Alulbiztosított értéktárgyak
A bérleti szerződés megszűntével érdekmúlás miatt évforduló előtt is felmondható a biztosítás
A hazai biztosítók nem vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Amíg a hazai lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanok esetében az arány alig éri el a kétharmadot, a bérlők pedig ennél is alacsonyabb számban kötnek biztosítást saját tárgyaikra. Ezt attól függetlenül megtehetik, hogy csak egy szobát vagy a teljes ingatlant vették ki.
A Groupama Biztosító megbízásából tavaly készült országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18–39 évesek tizenöt százaléka él albérletben. Továbbá amíg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, a kiadott ingatlanoknak alig kétharmada. Az albérletek felében a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede gondoskodik erről. A felmérésből kiderült még, az albérletben valamilyen módon érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással – válaszolta megkeresésünkre felmérése eredményeit ismertetve a Groupama Biztosító.
A válaszokból kirajzolódott még, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összességében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra.
A bérlő pedig mind az ingatlanra, mind az ingóságra köthet saját maga is biztosítást, és ez nem függ attól, hogy csak egy szobát vagy az egész ingatlant bérli-e – ezt már a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége válaszolta lapunk kérdésére. Hozzátették, a gyakorlatban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik szerződéssel. Alapesetben a kapcsolódó költségek is az előbbiek szerint oszlanak meg a felek között: az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi fogalomkörébe, ezért azt a főbérlő/tulajdonos általában nem terheli tovább az albérlőre. Az ingóság biztosítási díját ugyanakkor a bérlő szokta fizetni.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége úgy látja, nincsen jelentős eltérés a bent lakó tulajdonosok, illetve a bérlők okozta és biztosítási fedezet alá vonható károk gyakoriságában, ezért a biztosítók nem vagy csak minimális pótdíjat számítanak fel abban az esetben, ha a lakásban nem a tulajdonosok laknak. A leggyakoribb károk egyikének az (el)áztatás számít – függetlenül attól, hogy éppen a tulajdonos lakja-e az ingatlant.
A biztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbe adott (vagy bérelt) lakásról van-e szó. A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, olyannyira nem, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő által kötött lakásbiztosítás érdekmúlás miatt az évforduló előtt is felmondható. Hozzátették még, a bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, ez lehet rövid távú és több éves konstrukció is.
forrás: magyarhirlap.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon saját vagy bérelt lakása, illetve ingóságai védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
Elkezdte elengedni ügyfelének egy részét az Astra Biztosító, amelynek működési engedélyét visszavonta a román pénzügyi felügyelet. Figyelem: továbbra sem lehet automatikusan szabadulni, kérvényezni kell az elengedést, amelyről végül a cég dönt – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Csaknem kétszázezren kereshetnek mostantól új biztosítót. Azoknak azonban, aki a díjat egy évre előre kifizették, ki kell várniuk a fordulójuk idejét, mert az Astra nem tudja a pénzt visszaadni.
Elkezdte elengedni ügyfeleit az Astra Biztosító, amely ellen a napokban csődeljárás indult – tudta meg a CLB biztosítási alkusz abból – is –, hogy már javában intézi az ügyfelek szerződésbontási kérelmeit, s azok továbbítását. A folyamat tehát nem automatikus, minden Astra-ügyfélnek kérnie kell a szabadulást, csak így tud másik biztosítóhoz szerződni. Ez csaknem kétszázezer embert és szerződést érint a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb), a casco, a lakás és minden egyéb kategóriában. Vagyis, ügyfelek tömegei kezdhetnek mostantól új biztosítót keresni, amennyiben az Astra ehhez hozzájárul azzal, hogy elengedi az ügyfelét. A szerződésbontási kérelmeket egyenként, megfontoltan fogják elbírálni, s csak azt engedik el, akinek nincs díjhátraléka. Fontos az is, hogy az ügyfél által aláírt, közös megegyezés megszűnéséről szóló kérelem legkésőbb egy héttel – egészen pontosan 7 nappal – az utolsó díjjal rendezett nap előtt beérkezzen az Astrába. Az új szerződés pedig a soron következő díjfizetés esedékességi időpontjától indulhat – figyelmeztet Németh Péter. A CLB kommunikációs és értékesítési vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy pontosan össze kell hangolni a kgfb-s szerződések megszűnését és az újak megkötését egy másik biztosítónál, mert a folytonosság megszakadásának igen költséges következményei vannak. Ez az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely miatt kiemelten magas díjait kell fizetni, s előfordulhat, hogy az ekkor okozott kár teljes összegét is az ügyfélnek kell megtérítenie. Azoknak viszont, akik az éves díjat előre kifizették, továbbra is várniuk kell a szerződési határidő leteltére – fordulóra -, mert az Astra nem téríti vissza a pénzt, s addig nem is lehet másik biztosítóval szerződni. Akik szerződése pedig nem érte el a 270 napos időtartamot az Astra kötelékében, azoknak az idei bónusz fokozati ugrása elmarad. Az ehhez szükséges napok számítása az új biztosítónál induló szerződéssel egy időben újrakezdődik.
A CLB a weboldalán is folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleit, és segít az átkötések pontos lebonyolításában is – hívja fel a figyelmet Németh, aki elismeri: az Astra biztosító ügyfélszolgálata is feszített tempóban dolgozik azért, hogy a megszűnés minél kisebb kényelmetlenséget okozzon az ügyfeleknek. Ez az „ügyfélbarát” hozzáállás ilyen helyzetben példátlan – szögezi le a szakértő.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, befektetési szabadságot élvez, viszont szigorú rend szerint kell fogadnia ügyfelei panaszait – egyebek mellett ezeket tartalmazza az új biztosítási törvény tervezete. A tervek szerint több, az ügyfelet védő kitétel lesz.
A biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan köteles fogadni. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni és ezzel írásbeli panasszá alakul át. Erre pedig 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül – indoklás nélkül – felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti- és a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.
Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, amennyiben ő köti a szerződést.
Ha a biztosító az eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A tervezet felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak. Így például ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító pedig közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.
A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázat-vállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Amennyiben a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) így nevezi a régi Ptk. szerinti nem vagyoni kárt.
A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra bevezetett papírokra.
A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a tervezet, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át.
Forrás: logisztikama.hu
Kártérítési roham várható a biztosítók vidéki kirendeltségein, az árvíz okozta károkat ugyanis mielőbb, 5-10 napon belül érdemes bejelenteni. Az értékmentést viszont addig is, haladéktalanul meg kell kezdeni, ezt a biztosítók legalább annyira megkövetelik az ügyfelektől, mint a megfelelő védekezést – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Tapasztalatok szerint ilyenkor akadnak ügyeskedők, akik megpróbálnak vesztegetésével, a valóságos kár „felturbózásával” több pénzt kicsikarni a biztosítókból. Ez csalásnak minősül, nem éri meg kockáztatni, mert mindent el lehet bukni – figyelmeztet a szakértő.
Becslések szerint összesen 600 millió forintos kárt okozott 15 megyében az elmúlt napok viharsorozata, s mivel már nincs közvetlen veszély, az ingatlanokban, ingóságokban keletkezett kárt a lehető leggyorsabban, legkésőbb 5-10 napon belül célszerű bejelenteni a biztosítóknak – tanácsolja Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azonban figyelmeztet: a víz alá került értékeket a lehetőségekhez képest azonnal menteni kell, a biztosítók ugyanis a szándékosan napokig áztatott vagyontárgyakban keletkezett kárt nem fizetik ki, a kárfelmérők viszonylag pontosan felismerik a szándékosságot. Nem érdemes felturbózni a valós veszteségeket, de szerénykedni sem szabad, mert annak később nagy ára lehet – figyelmeztet a szakértő. A kárlistára érdemes a legapróbb tételt is felvetetni, mert egy most keletkezett hajszálrepedés a falon később komoly problémát is okozhat, s utólag nem fogja árvízkárnak minősíteni a biztosító, ezért nem is fog fizetni. Nem szabad viszont erőn felül próbálkozni, hiba lenne például egy régi spontán állagromlást a friss káresemény számlájára írni, mert ha ez kiderül, akkor megeshet, hogy egyetlen fillért sem kap a károsult. Ezt ugyanis a biztosítók csalásnak minősíthetik, s elállhatnak minden további kártérítési kötelezettségtől.
A biztosítók azonban elvárják, hogy az ügyfelek a biztosítás mellett megfelelően védjék is az értékeiket, ezért a kárfelméréskor vizsgálják azt is, hogy ennek eleget tettek-e a károsultak. A kárfelmérők mérlegelik például azt is, hogy ahol minden évben kiszámíthatóan megérkezik a pincékbe a víz, ott van-e homokzsák, felvitték-e a ház magasabban fekvő részeibe az értékes gépeket, szerszámokat, s kivitték-e még időben – ha volt rá idő – például olyan mélygarázsból a kocsit, amelybe rendszeresen, minden évben betör a víz. A biztosító az ilyen óvintézkedéseket elő is írhatja a kiemelten rizikós térségekben, a különösen veszélyeztetett ingatlanokra.
Tapasztalatok szerint még ilyen tragikus helyzetben is mindig akad olyan, aki a kárszakértők megvesztegetésével próbál több kártérítéshez jutni. Németh óva int mindenkit ettől a próbálkozástól, mert ha kiderül, akkor biztosítási csalás lehet a vád, s ennek súlyos jogi következménye van. Németh szerint az teszi jól, aki betartja az előírásokat, de kihasználja a biztosítási lehetőségeket, mert így legalább hozzájut a biztosítási szerződése alapján jogos kártérítéshez.
Forrás: hirportal.clb.hu
Egyre inkább érdeklődnek a magyarok a nyugdíjbiztosítások iránt, de az új Ptk.-ban meghatározott ügyvezetői felelősség témaköre is megdobta a biztosítások piacát, miközben emelkedik a kgfb-biztosítások díjbevétele is.
2014 első félévében kismértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban. A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá.
Az életbiztosítási piacon az egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások növekedtek számottevően az idei első hat hónapban: a díjbevételek összege 10 millió forintról közel 860 millió forintra emelkedett, miközben a szerződések darabszáma csaknem hússzorosára nőtt az idei első félévben.
A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.
„A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.
A nem életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is. (Még akkor is, ha a biztosítás díja is adóköteles.)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az újautó-értékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent.
Forrás: piacesprofit.hu
Utoljára a 2011-es végtörlesztési hullámban vettek ki annyi pénzt az életbiztosításokból, főként a megtakarítást is tartalmazó, vagy befektetésnek is tekinthető konstrukciókból –, mint az elmúlt néhány hónap alatt – közölte a biztosítási tendenciákat áttekintve Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési igazgatója. Akkor az egyszeri gyors, nagyobb összegű készpénzhez jutás volt a cél, s azoknak az ügyfeleknek a többsége azóta már új szerződést kötött. A mostani tendencia egyértelműen a megélhetési gondokkal függ össze, tapasztalatok szerint ugyanis a pénzügyi hozamot is garantáló, főleg az úgynevezett unit linked – az ügyfél által választott befektetést tartalmazó – életbiztosításokból és a hasonló elv szerinti nyugdíjbiztosításokból kivehető összeget egyszerűen felélik. Most úgy tűnik, azok, akik a túlélés miatti kényszerből mondják fel a szerződéseket, egyhamar nem fognak újat kötni. Ennek a folyamatnak jelenleg az említett unit linked konstrukció a nagy vesztese, elsősorban a 10 évnél régebbi, az ügyfél által meghatározott befektetésekre – nemzetközi vagy belföldi kötvények, részvények, pénzpiaci alapok – fordított változatból veszik ki a hasznot, szinte tömegével.
Hasonló a helyzet az úgynevezett elérési nyugdíjbiztosítás terén is, amely szinte valamennyi biztosító ajánlatában szerepel hagyományos és választható befektetési módon, unit linked formában. Ezekre jellemző a magas megtakarítási rész és a viszonylag alacsony haláleseti kockázat.
Németh egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeállítására hivatkozva megjegyzi, a befektetési típusú életbiztosítás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent: míg 2007-ben még csaknem 3 millió 300 ezer szerződésből, 511 milliárd forint bevétel volt, idén alig 2 és fél millió kötvény, eddig összesen 231 milliárd forintot hozott a biztosítóknak. Ez a tendencia tökéletesen ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal, számos úgynevezett nyugati országban általános és természetes gyakorlat életbiztosítást kötni. Meglepő ugyanakkor, s némi kedvező változást jelent a magyar biztosítási kultúrában, hogy hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a tisztán kockázati életbiztosítások iránt – hívta fel a figyelmet az értékesítési igazgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezekben a konstrukciókban nincs megtakarítás, viszont viszonylag alacsony díj ellenében nagy biztonságot jelentenek, különösen a hitellel rendelkező családok számára, főként egy váratlan tragédia esetére.
Érdekes megfigyelni – jegyzi meg a CLB szakértője -, hogy ha egyelőre nem is tömegével, de egyre többen keresik a korszerű egészségbiztosítást is, ám erre a hazai biztosítók még nem készültek fel, nincsenek igazán jó ajánlatok.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) folyamatot vizsgálva kiderül, hogy a szerződések száma alig változott, összességében mégis kevesebb díjbevétel várható idén – is – ebből a „termékből”, ám erre a piaci verseny, a biztosítók egymást túllicitálva aláígért tarifa a magyarázat. Németh érdekességéként idéz egy számsort, miszerint a kgf-ből 2007-ben még csaknem 120 milliárd forint bevétel, 3 millió 700 ezer szerződés volt, tavaly összesen csaknem 83,5 milliárd forintot fizettek be a hat évvel ezelőttihez képest 200 ezerrel több szerződés alapján.
A kommunikációs igazgató szerint annak ellenére, hogy tavaly több biztosító határozottan állította, véget értek a hajdani nagy kgfb-kampányok, mivel lazultak a díjhirdetés szabályai – akár naponta új tarifa jelenhet meg a piacon -, idén sem marad el a versengés. A mostani azonban már egyáltalán nem a díjak csökkenéséről fog szólni, mert az már szinte totális mélyponton van, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokról. Ezeket sem lehet azonban a végtelenségig és korlátlanul alkalmazni, a pénzügyi felügyelet ugyanis szigorúan szabályozza az árukapcsolást: tavaly több céget is megbüntettek a kiegészítő szolgáltatások szabálytalan alkalmazása miatt.
Forrás: hirportal.clb.hu
A szülők felelőtlensége miatt biztosítás nélkül sportolnak a magyar gyerekek, miközben akár már a 6 évesek is komoly edzéseken vesznek részt. Ezekben a napokban lehet sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket, ám a pluszbiztosításról szó sem esik. Igaz, tanulóbiztosítás mindenkinek jár, ám a 3 ezer forintos kártérítés például egy törésért, még a benzinköltségre sem elég. Egy felmérés szerint naponta hatvan gyerek sérül meg, zömében sportolás közben.
Most kell sportágat választani az iskolákban, a lehetőségek tucatjaival bombázzák a szülőket és a gyerekeket ezekben a napokban, a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a palettán. Vélhetően ennek az erős sportlobbinak is köszönhető, hogy ma már csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik, komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve magát a sérüléseknek. Tapasztalatok szerint azonban a biztosításra senki nem gondol, a legtöbb szülő azt hiszi, a mindenre kiterjedő tanulóbiztosítással az állam ezt a problémát is megoldotta helyette. A hidegzuhany azonban a kártérítés kifizetésekor éri őket, ugyanis a leggyakoribb sérülésért, a csonttörésért járó 3 ezer forint gyakran a biztosítóig tartó út benzinköltségére sem elég, nemhogy a gyerek esetleges rehabilitációjára, a szülő táppénzének a kiegészítésére, nem is beszélve egy nagyobb korrekciós műtétről – ismertette egy gyors közvélemény kutatás eredményét Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója egyértelműen jónak tartja, hogy egyre több családban fontos a gyerekek egészséges életmódra, sportolásra való nevelése, azt viszont továbbra is sajnálattal tapasztalták a közelmúltban végzett felmérés során, hogy még a komoly fizikai megterhelésnek, esetleges sérüléseknek kitett sportpalántákra sem kötnek külön biztosítást a szülők. Pedig egyre olcsóbb és egyre korszerűbbek konstrukciókat kínálnak a biztosítók.
Németh szerint ez a felelőtlenség a megélhetési gondok mellett a magyarok alacsony biztosítási kultúrájával is magyarázható. Jellemző, hogy a még viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be a sportoló gyerek havonta 5-600 forintos biztosítási költségét – szögezi le a szakértő. Pedig a biztosítás teljes éves díja sem kerül annyiba, mint általában egyhavi edzés. Ez sok más országban, például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában elképzelhetetlen gyakorlat. A szakértő jónak tartaná, ha ezekben a napokban a tanévkezdéskor szokásos – egyébként dicséretes – sportlobbi mellett a sportbiztosításra is hangsúlyosan felhívnák a szülők figyelmét.
Idén 1,6 millió gyereknek jár a tanulóbiztosítás, ebből – becslések szerint – legalább 800 ezren sportolnak az oktatási intézményeken kívül is, az iskolákban pedig, mint ismert naponta van testnevelés óra. Mégis alig néhány ezer gyereknek van sportbiztosítása. Holott például az erre kidolgozott Junior Sportbiztosítás a tanulótarifának a sokszorosát fizeti a sérülésekre. A leggyakoribb balesetért, a csonttörésért például a 3 ezer forintos tanulói alappal szemben 25 ezer forintot lehet kapni, míg a baleseti műtétre 200 ezer, a kórházi ápolás idejére - 5-60 nap között - naponta 3 ezer, gyógyulási támogatás címén 100 ezer, s a szülő táppénze alatt 15 naponként 50 ezer forint a kártérítési tarifa.
Forrás: hirportal.clb.hu
Átlagosan minden tízedik magyar turista rossz műszaki állapotú járművel vág neki a világnak megkockáztatva, hogy esetleg tréleren hozzák vissza az autót, vagy külföldi szervizben vagyonokért javíttatják – derül ki egy gyors felméréséből. Nyáron havonta csaknem tízezren hívják a világ minden tájáról a hazai segélykérő vonalakat. Akinek van rá biztosítása, annak akár a benzint is a helyébe viszik, sőt telefonos tolmács segíthet még a shoppingolásban is. Az viszont, aki megfelelő biztosításról sem gondoskodik egy hosszabb útra, nagy árat fizethet a gondatlanságáért.
Ennek ellenére a magyar turisták jelentős része nincs tisztában kocsija műszaki állapotával, ezért derült égből villámcsapásként éri, ha a városi körülmények között még viszonylag jól működő járműve az országúton felmondja a szolgálatot, s már nem „lábon”, hanem trailerrel jön haza, vagy kinti szervizben köt ki. A felkészületlenség következménye mindkét esetben kisebb vagyon, több százezer forintnyi javíttatási vagy szállítási költség – hivatkozott a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tapasztalataira Németh Péter kommunikációs vezető. A cég a közelmúltban gyors felmérést végzett ügyfelei körében, s kiderült, még a rutinos külföldre járók között sincs mindenkinek úgynevezett assistance biztosítása, holott az egy évre köthető, valamivel több, mint 13 ezer forintos szolgáltatás ára az említett műszaki problémák esetében busásan megtérül.
A CLB felmérése szerint azok, akik mindig is használt, kevésbé jó kocsival jártak, óvatosabbak, sokkal gondosabban készítik a kocsijukat is a nagy útra, mint azok, akik megélhetésük érdekében a luxuskocsiból ültek át egy használtba. Ők ugyanis megszokták, hogy mindig tökéletes autó gurul alattuk, s teljesen felesleges egy hosszabb út előtt alaposabb átvizsgálásra vinni. Őket különösen váratlanul éri, ha a kocsi külföldön felmondja a szolgálatot. A helyzetet tovább komplikálják a nyelvi nehézségek - köztudott, hogy a magyarok egy jelentős része semmilyen idegen nyelven nem beszél -, s ez újabb megpróbáltatást jelent annak az egyébként is szerencsétlenül járt autósnak, akinek egy idegen országban, egyedül kell intézkednie. Tapasztalatok szerint még mindig nem elegen tudják, hogy az, akinek van assistance szerződése – különösen a Europ Assistance új, AutoSOS szolgáltatása - annak, a biztosító minden műszaki hibával kapcsolatos költségét megtéríti, ráadásul a nap 24 órájában telefonos tolmácsot is garantál. Üdítő kivétel az olyan utas – meséli Németh -, aki nemcsak megköti a szerződést a szolgáltatásra, hanem indulás előtt ki is próbálja: például felhívja a tolmácsot induláskor, hogy meggyőződjön róla, számíthat-e rá.
A segélyvonalat egyébként idén már szokatlanul sokan, 11 ezernél többen hívták, aminek elsősorban a március 15-i emlékezetes havazás az oka, amikor autók ezrei rekedtek az autópályákon a hó fogságában. Abban a helyzetben sokan kérték a
Europ Assistance munkatársainak a segítségét – nyilatkozta Kalmár László a cég ügyvezető igazgatója. Volt, aki benzint kért, mert a hóban rekedve 24 óráig fűtött, elfogyott az üzemanyag, s legnagyobb meglepetésére kapott is, hiszen a segélyszolgálat munkatársai akár 10 liter benzint is kiszállítanak a pórul járt autósnak. Nyáron viszont országúton rekedt autókhoz riasztják legtöbbször az AutoSOS-t, csaknem minden szezonban előfordul, hogy a rekkenő hőségben kisgyerekes családok rekednek valahol az országúton a kocsiban. Ilyen esetekben a segélyközpont munkatársai különösen gyorsan intézkednek azért, nehogy a gyerekek bármiféle veszélybe kerüljenek – összegezte Kalmár László.
Az Europ Assistance adatai szerint a legtöbb segítséget – évente több ezerszer – a hazai utakon kérnek az autósok, de egyre többször hívják a segélyvonalat a környező országokból, például Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ausztriából, de Európán belül mindenhol működik a szolgáltatás. Az AutoSOS-t egyébként kevesebb, mint havi 700 forintért is meg lehet rendelni, s ezért egy éven belül többször is jár a segítség. A központban 24 órás ügyelet van, a bajbajutott autósokon a nap bármely órájában segítenek.
Forrás: hirportal.clb.hu