Jönnek a robottanácsadók, de vajon megváltoztatják-e a biztosítási piacot? Az önvezető autókra milyen biztosítást lehet kötni? A P2P biztosításokkal foglalkozó startupok egyáltalán lehetnek életképesek? Hogyan lehet a közösségi médiából származó adatokkal vagy agilis szoftverfejlesztéssel felkészülni a kihívásokra? Többek között ezeket a témákat boncolgattuk Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai szekciójában.

A biztosítási piacra is rendkívül sok külső, nem biztosítási szereplő pályázik a legkisebb startupoktól kezdve a gigászi multikig, mint például a Google. Ezért is fontos, hogy a biztosítók olyan értékesítési és marketing csatornákat építsenek ki, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és eredményesebben tudnak ügyfeleket szerezni - hívta fel a figyelmet előadásában a biztosítókat fenyegető veszélyekre Roland Blösch (hybris Software, SAP SE). Ezután Földvári Csaba (Shiwaforce) az agilis szoftverfejlesztésről adott elő, amivel a biztosítók a kis, piacukra törő insurtech cégek rugalmasságát szerezhetik meg.

Világszerte összesen 12 ezer olyan fintech startup van, amely a pénzintézetek piacaira tör, ami ezen belül érdekes, hogy ebből 1000 biztosítási piacon tevékenykedik. Ha minden startupnál csak 3 ember dolgozik, akor minimum 3000 ezer ember dolgozik komolyan azon, hogy a biztosítók kenyerét elvegye - vezette fel Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai panelbeszélgetését Kurtisz Krisztián (Uniqa). A felvezető után arról volt szó, hogy a vagyonkezelésben már egyre elterjedtebb robottanácsadók vajon hogyan integrálódnak majd a biztosítóknál, illetve hogyan változhat meg emiatt az értékesítés.

Bácsfalvi Mihály (Groupama) leszögezte, hogy a biztosítási piac hatalmas változás előtt áll, de van itt pár probléma, ami komoly fékező tényezőként működik. A biztosítókra erős nyomás helyeződik a tulajdonosok és a felügyelet részéről is. Ahhoz, hogy az IT-fejlesztések nagyobb teret kapjanak, két dolgot kell figyelembe venni: az IT-szakemberek bére nagyon magas, másrészt a szabályozás oldalon egy csomó fék van beépítve a rendszerbe. Például egy aláírás helyett húsznál is több aláírás kell egy ügyfél megszerzéséhez, és az informatikát és adatokat a felhőbe áthelyezni is nagyon nehéz.

Kenesei János (Magyar Posta Biztosító) egy vallomással kezdte első felszólalását: "mi is néha csak a béklyóinkig látunk, és krokodilkönnyekkel üldözzük el a kreatív fejlesztéssel nálunk kopogtatókat". Majd hozzátette, azt látni kell, hogy az informatika is hard core módon üzleti kérdésekről szól már, nem csak szoftverekről és kiszolgálásról. Egy brazil testvérvállalatuknál már egy Sofi nevű robottanácsadó segíti az ügyfeleket a weboldalon, és ez segíti a tájékozódásban. Az első pár hónapban több mint 10 ezer kérdést válaszolt meg, és az ügyfelek így tovább is léptek azon a ponton, ahol egyébként megrekedtek volna. A mesterséges intelligencia fejlődésével már most ki lehetne alakítani egy olyan tanácsadókat, amelyek akár már komolyabb komplexebb kérdésekben is tudnak segíteni.

A P2P biztosítás is egy olyan terület, ami nagy növekedés előtt állhat, de egyelőre nem tudni, mennyire lesz működőképes. A kockázatközösségek úgy szerveződnek, hogy egy hasonló kockázatot szeretnének vállalni, de ez is akkor működőképes, ha elég nagy és homogén közösséget tudnak létrehozni. Lemák Gábor (Fintech Group) hozzátette, hogy a biztosítók számára a p2p irányából érkezik az egyik legnagyobb veszély, az insurtech cégek harmada ilyen területen mozog. Ugyanakkor jó hír a biztosítóknak, hogy ezek üzleti modellje még eléggé fejletlen.

Csikós Dániel (Genertel) a Friendsurance nevű német céget említette meg példaként, amely a terület egyik nagy úttörője. Ahogyan szállodát is az ismerőseink vagy éppen közösségek ajánlásai alapján keresünk, úgy elképzelhető, hogy biztosítást is az ismerőseink vagy más felhasználói értékelések alapján választunk majd. A Friendsurance mögött 70 biztosítótársaság áll, ennek a 70 cégnek az ügynöke. A biztosítók is felismerték, hogy ezek a platformok sokkal hatékonyabban tudnak ügyfelet akvirálni a digitális térben, mint ők. Lehet, hogy a jövőben ilyen cégek végzik majd az értékesítést a biztosítóknak.

A panelen szóba kerül az önvezető autók kérdése, hogy mi lesz, ha egyszer ezek nagy számban terjednek el az autnóm autók. A paneltagok szerint Magyarországon erre még sokat kell várni már csak azért is, mert a használtautók átlagos életkora 13 év, tehát eleve lassan fognak elterjedni. Egy hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor az okosautók és a buta vezetők együtt közlekednek az utakon. Erre az időszakra a telematikus biztosítások jelenthetnek megoldást.

A panelbeszélgetést egy gyors kérdéssel zárták a beszélgetők. Mennyire lehet pontos a McKinsey becslése, miszerint a biztosítóknál dolgozók negyedének munkáját szünteti meg az automatizáció 2025-ig?
Kenesei János szerint pontos lehet: 25%

• Bácsfalvi Mihály és Csikós Dániel szerint egyharmad,
• Kurtisz Krisztián szerint akár 50 % is lehet,
• Lemák Gábor viszont kérdéssel válaszolt: lesz még olyan, hogy biztosító?

Forrás: Portfolio

Az utóbbi három évben ugyan javult a biztosítók megítélése, de még mindig van min dolgozni a szektor megítélésével kapcsolatban.

Összességében jó hír, hogy legtöbben az öngondoskodás miatt kötnek biztosításokat, ugyanakkor az emberek közel harmada kifejezetten bonyolultnak tartja a biztosítási termékeket. A biztosítók számára a keresztértékesítés, illetve a biztosítással nem rendelkező társadalmi szegmensek minél pontosabb beazonosítása tartogathat növekedési potenciált – ez derült ki a Biztosítási Indexből, a Deloitte Magyarország és a Scale Research reprezentatív felméréséből a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételéről.

Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhető a biztosítási díjtartalékok és az egy főre eső biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest.

Javul a megítélés

Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen működnek; 31-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-ről 39 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban.

Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír a piaci szereplők számára.

A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70 százalék), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69 százalék) és gyorsaságával (68 százalék) elégedettek. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hűséget jelent, vagy egyszerűen túl bonyolult és időigényes biztosítást, illetve terméket váltani.

Forrás: Privátbankár

Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalék-uk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben – mondta Mérth Balázs, a Deloitte partnere.

Forrás: Privátbankár

Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét.

Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét, amely szigorítja a biztosítási termékek értékesítésének szabályait – mondta Gordos József, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi, szabályozási főosztályának helyettes vezetője, a portfolio.hu biztosítási konferenciáján kedden, Budapesten.

Elmondta: ennek előkészítéseként a biztosítási törvény közelmúltbeli változtatásai 2014-től már fokozatosan szigorították a szabályozást, ezáltal erősödött a fogyasztóvédelem, nőtt a biztosítási termékek átláthatósága.
Az új szabályozással „olyan világ kezdődik, amelyben minden biztosítási vállalkozásnál rendben kell lennie a termékek ismertetésének és az értékesítés átláthatóságát is növelni kell” – fogalmazott.

Az új irányelvek kitérnek a keresztértékesítések erőteljesebb szabályozására, a befektetési termékek átláthatóságának növelésére, másrészt szigorodik a biztosítók ellenőrzése is. Az uniós tagállamokban bevezetik továbbá az úgynevezett KID-et (Kulcs Információk Dokumentumát), amely tartalmazza majd a befektetések terén egész Európában érvényes, kötelező előírásokat.

A főosztályvezető-helyettes szólt arról is, hogy erőteljesebben szabályozzák majd a biztosításközvetítők oktatását és szakmai továbbképzését is.

Gordos József elmondta: mivel a biztosítások terén is egyre nagyobb szerepet kapnak a biztosító cégek határon átnyúló szolgáltatásai, ezek ellenőrzését erősítik, e téren növelni kell a fogadó és a székhely szerinti tagállamok felügyeleteinek együttműködését.

Az új szabályok várhatóan 2017 januárjától, vagy februárjától lépnének hatályba Magyarországon.

Forrás: Világgazdaság

A legjobb szerződés ellenére sem fizet a biztosító számtalan meglepő körülmény miatt. Akár egy korsó sör, némi kísérővel is elég ahhoz, hogy milliós kártérítéstől essen el az is, aki a legjobb utasbiztosítással a zsebében szenved síbalesetet. A sípályák melletti hütték veszélyét, a külföldi városnézés közbeni zavargások következményeit és számos egyéb, a kártérítést meghiúsító tényezőt gyűjtött össze a CLB biztosítási alkusz.

Ki gondolná, hogy a biztosítás érdekében le kell mondani arról az egy-két korsó sörről is, amit a sípályák melletti kellemes hütték kínálnak? Ha nem is kell lemondani erről az élvezetről, minden esetre számolni kell a legurított sör következményeivel arra az esetre, ha ezt követően síbaleset ér valakit.

A biztosítók többsége ugyanis a legjobb utasbiztosításban is "mentesül a kötelezettsége alól", ha az ügyfél alkoholos befolyásoltság alatt, netán annak következtében sérül meg. Márpedig ez az alkoholos befolyásoltság a biztosítók szempontjai szerint hamar, akár már egy jó korsó sör és némi "kísérő" után is beáll - mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. A "büntetővonalat" a legtöbb biztosító a 0,8 ezrelékes véralkoholszintnél húzza meg, de van olyan cég is, amelyik homályosan csak annyit köt ki - ehhez viszont szigorúan tartja magát -, hogy nem fizet, "amennyiben a kár összefüggésbe hozható kábító- vagy bódító hatású szer, beleértve alkohol fogyasztásával" is.

Az alkusz szerint tehát jobb inkább alkoholmentes üdítő mellett pihenni a sípályák melegedőiben, mert még egy egyszerű kéz-, vagy lábtörés ellátása is több százezer forintjába kerülhet a sérültnek, ha a biztosító az említett okokra hivatkozva megtagadja a kártérítést. De ugyanez történhet abban az esetben is, ha valaki a 0,8 ezrelékes alkoholos befolyásoltság alatt - a kísérővel elfogyasztott sör után - súlyos, akár műtéti ellátást is igénylő sérülést szenved. Hiába a jó utasbiztosítás, az alkoholos befolyásoltság miatt ezt, az akár több millió forintos költséget is megtagadja a szolgáltató. S ha már síelés, Németh figyelmeztet: ugyanilyen szigorral bírálják el a biztosítók a kijelölt pályán kívül bekövetkezett baleseteket is, mert ez is a kártérítésből kizáró oknak minősül.

Ha nincs jogsi, kártérítés sincs

De mentesül a kártérítési kötelezettsége alól a biztosító akkor is, ha a káresetről - adott esetben a sérülésről - kiderül, hogy azt maga a károsult vagy egy, vele egy háztartásban élő személy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő. A kizáró okok közé tartozik még a kábítószeres vagy a kábító hatású anyagok, esetleg gyógyszerek befolyásoltsága, kivéve, ha azokat kezelőorvos előírására és annak megfelelően szedte a károsult.

De Németh felhívja a figyelmet egy, az alkoholmámorban szenvedett síbaleseteknél talán gyakoribb helyzetekre is, nevezetesen arra, amikor egy balesetet szenvedett járművezetőről kiderül, hogy nincs is jogosítványa.

Terrorcselekményre, háborús sérülésre nincs biztosítás

Az alkusz az extrém - bár egyáltalán nem elképzelhetetlen - esetek között említi a terrorcselekménnyel összefüggő helyzeteket, az annak során szenvedett baleseteket is. Bár erre hazánkban nem volt még példa, külföldi városnézések során sajnos előfordulhat, hogy valaki önszántán kívül szenvedője lesz egy ilyen helyzetnek. A biztosítók ezektől többnyire elhatárolódnak, vagyis ilyen esetekre nem fizetnek kártérítést. Ám, ha mégis, akkor annak a felső határát egymillió forintnál meghúzzák és csak a "kisbetűs" tájékoztatásban felsorolt esetekre, például sürgősségi orvosi ellátásra, s a biztosított sérült hazaszállítására alkalmazza. Akkor is, ha a kárösszeg ennek a sokszorosa.

Terroristáknak nincs utasbiztosítás

A kártérítést kizáró extrémségek közé tartoznak még a háborús sérülések, a harci cselekmények, zavargások, forradalom, lázadás, kormány elleni puccs, vagy puccskísérlet, ionizáló sugárzás, nukleáris energia, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zendülés, lázadás, határvillongások és felkelések során szerzett sérülések következményei. És van kitétel a terroristákra - vagy a hivatalosan annak tartott - személyekre is: nem fizet egyik, másik biztosító, ha maga a "biztosított szerepel bármilyen kormányzati vagy rendőrségi adatbázisban, melyben tényleges vagy feltételezett terroristaként, terrorista szervezet tagjaként, drogfutárként vagy nukleáris, vegyi vagy biológiai beszállítóként szerepel."

Ezeknél életszerűbb helyzetek is vannak azonban, amelyekbe a magyarok is bármikor belekeveredhetnek. Nincs kártérítés, ha valaki felvonulás, sztrájk, tüntetés, terrorcselekmény vagy éppen munkahelyi rendbontás során sérül meg, vagy valamilyen egyéb kárt szenved - hívja fel a figyelmet közleményében a CLB.

Forrás: Pénzcentrum