amelyek nem teljesen „tiszta” körülmények között történtek. A vizsgálati idő végéig a kötelezőre egyetlen fillért sem fizet a biztosító.
Ilyenkor két megoldás van: saját zsebből javíttat a tulajdonos, bízva abban, hogy utólag megkapja a pénzt, vagy a casco terhére teszi ezt – feltéve, ha van neki –, amit a biztosítók majd utólag rendeznek egymás között. Az ittas károkozónak egyébként a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem érdemes bíznia, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Vagyis, nem érdemes engednie a kísértésnek és koccintgatnia annak, aki kocsival, kerékpárral vagy motorral megy locsolkodni – összegzi Németh.
Forrás: vg.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Fontos határidő jön az autósoknak, ezt még idén el kell intéznie mindenkinek
2020 december 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fontos határidő jön az autósoknak, ezt még idén el kell intéznie mindenkinek
Az év utolsó napja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) egy részénél fontos határnap - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Aki az új szerződés megkötését elmulasztja, a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni.
Becslések szerint mintegy 120 ezer gépjármű-tulajdonos mondta fel december 1-jéig az év végén lejáró kötelező biztosítását.
AKI AZ ÚJ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT ELMULASZTJA, MÁR JANUÁR 1-JÉTŐL FEDEZET NÉLKÜL MARAD,
és amellett, hogy súlyos kockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint - figyelmeztetett a FBAMSZ.
Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke szerint azoknak is célszerű utánajárniuk szerződésük sorsának, akik időben intézkedtek ugyan az új szerződésről, de a szerződéskötésről nem kaptak visszajelzést a biztosítótól vagy a közvetítő alkusztól.
Az első díjrészlet befizetésére a szerződést váltó autósoknak március 1-jéig van lehetőségük, a biztosítójuknál maradó ügyfeleknek ugyanakkor a normál rend szerint, legkésőbb január végéig kell rendezniük a biztosítás díját.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Nem biztosítással megy ez, öcsém! – Így lesz a nagy arcból pár tízezres kiadás helyett milliós bukta – Minden autóst érint
2020 december 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Nem biztosítással megy ez, öcsém! – Így lesz a nagy arcból pár tízezres kiadás helyett milliós bukta – Minden autóst érint
Talán nem is létezik olyan autós, aki jó szájízzel fizeti be a kötelező biztosítást, míg mások egyenesen legyintenek rá, pedig óriási kiadásoktól menthetjük meg magunkat, ha figyelünk a befizetési határidőkre.
A KGFB, vagyis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, mint ahogy a nevében is benne van, elengedhetetlen feltétele annak, hogy járművel részt vegyünk a forgalomban. Nem elég egyszer megkötni, érvényben is kell tartani a díjak befizetésével. Olyan fontos, mint a fékrendszer vagy a volán maga, azaz nélküle egy métert sem érdemes kimerészkedni autós társaink közé, mert hamar megüthetjük a bokánkat. Mutatjuk hogyan!
Nem biztosítással megy az autó, akkor miért is kéne nekem ezt mindenképpen befizetnem?
Egyértelműen nem csak azért, mert kötelező, bár ebből adódóan igen komoly szankciókra számíthat, aki nem törődik a biztosítása életben tartásával. Először is ott van a tény, hogy bár ma már nem szükséges a biztosítást igazoló papírokat magunkkal hordani a kocsiban, de a rendőrség egy egyszerű közúti ellenőrzésen is szúrópróbaszerűen lekérdezheti a központi rendszerből, hogy rendelkezünk-e azzal. Ha nem, mert mondjuk nem fizettük a díjakat és 60 nap elteltével a biztosító megszüntette a szerződésünket, akkor vagy figyelmeztetésben részesülünk, vagy jön a helyszíni bírság, melynek tétele 50 ezer forint is lehet, rosszabb esetben pedig szabálysértési eljárást indít az igazoltató rendőr ellenünk, aminek a következményeként akár 300 ezer forintig terjedő bírságra, illetve a jármű forgalomból való kivonására is számíthatunk.
Visszamenőleg is fizetni kell, ha megszűnt a biztosításunk!
Bizony, érvényes kötelező biztosítás nélkül nem csak a rendőr nyúlhat bele mélyen a zsebünkbe, hanem a biztosító is. Ha nemfizetés miatt szűnt meg az előző biztosításunk, akkor KGFB-t újra kötni csak annál a biztosítónál tudunk, ahol előzőleg is volt kötvényünk. Ilyenkor csak úgy lehet újra érvényes biztosításunk, ha egyben kifizetjük a szerződés megszűnését eredményező tartozást és mellette a megszűnéstől egészen az újrakötésig fennálló időszakra a fedezetlenségi díjat. Ez utóbbi igencsak súlyos összeg is lehet, hiszen napi díjat kell számolni, az autónk teljesítményétől függően 560-1210 forintot (fedezetlenségi díjak itt) . Két hónapja nincs már érvényes biztosításod? Sebaj, egy mai átlagos, 150 lóerős (115 kW) autó esetében ez potom napi 1110 forint, azaz nagyjából 66 ezer forintos kiadásod lesz még a KGFB-díjon felül!
Én nem hibázok, a biztosítás én magam vagyok!
Szép lenne, ha ez így lenne, de mint tudjuk, senki sem tökéletes. És ezzel el is érkeztünk arra a részre, hogy miért is kell folyamatosan fizetnünk, pedig már jó ideje nem okoztunk semmi galibát. A lényeg, hogy emberek vagyunk, nem látjuk a jövőt, hibázhatunk, a játékszereink, amivel az utakon közlekedünk, pedig nem 200 forintos dolgok. Érthető, hogy ez egy társasjáték, így nem csak a saját tulajdonunkért, hanem a többi ember becsben tartott közlekedő eszközeiért is felelősséggel tartozunk. Képzeljük csak el, ha nem létezne a KGFB a világon, hogyan is nézne ki egy baleset! Megtörténik a baj, majd mindenki megy szépen újjáépíteni a saját zsebből az autóját. És persze, vitatkoznánk a tételek nagyságán. Na, de én miért fizessek, ha tényleg vigyáztam az autómra és vétlen félként kerültem abba a kínos és költséges helyzetbe? Ugye? Ilyenkor jön jól, ha a balesetet okozó sofőrtársam biztosításával ki tudom kerülni a saját költségeimet. Az általam fizetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tehát nem az én káromat, hanem az általam okozottat téríti meg. Persze, az egy másik kérdés, hogy végül tényleg az utolsó fillérig kártalanítva lesz-e mindenki – például egy helytelenül kitöltött baleseti bejelentő miatt –, de ez már egy teljesen másik sztori, amivel majd egy későbbi cikkben foglalkozunk.
A pár tízezer forintos csekkből így lesz pillanatok alatt többmilliós kiadás!
Azért vizsgáljuk meg a dolgot a másik oldalról is, abból a nézőpontból ugyanis még jobban fájhat a biztosítás hiánya. Tegyük fel, figyelmetlenek voltunk, nem fizettünk a biztosítónak, aki nemes egyszerűséggel levette rólunk emiatt a kezét. Megyünk a dolgunkra éppen kocsival, szól a zene, szép idő van, a gondolataink messze tájon járnak, vagy éppen csak azért bambulunk el, mert hosszú volt az esti műszak. Egy pislantás és máris kimaradt egy elsőbbségadás tábla, csattanás, a kocsi törik, nem csak a miénk, hanem azé is, akit sikerült felküldenünk ezzel a mozdulattal a járdára. A rendőrség megérkezik, majd elkezdi felvenni az adatokat, a sérültekkel közben a mentősök foglalkoznak. Ezen a ponton még lehet, hogy nem törődünk a biztosítási sztorival, de mire felépülnénk, már jön is a levél, hogy lezárult az eljárás, kiderült, hogy mi voltunk a hunyók. Na, igen, csak közben az előző biztosítónk is feltette a kezét, hogy neki már hivatalosan semmi köze hozzánk, így átadta az ügyet a Magyar Biztosítók Szövetségének, a MABISZ-nak. Ez az a szervezet, ami ilyenkor kártalanítja a vétlen felet, a kifizetett összeget és a hozzá kapcsolódó járulékokat pedig egyben követeli, akár behajtásos alapon is a balesetet okozótól. Most képzeljük el, hogy mondjuk egy méregdrága Mercedest ütünk ki, menteni is kell bőséggel, a számjegyek pedig csak pörögnek azon a bizonyos számlán. 7 millió forintos kár az autóban és 2 millió forintos mentési költség? Nagyon könnyen összejöhet hasonló tétel, személyi sérülés vagy haláleset bekövetkeztével pedig még komolyabb összegekkel kell számolnunk. Nincs mit tenni, fizetni kell. Ugye, jobb lett volna valahogy kiszurkolni azt a pár tízezer forintos összeget?
Nem tanul az ember, amíg a saját bőrén nem tapasztalja meg!
Sajnos, úgy tűnik, hogy a hasonló sztoriknak maximum csak pillanatnyi elrettentő ereje van, a MABISZ felmérése szerint ugyanis még a mai napig is több tízezer jármű közlekedik az utakon érvényes kötelező biztosítás nélkül. Pedig, a rizikó nagy, ez egy olyan szerencsejáték, amiben sosem nyerhetünk. A baj pillanatok alatt megtörténhet bárkivel és bárhol. Ilyenkor jó tudni, hogy van mögöttünk valaki, aki segít a költségek rendezésében, nem pedig a család és a fél utca megtakarított pénzét kell egyben kifizetni az általunk okozott baleset elszenvedőjének. Figyeljünk oda, hiszen kötelező, de tényleg jó, ha van!
forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>
Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak
2020 november 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak
Nagyon drága mulatság lesz, ha valaki nem fizeti be a kötelező biztosítást, vagy ha az összeg valamilyen hiba miatt nem érkezik meg a biztosítóhoz.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük - hívta fel a figyelmet a szervezet szombaton.
A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.
Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.
Mintegy 90 ezer jármű volt biztosítás nélkül
A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha ugyanis balesetért felelősek, akkor az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.
A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.
A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.
A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.
Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek - jelezte a Mabisz.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Ne feledkezzen meg a kötelező biztosításáról! A CLB kalkulátorával könnyedén kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait a jövő évi kötelezőjére: Kötelező biztosítás ajánlatok >>
Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub
2020 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Indokolatlannak tartja a gépjármű-biztosítás 20 százalékos emelését a Magyar Autóklub
A Magyar Autóklub álláspontja szerint a gépjármű-felelősségbiztosítás 2021. évi díjainak megállapítása során a biztosítóknak figyelembe kellene venniük, hogy a gépkocsi-közlekedés a vírushelyzet miatt jelentősen csökkent.
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben elfogadhatatlannak nevezi, hogy egyes biztosítók indokoltnak tartják a gépjármű-felelősségbiztosítások 20 százalékos emelését jövőre.
A szakértő rámutat: a díjak emelkedése bizonyos tekintetben indokolható, a kalkuláció azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a gépkocsi-közlekedés jelentős mértékben csökkent, amit az üzemanyagárak változása is jelez.
Ha a járvány miatti változásokat figyelmen kívül hagyják, szükség lehet a díjképzés vizsgálatára, amit a Magyar Nemzeti Bank a károkozói pótdíj kapcsán korábban már kilátásba helyezett – jegyezte meg.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a nyilvánosságra hozott díjak csak a 10 évnél idősebb gépkocsik üzemeltetőit érintik. A többinél a díjak megállapítása meg nem zárult le, ezeknél az autóklub szükségesnek tartaná az általa említett szempontok érvényesítését.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Kgfb: ketyegő bomba? A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak
2020 október 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: ketyegő bomba?
A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak
Bombaként ketyeg, s év közben robbanhat a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj – vélik a CLB biztosítási alkusz cég szakértői a novemberi, kampánynak már alig nevezhető kgfb-váltási időszak kezdetén. Az alkusz már a mostani díjhirdetéskor is átlagosan 10 százalék körüli drágulással számol, ám az MNB a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a cégeket, s ez év közben fog drasztikus változást, nem kizárt, hogy jelentős drágulást eredményezni.
Nyoma sem lesz idén év végén a régi nagy kgfb-kampányoknak, a legtöbb forgalomban lévő járműnek ugyanis már nem ekkor, hanem – a 2010-es új kgfb törvény értelmében – a vásárlás napján van a kötelező fordulója. Tehát a mintegy 1,1 millió, tíz évnél régebben vásárolt autók, kismotorok, utánfutók, egyéb rendszámozott járművek érintettek. Ezek tulajdonosai most nagyjából átlagosan 10 százalékos kgfb-díj drágulásra számíthatnak – kalkulálnak a CLB biztosítási alkuszcégnél.
A többi, vagyis a 2010 óta vásárolt járműveknek - naponta akár több tízezer autónak – év közben van a fordulója, nekik különösen fontos lesz figyelni a díjakat. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis, egy év közben érkezett ombudsmani jogszabálymódosítási javaslat értelmében a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a biztosítókat. Az intézkedés első ránézésre örvendetes, hiszen így nem büntethetik a biztosítók extra magas díjakkal azokat, akik az előző évben kárt okoztak és nem lesznek extra magas tarifák a nagy teljesítményű, luxus, vagy extrém autókra sem – magyarázza Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ezek az eddigi plusz tételek azonban valószínűleg szükségesek voltak a biztosítók eredményességéhez és a kgfb-rendszer stabilitásának fenntartásához, ezért vélhetően máshonnan fogják majd pótolni. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy ezt a kieső bevételt ráterhelik minden járműtulajdonosra. Annak ellenére, hogy ez most még mindössze logikus következtetésnek tűnik, Németh szerint nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a megoldás a biztosítók számára. Az alkusz szerint ugyanis a biztosítói árszabások és a gépjármű javítói piac drágulása – alkatrészek, munkaerő, stb. – miatt nincs annyi tartalék a biztosítóknál, hogy ezt a kieső részt le tudják nyelni. Így aztán nem kizárt, hogy azt, amit mostanáig a kárt okozókkal és az extrém kategóriájú járművek tulajdonosaival fizettettek meg, most egy mindenkire érvényes egységes díjkorrekcióval fogják pótolni – latolgat a szakértő. Hogy így lesz-e, az majd év közben fog kiderülni, az MNB ugyanis 2021. július 1-től fogja kiemelten ellenőrizni ennek a bevezetését, addig egy átmeneti időszakra haladékot adott a biztosítóknak.
Németh szerint az MNB változtatás miatt most az évközi váltóknak is nagyon kell figyelniük, mert előre nem látható mértékű lesz a szórás, és aki nem reagál időben, az egy újabb évre be fog ragadni egy esetleges kedvezőtlenebb díjba. A CLB-nél januártól minden napot kgfb kampányként kezelnek és segítenek ügyfeleiknek eligazodni a naponta változó új díjak rendszerében - összegezte a CLB szakértője.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja
2020 október 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja
Akár 120 ezren is válthatnak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az év végén a szakértől szerint. A biztosítások átlagdíja 35-40 ezer forint között lehet.
A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még az idén is több mint egymillió gépjárművet érint, közülük akár 120 ezren is váltanak majd kgfb-szerződést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint.
A szövetség arra számít, hogy a biztosítók az előző évhez képest 5-10 százalékkal emelik a díjaikat, ezzel az éves átlagdíj személygépkocsik esetében 35-40 ezer forint közötti szinten áll majd be.
Felhívták a figyelmet arra, hogy ez az összeg jelentősen alacsonyabb az év közben váltók 60 ezer forint körüli átlagdíjánál, amit az év végi kampányban érintett autók speciális összetétele magyaráz. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig a háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik.
Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződések esetében már nem a naptári év kezdete, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak. Míg korábban minden autós egységesen január elsején tudott szerződést váltani, azóta csak azok a járművek érintettek ezen a napon, amelyeknek 2010 óta nem változott a tulajdonosa. Az év végén forduló kgfb-szerződések aránya évről évre csökken, de még jelenleg is csaknem 1,1 millió gépjármű, köztük mintegy 650 ezer személygépkocsi tartozik ebbe a körbe - jelezte a biztosítási alkuszok szövetsége.
A január elsejére meghirdetett díjtarifákban jelentkezhet elsőként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása, amely megszüntetné a szélsőséges, kárstatisztikával nem igazolható díjakat, és visszafogná a bonus-malus rendszert kiüresítő túlzott károkozói pótdíjakat - hívta fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke.
Emiatt a biztosítók díjstruktúrája akár jelentősen is átalakulhat, így az idén mindenképpen indokolt elvégezni az egyes biztosítók díjainak összehasonlítását. Bár az érintettek folyamatosan szűkülő köre miatt az év végi kampány évről évre csendesebb, a várható változások miatt a jelenlegi kampányban emelkedhet azok aránya, akik a váltás mellett döntenek - mutatott rá a szakértő.
A biztosítók az idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben. A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség, az új biztosítás kiválasztásának határideje ugyanakkor december 31-e - ismertette a FBAMSZ.
Forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának ajánlatát évfordulójakor weboldalunkon:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata
2020 szeptember 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata
Az MNB az extrém nagyságú díjak mellett a KGFB károkozói pótdíj túlzott mértéke ellen lép fel, ez ugyanis kiüresítheti az ügyfelek számára átlátható bonus-malus rendszer kockázatalapú díjazását. A szélsőséges károkozói pótdíjak mérséklése önmagában nem növeli meg a KGFB díjakat. Az idei I. félévben a járvány miatt kevesebb volt a járműkár, jobb volt a biztosítók eredménye az üzletágban. Ez és a verseny várható növekedése is a díjemelkedések ellen hat.
Az elmúlt napokban alaposan megmozgatta a szakmai közvéleményt két, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) vonatkozó hír. Szeptember 11-én előbb az MNB tette közzé a KGFB díjtarifák felülvizsgálatára felhívó körlevelét, majd szeptember 15-én az Alapvető Jogok Biztosa közölte, hogy a KGFB díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi. Bár az MNB közleményben fejtette ki a körlevél kiadásának célját, azóta többféle interpretáció látott napvilágot.
A KGFB-t mindig is kiemelt figyelem övezte, alapvetően két ok miatt. Egyrészt a hazai biztosítási piac kiemelt terméke, hiszen a teljes biztosítási díjbevétel számottevő részét (2019-ben 20%-át, 230 milliárd forintot) adja. Ezen túl a jogszabályban rögzített kötelező jelleg miatt a lakosság széles rétegét, jelenleg mintegy 5,6 millió ügyfelet érint. A termék kockázataival is kitűnik a többi biztosítás közül: a díjak meghatározását nehezítik például a nemzetközi vagy az előre nehezen kalkulálható személyi sérüléses károk. Ezek rendezése hosszan, akár tíz évnél tovább is eltarthat. Utóbbiaknál megjelenik a tartalékolási kockázat is, azaz, hogy a biztosító mekkora összeget tegyen félre a károk végső kifizetésére.
E bizonytalanságok miatt is ciklikusság jellemzi a KGFB piacot: a biztosítók számára nyereséges időszakot nemritkán veszteséges évek követik. A 2010-es évek elején ez odáig fajult, hogy a nem-életbiztosítási termékek esetében gyakran alkalmazott mérőszám, a kombinált mutató jóval 100% fölé emelkedett. A 2012-ben látott 122%-os kombinált mutató például azt jelentette, hogy a biztosítók átlagosan minden 100 forint díjra, 122 forint kárt és költséget fizettek ki. A KGFB-piac 2016-ra konszolidálódott.
A jelentős kockázatok csökkentésére dolgozta ki az MNB biztosítási statisztikai koncepcióját. Ennek a honlapon közzétett adatok bővítése mellett legfőbb célja a Központi KGFB tételes adatbázis (KKTA) létrehozása volt, mely a 2011-es évre visszanyúló, tételes szerződés- és káradatok révén a korábbiaknál szorosabb felügyeleti monitoringot, mélyebb elemzések készítését teszi lehetővé.
Az MNB célul tűzte ki, hogy a biztosítókat is segítse a KKTA. Hosszas egyeztetés után, 2019 decemberétől a KKTA adatszolgáltatást teljesítő biztosítók összessített adatokat kérdezhetnek le, ezzel támogatva saját díj- és tartalékszámításukat. Az adatvisszaadás enyhíti a kisebb állománnyal, kevesebb tapasztalattal rendelkező intézmények problémáját is: a hiányos adatok, statisztikák miatt nagyobb bizonytalansággal, magasabb biztonsági pótlékkal kalkulálják díjaikat, ezáltal magasabb a díjuk.
E jelenség elsősorban a nem lakossági gépjárműveknél, például a buszok, vontatók vagy a pótkocsik díjváltozásánál jelentkezhet. Az ún. kiárazás azt jelenti, hogy megfelelő kárstatisztikai megalapozás nélkül olyan magas díjat ajánl a biztosító, amelyért egyetlen szerződő se fog biztosítást kötni. Emiatt egy adott csoport nem, vagy csak a paramétereihez képest sokszoros áron talál megfelelő számú ajánlatot. Ez ellentétes a KGFB jogszabályban előírt kötelező jellegével, ami, mint piaci magatartás, mindenképp kifogásolható.
Szintén időről időre felbukkan a különböző, különösen a károkozói pótdíjak ügye is. Az MNB-hez is több fogyasztói beadvány érkezett erről, melyekben az ügyfelek a pótdíj mértéke mellett a figyelembe vett időszak hosszát (hány éven belül okoztak kárt) és azt is kifogásolták, hogy bár megtérített kár mellett a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj mégis vonatkozik rájuk.
Az MNB a fenti problémák megoldására pár napja körlevelet adott ki a biztosítóknak. Ennek végrehajtásával a piaci szereplők maguk intézkedhetnek a jogszabályi megfelelés érdekében. A biztosítási törvény ugyanis kimondja, hogy a nem-életbiztosítási termékek (így a KGFB) esetében a díjkalkulációnak tartalmaznia kell többek között a felhasznált kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat. Vagyis a biztosítónak számításokkal szükséges alátámasztania a díjszámítást. Az esetek döntő többségében ezen előírásnak megfelelnek a biztosítók, a KKTA-ból elérhető adatok azonban lehetővé teszik, hogy a korábban adathiány miatt nem teljesíthető számszaki levezetést is elvégezzék. Az MNB a körlevél előkészítése során a piaccal, és azt az észrevételek figyelembevételével véglegezte.
Az MNB körlevelével többek között a károkozói pótdíjak kockázat alapon történő meghatározását szorgalmazza a kiárazási szándék helyett, összhangba hozva a bonus-malus rendszerrel. Piaci elemzésünk alapján a pótdíj mértéke bár 50% körül sűrűsödik, de nagyon széles skálán, 10% és 400% között mozog. E nagy szórás is kérdéseket vet fel a kockázati megalapozottságot illetően, de egyéb probléma is felmerül. Az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) kitevő pótdíjak alkalmazása a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, kiüresítheti a - széles körben ismert, egyszerűen értelmezhető - bonus-malus rendszert. A nagymértékű károkozói pótdíjak így gyengítik a rendszer érthetőségét, átláthatóságát, ami növelheti a fogyasztói kockázatokat, s gyengítheti a biztosításokba vetett közbizalmat is.
Egyes sajtócikkek azt sugallják, hogy a károkozók agresszív és felelőtlen sofőrök, a károkozói pótdíj viszont elrettentő erővel bír. Leszögezendő, hogy a károkozók döntő többségére ez nem jellemző. A KGFB lényege, hogy károkozás esetén megtéríti a vétlen fél kárát, a károkozó „büntetése” pedig a következő időszakok magasabb díja. Súlyos gondatlanság (pl. ittas vezetés) esetén a biztosító bár fizet, de azt a károkozótól visszakéri (regresszálja). Az alacsonyabb mértékű károkozói pótdíj nagy valószínűséggel nem tenné felelőtlenebbé a vezetők viselkedését az utakon, így nem növelné a kárgyakoriságot sem.
A teljes biztosított állományra vonatkozó kárgyakoriság egyébként az utóbbi években folyamatosan csökkent: a 2016-os 3,33%-ról 2019-re 2,97%-ra esett vissza. A magasabb pótdíjak elsősorban az elrettentést, „kiárazást” szolgálják, tényleges kötés vélhetően csak kis számban történik ilyen áron, a többség olcsóbb megoldást keres. Könnyen belátható, hogy az ügyfelek csekély részét érintő pótdíjban történő változások a többi ügyfél díjára is csekély mértékben hathat, miközben egyéb hatások valóban jelentősen befolyásolják a díjakat mind fölfelé, mind lefelé. A díjak változására sokkal nagyobb hatással van a károk gyakoriságának és nagyságának változása, utóbbin keresztül például az alkatrészárak és a szervizdíjak emelkedése.
A hatást tovább enyhítheti a biztosítók közötti verseny, hiszen az is előfordulhat, hogy a kieső díjbevételt nem, vagy csak részben hárítják át az ügyfelekre. Ez azért is igaz, mivel 2020. I. félévében a pandémiás korlátozások hatására rekord alacsonyan alakultak a KGFB károk, s így a biztosítók KGFB eredménye igen kedvezően alakult
Szintén a díjemelés ellen hat az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által idén júliusban kiadott állásfoglalás, mely szerint a biztosítóknak külön-külön szükséges értékelni termékeiket a pandémiás helyzet szempontjából, például megfelelő fedezetet biztosítottak-e megfelelő áron. Az értékelés eredménye az adott termék átszabásához is vezethet, de felmerülhet például a kármentességi bónuszok növelése vagy akár a biztosítási díjak visszatérítése is.
Mint láttuk a hazai KGFB piacon - egyébként összhangban az európai példákkal - jóval a megszokott szint alatt alakult a kárráfordítás, így érdemes átgondolni, hogy az EIOPA által javasolt lépések közül melyek lehetnek relevánsak a hazai piacon. Figyelembe veendők a KGFB termék sajátosságai, mint például a hosszú kárkifutás, illetve a pandémiás hatás tartóssága vagy éppen egyszeri volta. Mindenesetre az idei, várhatóan kedvező káralakulás határozza majd meg a jövő évi díjemelések mértékét.
Összességében az MNB lépéseinek célja a biztosítók KGFB díjkalkulációjának finomítása, ami a jogszabályi megfelelés támogatása mellett a veszélyközösségen belüli egyensúlyt is megteremtheti és a versenyt is élénkíti.
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának aljánatát évfordulójakor weboldalunkon: Kötelező biztosítás ajánlatok >>
Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással
2020 szeptember 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Rosszul járhatnak a kármentes autósok az új kgfb-szabályozással
Valakinek meg kell fizetnie az okozott károkat. Ha nem szedhetnek be a károkozó autósoktól több pénzt a biztosítók, akkor a kármentesek fizethetnek magasabb díjat - ezt várják a károkozói pótdíj mérséklésétől a piaci szereplők - derül ki a Napi.hu-körképéből.
Átírná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ombudsman is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) eddigi árazási gyakorlatát. A hatóságoknak az úgynevezett károkozói pótdíj szúrja a szemét, amellyel a biztosítók az elmúlt egy vagy több évben kárt okozó autósokat büntetik.
A pótdíj általában egy szorzó, amellyel az alapdíj akár többszörösére is emelheti a biztosító a biztosítás tarifáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az az autós, aki kármentesen küzdötte fel magát A0-ból például B6 osztályba töredék annyiért találhat biztosítást, mint az, aki B8-as volt, de egy káresemény miatt visszacsúszott B6-ba. A több kárt is okozó sofőrök szorzója egyes cégeknél akár ötszörös is lehet, ezzel a biztosítók azt akarják elérni, az ilyen autósok menjenek inkább a konkurenciához.
Az MNB-nek nem tetszik
Az MNB most új körlevelében két igényt fogalmazott meg a biztosítókkal szemben. Az egyik az volt, hogy ne árazzanak ki bizonyos gépjármű-típusokat arra hivatkozva, hogy nincs elég adatuk, hiszen a rendelkezésükre áll most már a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA), amely 2011-től tartalmazza a szerződés- és káradatokat. Eddig előfordult, hogy a biztosítók bizonyos gépjármű-szegmenseket irreálisan magas árakkal próbáltak távol tartani maguktól, mert nem volt elég adatuk - így nem kötöttek kgfb-t például vontatókra, buszokra, de volt, ahol a robogósokat, motorosokat is kilistázták.
A másik igény a károkozói pótdíjjal kapcsolatos és egybevág az ombudsman elvárásaival. Az MNB szerint a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (taxis) pótdíjaknál is.
Míg az MNB a biztosítóktól vár önmérsékletet, az ombudsman a jogszabályalkotóknál kopogtat, hogy maximálják az ilyen pótdíjak mértékét a megfelelő jogszabályokban. Akár lesz jogszabály-módosítás, akár nem, 2021. január 1-jétől a biztosítóknak már az új MNB-elvárások alapján kellene tarifát hirdetniük, 2021. július 1-től pedig komolyan a körmükre néz majd az MNB, és kárstatisztikákkal kell bizonyítaniuk, mennyire megalapozottak a meghirdetett tarifáik.
Áremelkedést hoz a pótdíj csökkentése
A lapunk által megkeresett piaci szereplők többsége diplomatikusan úgy nyilatkozott: jelenleg vizsgálja az MNB körlevelét, illetve várják a jogszabály módosítását, és annak megfelelően lépnek majd.
A kgfb-törvény szerint az új tarifákat 60 nappal a hatályba lépés előtt kell meghirdetni, vagyis a jövő január 1-jei díjakat 2020. november 1-ig kell nyilvánosságra hozni. Lehetséges persze, hogy ennél korábban megjelennek az új tarifák. Az szinte biztos, hogy ezúttal a piaci szereplők többsége kénytelen lesz új díjakat hirdetni, a vitatott károkozói pótdíjat ugyanis jóformán mindenki alkalmazza.
"A legtöbb biztosítónál létezik ez a pótdíj, mi is alkalmazzuk" - mondta Tóth Sándor, a Köbe KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület értékesítési igazgatója. Ennek pedig egyszerű a magyarázata: ha a biztosítók többsége bünteti a károkozó autósokat, akkor a maradék is kénytelen ezt tenni, ellenkező esetben pillanatok alatt begyűjtheti az összes károkozót. Márpedig ha az előző években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök elszaporodása miatt egy biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.
A Generali Biztosító Zrt. szakértői szerint a díjak jövőbeni alakulása attól függ majd, hogy a bonus-malus szabályozást hogyan alakítják ki. Önmagában a károkozói pótdíj csökkentése vagy megszüntetése azt jelentheti, hogy a kármentes ügyfelek tapasztalhatnak díjemelést, ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a károsultjai, mert a károkozó ügyfelek magasabb díjszükségletét ők fogják részben átvállalni. Emellett a kárgyakoriság emelkedésére is számít a cég, mert nincs visszatartó és az óvatos közlekedésre ösztönző ereje károkozás esetén a kgfb-díjak súlyosabb emelkedésének.
Az alkuszok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy mégsem emelnek díjat a biztosítók - erről számolt be az Azénpénzem.hu. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.
Hányan fizetnek pótdíjat?
Az MNB adatai szerint a kgfb-szerződések állományában az átlagos kárgyakoriság 2019-ben nem egészen 3 százalékos volt, a leginkább érintett személygépkocsis körben azonban az arány ennél kicsit magasabb, 3,21 százalékos lett. Mivel vannak biztosítók, amelyek 2-3 évre vagy akár hosszabb időszakra visszamenőleg is büntetnek, jelenleg legfeljebb körülbelül minden tizedik, de legalább minden huszadik autóst érintheti a károkozói pótdíj.
A biztosítók gyakorlata ebben eltérő. Van olyan cég, amelyik csak az előzményszerződést nézi, és ha ott talált káreseményt, akkor büntet, mindegy, hogy az adott kár hány éve történt meg. Mások 3-5 évre visszamenőleg vizsgálják meg az összes káreseményt, és róják ki a pótdíjat. Az az autós, aki többször is okozott kárt saját hibájából, extra magas, akár ötszörös szorzóval is számolhat egyes biztosítóknál.
Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt.- nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos.
A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.
Forrás: napi.hu
Nem lesz drágább a kötelező, még idén eltűnhet a károkozói pótdíj
2020 szeptember 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Nem lesz drágább a kötelező, még idén eltűnhet a károkozói pótdíj
Akár már az idei évre is új díjtarifát hirdethetnek a biztosítók, eltörölve a károkozói pótdíjat, miután az ombudsman jogsértőnek találta az erről szóló rendeletet. Az alkuszok szerint nem kell díjemeléstől tartaniuk az autósoknak, a bonus-malus rendszer pedig megfelelő a tarifarendszer kialakítására.
Várhatóan az idén nem emelkedik majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díja annak ellenére sem, hogy a biztosítók kénytelenek lesznek eltörölni a károkozói pótdíjat – mondta az Azénpénzem.hu megkeresésére Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű szekciójának vezetője.
A biztosítóknak lépniük kell, miután az ombudsman kedden közzétette, hogy a kgfb-díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi, mert az sérti a jogállamiság elvét, a károkozói pótdíj túlzott mértéke pedig torzítja a bonus-malus rendszert. A társaságok várhatóan nem várják meg a rendelet módosítását.
Már csak azért sem, mert a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten közzétett vezetői körlevélében azt írta, hogy a továbbiakban a piaci szereplők nem magyarázhatják a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik – jellemzően nem lakossági – díjosztályból „kiárazó” díjtarifákat hirdetnek meg. Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősítették a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjakat. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (például a taxis) pótdíjak esetében is.
Az ombudsman felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnökét, gondoskodjon arról, hogy az érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék.
– A MABISZ-nak nincs intézkedési jogköre,már csak versenyjogi szempontok miatt sem avatkozhat be a díjak meghatározásába, de az ombudsmani jelentést megküldtük a biztosítóknak – mondta Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az Azénpénzem.hu kérdésére. A múltbeli tapasztalatai alapján azt várja, hogy a társaságok figyelembe fogják venni az MNB körlevelét.
November előtt is léphetnek
A biztosítóknak november 1-jén éjfélig kell közzétenniük a következő év január 1-jétől érvényes tarifákat, ami a naptári évfordulós szerződéseket érinti. (Ez már csak az autósok kevesebb, mint 20 százalékát jelenti, azokat, akik 2010. január 1. előtt vásároltak gépkocsit.) A többiek kgfb szerződésének évfordulója a szerződéskötés napja, így számukra azok a tarifák mérvadóak, amelyeket az évfordulójuk előtt legalább 60 nappal tesznek közzé a biztosítók.
Papp Lajos szerint az évközbeni tarifahirdetés lehetősége miatt nem várják meg a biztosítók a november 1-jei határidőt, hanem már előtte lépni fognak. Véleménye szerint a károkozói pótdíj a fogyasztók szempontjából káros. Ez főként a panaszok kapcsán érthető tetten, és az alkuszok jelezték is a biztosítóknak.
– A bonus-malus rendszer elegendő teret nyújt arra, hogy a veszélyközösség számára biztosított legyen a károkozók és a kárt nem okozók közötti teherviselés megfelelő felosztása. (Aki kárt okoz, két lépcsővel ugrik vissza a besorolásban.) Sokféle tarifálási paramétert tartalmaz (életkor, lakhely, magánszemély vagy cég stb.), és ennek elégnek kell lennie a megfelelő díjak kialakításához. A károkozói pótdíj nem átlátható, ügyfélpanaszokat generált, és még olyanokra is kirótták, akik megfizették az okozott kárt, így nem léptették vissza őket a bonus-malus rendszerben. Előfordult, hogy háromszorosára nőtt a károkozói pótdíj alkalmazása miatt a szerződő díja – sorolja a problémákat az alkusz szövetség szakembere.
Nem lesz díjemelés
Papp Lajos azt várja, hogy a tarifák átalakítása nem jár majd díjemeléssel, az idei és 2021-es díjak átlagosan inkább stagnálni fognak. A károkozói pótdíj összességében nem akkora nagyságrend, miről ne tudnának a biztosítók lemondani, annak érdekében, hogy a fogyasztói panaszok ne nőjenek, inkább az ügyfelek bizalma erősödjön.
A MABISZ néhány hete megjelent évkönyvében található számok szerint a biztosítók 2019-ben 230 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el a kgfb-üzletágon, a kárkifizetés pedig 111,4 milliárd forint volt, ami a díjbevétel 48 százaléka. Ez az arány azonban nem minden évben volt ekkora. 2017-ben például a díjbevétel 60 százalékát tette ki a kárkifizetés, ami már az MNB aggodalmát is kiváltotta.
Papp Lajos arra figyelmeztet, hogy a biztonságos kárkifizetéshez megfelelő egyensúly kell. Hiszen a díjbevételből a kárráfordítás mellett az igazgatási, a szerzési, a kockázati költségeket és egy egészséges profitot is ki kell termelni. Ráadásul ebben a szektorban nem egy évben kell gondolkodni, hanem több év káralakulásával kell számolni. A tavalyi kisebb kárhányad a masszív díjemelésnek is köszönhető. Az elmúlt évben lezajlott 15-20 százalékos díjemelés elegendő tartalékot biztosít, bár a gépjárműjavítási költségek emelkedése is jelentős volt.
Miért vizsgált az ombudsman?
A Magyar Autóklub tavaly kezdeményezett alkotmánybírósági eljárást a gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény bonus-malus rendeletével szemben. Fő kifogása az volt, hogy a díjak átláthatatlanok, amiket károkozás esetén a biztosítók szabadon akár négyszeresre is emelhetnek. Az alapvető jogok biztosa ennek nyomán indított vizsgálatot decemberben a bonus-malus rendszer szabályozásával, a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Új autó vásárlásakor, vagy meglévő gépjárművének évfordulójakor kalkuláljon a CLB-n és hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait!
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>
Reménykedhetnek az autósok, változhatnak a kötelező biztosítás szabályai
2020 szeptember 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Reménykedhetnek az autósok, változhatnak a kötelező biztosítás szabályai
Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Forrás: mfor.hu