Átírt biztosítási gyakorlat
Totálisan átrendezte az elmúlt egy-két évtized biztosítási, kártérítési gyakorlatát a drasztikusan megváltozott időjárás: míg korábban árvízre, villámcsapásra csak elvétve kellett fizetni, most az egyik legnagyobb tétel éppen ezeknek a természeti katasztrófák okozta károknak az ellentételezése. Egymásba érnek az elemi csapások, még fel sem ocsúdott az ország a tavaszi havazás drámai következményeiből, hamarosan az árvíz pusztításától kell tartani. A biztosítók extrákkal kiegészített ajánlatokkal készülnek, teljesen új, extrém esetekre kidolgozott csomagot azonban még mindig nem tartanak indokoltnak.
Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott drasztikus időjárás változás totálisan átrendezte a biztosítási, kártérítési gyakorlatot hazánkban. Alig 10-20 évvel ezelőtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, mint ahogy akkoriban még arra sem készültek a szakemberek, hogy tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek. Igaz, azt sem hitték, hogy ezekre az elemi csapásokra valaha is bármilyen formában fel kell készülniük a Magyarországon működő biztosítóknak.
Márpedig évek óta egyértelműen növekedett az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körű biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkező, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsőséges tavaszi, nyári időjárás tanulságos a kockázatviselőknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Míg 5-10 évvel ezelőtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bővül az ajánlat, az extrém időjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból. Németh az elmúlt napok eseményeiből példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal később derült ki, a hatása: jelentősen megrongálta a házak tetőszerkezetét. Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebből a tételből több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hűtőkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelőtt ez is elképzelhetetlen volt.
Egyértelműen látszik – véli Németh -, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erősödő szélsőséges időjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is. Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelően kikalkulálhassák ezt az egyértelműen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.
A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértője szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
A biztosításokra is lesz éves költségmutató
A szakmai szervezetben, a MABISZ-ban folynak az előkészítő munkák, de részletekről még nem tudott beszámolni Trunkó Barnabás. Úgy tervezik, hogy a jövő év elejétől kellene a befektetéshez kötött életbiztosításoknál kiszámolni, és közzé tenni a TKM-et. Ezt követően a számítást és a közzétételt fokozatosan kiterjesztenék valamennyi biztosításra.
Előrehozott szakmai egyeztetés folyik a MABISZ és a felügyelet között a TKM-ről - mondta az MTI-nek Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt, hasonló önszabályozó módon készült egységes hozamszámítás a befektetési alapokra. Időnként maga a felügyelet is publikál költségszámításokat pénzügyi termékekre, ezeket a létező nemzetközi sztenderdek alapján készíti - tette hozzá a szóvivő.
Küszöböljük ki a nyaralás kockázatait!
- Kár esetén mielőbb hívjuk fel biztosítónk assistance-szolgáltatását. A legtöbbször kedvezményes díjon, magyar nyelven is elérhető szolgáltatás orvos küldésén vagy a hazautazás megszervezésén kívül tolmácsszolgáltatást, vagy akár óvadékfizetést is képes biztosítani. További nyomós ok, hogy amennyiben az assistance hívását elmulasztjuk, a biztosító korlátozhatja a kártérítés mértékét.
- Lopás, rablás esetén ne feledjük értesíteni a helyi hatóságokat sem, mivel az itthoni kárrendezés során kérni fogják az ő igazolásukat is.
- Egyre több biztosító kínál olyan biztosítási csomagot, amely értékesebb tárgyak – fényképezőgép, laptop, videokamera, stb. – ellopása esetén is fizet kártérítést. Ezek feltételeiről azonban mindenképpen előzetesen tájékozódjunk!
- Egyes tevékenységek – pl. quad, vízisí, rafting, búvárkodás vagy éppen golf – esetében általában speciális kiegészítő biztosításokat is kötni kell a kockázatok fedezéséhez.
Gépjármű-biztosítások – casco akár egy hétre