Amikor rossz a jó döntések marketingje

Az adótörvények keretében a parlament elé került az első törvénymódosítás, amelyet – mondhatnánk, ha szerénytelenek lennénk – a Világgazdaság kezdeményezett. Február elején először lapunk hasábjain írtunk arról, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés jegyében az állam elgondolkodhatna azon, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz (kgfb) kapcsolt baleseti adó kiugróan magas, 30 százalékos mértékét csökkentse, hiszen a biztosítási díjak emelkedése miatt még így is „pénzénél van”.

A kgfb-k után az állam adóbevétele 2017-ben már 45,6 milliárd forintra rúgott, s ha az idei első negyedévi 11,7 százalékos díjbevétel-bővüléssel számoljuk a 2018-as bevételi várakozásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy

a 152 milliárd forintról akár 170 milliárd forint fölé jutó kgfb-díjbevétellel számolva az állam idén már 51 milliárd forintot tehet zsebbe az autósok által amúgy is puszta adónak érzett kgfb-ből.

Ez pedig azt jelenti, hogy az állam adóbevétele megduplázódott a baleseti adó 2013-as bevetése óta, hiszen az akkori bevétel nem érte el a 25 milliárd forintot.

Az előterjesztés szerint az adó 30 százalékról – ha a gazdasági bizottság módosító javaslatát fogadja el a parlament – 23 százalékra módosul. Az első becslések szerint még akkor is bőven 30 milliárd forint felett lesz az adóbevétel, ha néhány módosítás miatt nem is lesz egységes a törvény – a tehergépjárművekre más díjtétel (adósapka) vonatkozik majd. Fontos változás, hogy míg eddig a díjon felül külön tételként számították fel a 30 százalékos adót, a jövőben – hasonlóan a casco és a lakásbiztosítások adójához – a kgfb-biztosítások díjában kerül majd felszámításra a kisebb adó.

A hír kedvező, de már most borítékolhatóan rengeteg vita és félreértés övezi majd az átalakítást.

Merthogy Magyarországon vagyunk, ahol – ezt többször leírtuk már – a biztosítók egymás közti esztelen versenye miatt a kgfb olyan szenzitív téma lett, hogy az átlag magyar felháborodik, és azonnal új biztosítót keres, ha biztosításának éves díja három korsó sör árával megemelkedik – miközben a magyar kgfb-átlagdíjak még mindig töredékei nemcsak a nyugat-európai, de a környező országok díjainak is. Ezért fogadta tehát egyből méltatlankodás a sajtóban azt a hírt, hogy az adócsökkentés nem automatikusan január 1-jén lép életbe, hanem a biztosítói évfordulóhoz alkalmazkodva vezetik be. „Mégis drága marad a kötelező!!!” – olvashattuk a kommenteket. Pedig csak észszerűségről van szó: a biztosítás év közbeni átárazása igen komoly IT-fejlesztésekbe került volna, ráadásul az ügyfelek számára az az érdekes helyzet állt volna elő, hogy a 2019-be belenyúló s már befizetett baleseti adót közvetlenül – vagy legalább a biztosítókon keresztül – az államtól kellett volna visszakövetelniük. Vélhetően az államigazgatás is ráébredhetett, hogy nem éri meg ilyen tételekért csuklóztatni a NAV-ot. Vagyis egy minden szempontból észszerű változtatás kapott kritikát.

Az új, csökkentett adómértékkel tehát először a 2019. január 1-jétől, s így a korábbi klasszikus „kampányidőszakban” váltók ismerkedhetnek meg, s már most borítékolható, hogy óriási lesz a felháborodás.

Merthogy a nagy biztosítói összehasonlító oldalak bizony nettó díjas listákat mutatnak az ügyfélnek, s csak az apró betűs rész a hozzákapcsolt adómértéket. Jövőre azonban nem lehet bontani, így maga az összehasonlítás bruttó (azaz adóval növelt mértékű) díjat fog mutatni, s az a felületes ügyfél, aki arra emlékszik majd, hogy tavaly 30 ezer forint (+30 százalék adó) volt az éves díja, most azon rökönyödik majd meg, hogy a díjszámláló 36 600 forintot mutat. Ne legyen igazam, de jönnek majd a hírek: „Hihetetlen mértékben drágult a kgfb”…

A következő háború a biztosítók „brutálisan” megugró díjbevétele miatt alakul majd ki. Merthogy a biztosítók teljes díjbevételének jelentékeny részét, közel 10 százalékát teszi ki a kgfb-üzletág által szállított összeg. A biztosítási adó beépülésével tehát a szektor díjbevétel-bővülése a hüvelykujjszabály szerint mintegy 2 százalékos pluszt ad majd a szektornak, amelynek teljesítményét még ma is a díjbevétellel mérjük. És ennek kapcsán jön a következő érdekesség: a bruttó díjakkal a piaci pozíciókat is alaposan átrajzolja majd az egyébként nem a biztosítók zsebét gazdagító adó. Miközben az eredeti elképzelések értékelése kapcsán sokan arról beszéltek, hogy a „kgfb-nehéz”, minimális IT-háttérrel működő kisbiztosítók létét megpecsételheti az új kgfb-adó naptári évhez kötött bevezetése, a korrigált megoldással ezek a társaságok a díjba bevett 20 százalékos adóval – elsősorban a nem életágban – számottevő piaci részesedést fognak szerezni. (Persze ez csak a díjbevétel-mutatóban látszik majd – ám ma még mindig ez a fő értékmérője a biztosítási piacnak.)

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a kötelező biztosítátsokat! KGFB kalkulátor >>

Saját járgány fillérekből? Igen, félmillió magyar már váltott

A nagyvárosban élőknek bizonyára nem kell bemutatni a mindennapos közlekedés nehézségeit: az autóval járók rendszeresen ülhetnek a dugókban, míg a tömegközlekedést használók heringként összepréselődve kénytelenek eljutni célállomásukra. Azok számára, akik egyikből sem kérnek, reális megoldás lehet egy kis robogó, amely a városon belüli közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, ráadásul beszerzésére sem kell egy vagyont költeni.

Tavasztól őszig megfelelő közlekedési alternatívát nyújtanak a robogók, hiszen ezeket nem csak beszerezni lehet viszonylag olcsón, de a fenntartásuk sem emészt fel jelentős összegeket. Ugyanakkor városon belül gyorsan közlekedhetünk velük, nem kell velük a dugóban ücsörögni, mint egy autóval, és a tömegközlekedési járműveken lévő zsúfoltságtól is megkímélhetjük magunkat.

Mennyibe kerül egy robogó?

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyibe kerülnek a maximum 50 köbcentiméteres robogók akár újonnan, akár használtan. Természetesen a robogókra is igaz - akárcsak mondjuk az autókra -, hogy jelentős különbségek lehetnek az árakban a motorkerékpár márkájától, korától és egyéb paramétereitől függően. Azt azonban elmondhatjuk, hogy nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia annak, aki egy robogó megvásárlásával szeretné mentesíteni magát a dugóban ücsörgéstől.

Használt segédmotorokat már néhány tízezer forintért is vásárolhatunk, de a használt robogók árai is bőven a többség által megfizethető kategóriában van: például a hasznaltauto.hu-n jelenleg 120 ezer forintért kínálnak eladásra egy 2006-os évjáratú Honda Todayt. Rengeteg hirdetést találhatunk a 250-300 ezer forint közötti árkategóriában, 400 ezer forint felett pedig szinte vadonatúj robogókat is vásárolhatunk. Például 450 ezer forintért hirdetnek egy 2018-as évjáratú SYM JET-et.

Ezeket az árakat igazán nem nevezhetjük magasnak, és még akkor sem terhelik meg igazán a családi kasszát, ha valaki esetleg nem zsebből, hanem személyi kölcsönből fedezi a vásárlást. Jelenleg ugyanis egy 300 ezer forintos személyi kölcsönt - 5 éves futamidő mellett - például havi 6 172 forintos törlesztőrészlet mellett vehetnénk fel az UniCreditnél (THM 8,97%). De más banknál sem kellene sokkal magasabb törlesztőkkel számolnunk: a CIB Bank havi 6 544 forintért (THM 11,73%), az OTP Bank pedig 7 946 forintért (21,93%) nyújtja a szóban forgó összeget.

Persze a robogók esetében is találhatunk olyan darabokat, melyek jóval drágábbak társaiknál. Még a használt robogók között is találhatunk olyanokat, melyek vételára eléri, vagy akár jelentősen meg is haladja az 1 millió forintot. Ez természetesen még inkább igaz az új robogók esetében, például egy új Vespa Sprintért is több mint 1 millió forintot kell kiadnunk.

Elektromos robogók

Akkor sem feltétlenül kell sokkal több pénzt rááldoznunk a robogóvásárlásra, ha elektromos példányt szeretnénk a magunkénak tudni. Például találtunk olyan hirdetést, melyben 245 ezer forintért kínálnak eladásra egy Suzuki Cobrát. De igaz ez az új robogókra is: ezek között is találhatunk félmillió forint alatti elektromos robogót.

Kötelező felelősségbiztosítás

Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora biztosítási díjra számíthat az, aki robogó vásárlása mellett dönt. Egy autó megvásárlása során ez szintén jelentős tétel lehet, hiszen egy friss autótulajdonos, vagy egy olyan személy, aki a közelmúltban balesetet okozott bizony sok tízezer forintos biztosítási díjra is számíthat. Robogók esetén azonban ennél sokkal jobb a helyzet.

Elvégeztünk egy kalkulációt a fentebb említett Honda Today adataival. Ez alapján a legolcsóbb biztosítás 3 789 forintba kerül egy évre, ami azt jelenti, hogy még a baleseti adóval együtt is kevesebb, mint 5 ezer forintot kell fordítanunk a kötelezőre.

Ehhez képest meglepő, hogy sokan éppen a kötelezőn akarnak spórolni, ahogyan arra Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábban felhívta a figyelmet. Becslések szerint ugyanis mindössze a robogók 15-20 százaléka után fizetik ki rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját, miközben több mint félmillió robogó üzemel az országban.

Ahogy fentebb láthattuk, a robogók tulajdonosai ezzel mindössze néhány ezer forintot spórolhatnak évente, miközben az MNB statisztikái szerint a motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén már a milliós összeg sem ritka. Jól látszik hát, hogy nem érdemes ezen spórolni.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindössze néhány száz-, de akár néhány tízezer forintból is lehet egy saját robogónk, segédmotorunk. Tény, hogy ezeket a járműveket nem tudjuk egész évben használni, viszont a melegebb hónapokban kitűnő alternatívái lehetnek a személygépkocsiknak és a tömegközlekedésnek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást

Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.

Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Más, mint a hitel

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.

Törvényi szabályozás

A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.

Szabad választás

Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.

Segíthet a döntésben

Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)

Beépített is lehet

Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.

Sokba kerül a késedelem

Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.

Forrás: www.blikk.hu

Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?

Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.

A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.

Miért felel az üzembentartó?

A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.

Mire vonatkozik a kgfb?

A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.

A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.

Vannak kivételek?

E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.

Hova fordulhatunk vita esetén?

Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.

Forrás: www.blikk.hu