CLB

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét - írja közleményében a Union Biztosító.

„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

1. Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
2. Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
3. Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül vállalati biztosítását is évfordulójakor! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdjen el Ön is időben tervezni nyugdíjas éveire! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség

A népesség fele változó gyakorisággal, de viszonylag rendszeresen félretesz, de csak elenyésző része teszi ezt nyugdíjcéllal, de komoly gondok vannak a saját jövőbeli igényeink felmérésével is - derül ki a MABISZ és a Századvég "Nyugdíjas évek - Csak az orrunkig látunk?" címen nyilvánosságra hozott kutatásból.

Az eredményeket Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója ismertette a MABISZ konferenciáján, ezek alapján bőven van még hová fejlődnie a magyar társadalomnak mind előregondolkodás, mind pénzügyi tudatosság terén. A megkérdezettek alig több, mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. Nincs eltérés az arányok között akkor sem, ha a válaszadók közül kiszűrjük a már nyugdíjas korba lépetteket, de jellemzően a megtakarítók között erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívabb, 30-49 év közé eső generációk.

Ami a megtakarítási célokat illeti, a legtöbben (45%) minden eshetőségre felkészülve egyfajta vésztartalékot képeznek, 20 százalék a gyermeke, gyermekei jövőjébe fektet, míg 16 százalék esetében valamilyen lakáscélhoz köthető a megtakarítás. Alig 6 százalékra (nyugdíjasok nélkül 7 százalékra) tehető azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtögetnek, még utazásra is majdnem kétszer annyian tesznek félre (10%). Azaz akárhonnan is nézzük, a legnépszerűbb megtakarítási célok elsősorban a mindennapok problémáit érinti, igazán hosszú távon nem szeretünk gondolkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is tesszük, de az erre vonatkozó válaszok igen érdekes, már-már irreális képet festenek.

60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, ugyanakkor 66 százalék elsősorban továbbra is az államtól várja majd elsősorban nyugdíjas éveinek finanszírozását. Jellemzően minél idősebb generációkról van szó, annál inkább bíznak az államban, a fiatalok értelemszerűen a legbizalmatlanabbak. Különös eredmény, hogy a legfiatalabb generációk, a 18-29 év közé esők erősen felülreprezentáltak abban a 28 százalékos táborban, akik a családtól remélik majd a gondoskodást nyugdíjaskorukra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valamilyen mérési hibából fakad-e, vagy valódi trendfordulót jelez-e előre, mindenképpen további kutatásokat igényel a felvetés. Az azonban kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítást favorizálók 19 százalékos táborában a 30-49 évesek erősen felülreprezentáltak, azaz ők jelenthetik a legfontosabb célcsoportot a biztosítók számára.

A bennük rejlő potenciál kiaknázásáre azonban többre lesz szükség, mint puszta promócióra, felük egyáltalán nincs tisztában a nyugdíjbiztosítás fogalmával, a többiek pedig csak nagyon általános definíciókat tudnak mondani. Az edukáció szükségességét támasztja alá az is, hogy a primér célok mellett (az állam nem képes ellátni, csak magamra számíthatok) elenyésző a részesedése a kötésre serkentő motivációk között. A lakosság nem ismeri a termékeket, és nem képes különbséget tenni köztük, nem érti az egyes termékek előnyeit másokéval szemben.

Akkor is bajban vagyunk azonban, ha meg kell modani, mekkora összegre lenne szükségünk a jelenlegi életszínvonalunk megtartásához, legalábbis akkor, ha rögzített összeghatáronként adjuk meg a válaszlehetőségeket. A pénzügyi tudatosság hiányát jelzi, hogy nagyon egyik napról a másikra él a lakosság jelentős hányada, ritkán lát messzebb az aktuális számlák, költségek befizetési kötelezettségein túl. A többség - 58% - mindenesetre 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amire havi szinten nyugdíjaskorban elégedett lenne. Mindössze 18 százalék az, aki kötne is nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: A biztosításók nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításaihoz használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Mi az? Kétszer annyi időt szánnak rá a férfiak, mint a nők

A férfiak közel kétszer annyit autóznak, mint a nők, a közlekedési eszközök közül pedig az autót használják leggyakrabban a magyarok. Ez az utazási forma egyébként nem a legbiztonságosabb, a tömegközlekedési eszközök többségével kevesebb baleset történik. Ennek ellenére csak minden negyedik autós rendelkezik cascóval, 23 százalék pedig nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen kockázatokra nyújt védelmet a casco. Mennyit autóznak a nők a férfiakhoz képest, mennyi idősek az autók, biztonságos-e az autózás - többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H biztos jövő indexének harmadik negyedéves felmérése.

Többet vezetnek a férfiak
A közlekedési eszközök közül messze az autózás a legnépszerűbb: a megkérdezettek 60 százaléka ül autóba hetente többször, míg a második helyen végzett helyi tömegközlekedést a magyarok 32 százaléka használja hetente többször. A autózás népszerűségét mutatja az is, hogy a tavalyi 79 százalékról 82 százalékra nőtt a jogosítvánnyal rendelkezők aránya. A jogosítvány a férfiaknak fontosabb: körükben 91 százalékos a jogosítványosok aránya, míg a nőknél ez az arány csak 76 százalék. Ezzel összefügg, hogy a férfiak többet is vezetnek, évente átlagosan 18 ezer kilométert, míg a nők beérik 10 ezer kilométerrel.
Országos átlagban az emberek 76 százalékának van autója, a nyugati országrészben, a kisebb településeken élőknél magasabb ez az arány. Egyébként javult az autózás biztonságosságának megítélése is: minden negyedik magyar biztonságos közlekedési módnak tartja. Ennek ellenére biztonsági szempontból az autózást még mindig megelőzi a vonat, a helyi tömegközlekedés és a távolsági busz, és még a repülőgép is.

Mi a helyzet az autóbiztosításokkal?
Cascobiztosítással csak az autósok negyede rendelkezik, és a megkérdezettek 23 százaléka tudja pontosan, hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet. Pedig a casco teljes körű védelmet nyújt a saját hibából bekövetkező károkért (persze ha a szerződés önerőt ír elő, azt nekünk kell állni).
Az autó kora nagyban befolyásolja azt, hogy van-e casco az autón: a legfiatalabb és legidősebb kocsik csoportja között négyszeres eltérés volt. Előbbieknél 40 százalékos volt a casco aránya, utóbbiaknál azonban mindössze 9 százalékot tett ki. Az autóhasználat is szerepet játszik a cascóban: a 20 ezer kilométernél többet autózók 33 százaléka kötött ilyen biztosítást, ezzel szemben a kevesebbet autózóknál 18 százalékos a casco aránya.
Egyre tudatosabbak az autósok, a kötelező felelősségbiztosítást 10-ből 6-an tudatosan választják, azaz mindig megnézik a piaci kínálatot a biztosítás évfordulóján. A kutatásból az is kiderül, hogy ki, honnan tájékozódik: a saját autóval rendelkezők 86 százaléka az internetes összehasonlító oldalakról informálódik, 60 százalék a biztosítók honlapján nézi meg a kötelező felelősségbiztosítási díjakat, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a családtagok, ismerősök kerültek, az ő véleményükre majdnem minden második magyar hallgat.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>