8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.
Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.
De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!
1. Fontos a megelőzés
A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.
2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt
Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.
3. Dokumentáljuk, amit lehet
Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.
A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.
4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt
Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.
5. Értesítsük a hatóságokat
Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.
6. Őrizzük meg a számlákat
Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.
7. Menjünk orvoshoz
Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.
8. Időben jelentsük be a kárt
És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.
Forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Hajmeresztő biztosítások
A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.
Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.
„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.
A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.
A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.
A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.
Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.
Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.
Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.
Forrás: HVG
Nagy nyomás alatt az európai biztosítók
A gazdasági, szabályozási és piaci erők is óriási nyomás alatt tartják az európai nonlife biztosítási szektort, komoly teszt elé állítva őket – derül ki az A.M. Best jelentéséből.
Komoly nyomás alá helyezik a biztosítók befektetési eredményeit az alacsony kamatlábak, díjbevételeikre pedig a stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutató biztosítási díjak gyakorolnak negatív hatást – jegyzi meg a hitelminősítő az európai nem-életbiztosítási szektort érintő elemzésében.
A számos vezető európai országot jellemző lassú gazdasági növekedés miatt megnőtt az esélye a duplafenekű recessziónak, és tovább súlyosbította a szuverén adósságválságot számos eurózónához tartozó országban, többek között Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – véli az A.M. Best.
Míg számos európai biztosító igyekezett csökkenteni görög, ír és portugál kitettségét az elmúlt évben, addig a jelentős olasz és spanyol államkötvénnyel rendelkező társaságok rosszabbul teljesítettek a hitelminősítő kockázattal korrigált tőkét vizsgáló stressz-tesztjén. A tovább romló gazdasági környezet a közeljövőben is negatívan befolyásolhatja a biztosítók teljesítményét.
További kihívás elé állítja a társaságokat a szabályozási környezetet, különösen a Szolvencia II-t érintő bizonytalanságok. A Szolvencia II végrehajtásának elhúzódása – melyet eredetileg 2013-ra tűztek ki, de ma már valószínűbb a 2014-es hatálybalépési idő – a kisebb biztosítók malmára hajtja a vizet, hiszen számukra jelent nagyobb kihívást az új tőkekövetelményeknek való megfelelés, illetve azok kiszámításához szükséges belső modellek kialakítása. A nagyobb vállalatok okkal háborodhatnak fel a késlekedésen, hiszen ők már idáig is jelentős erőforrásokat biztosítottak az új keretrendszerre való felkészüléshez.
Az IFRS 4 implementációja is átfedésben van a Szolvencia II végrehajtási idejével. A biztosítóknak várhatóan már 2014-től az új beszámolási standardot kell használniuk – tette hozzá a hitelminősítő.
Tavaly szerény növekedés volt megfigyelhető számos európai nem-életbiztosítási piacon. A német biztosítók díjbevétele 0,9%-kal, 55,2 milliárd euróra nőtt. Franciaországban 1,5%-kos volt a díjbevétel bővülés, így 45,7 milliárd euróra hízott a piac, míg Spanyolországban – a kihívásokkal teli gazdasági környezet és a folyamatos árverseny ellenére – 0,2%-kal, 31,8 milliárd euróra tudott nőni a nonlife szektor díjbevétele.
Forrás: BiztosításiSzemle
A baleseti adó drágítja a biztosítást
– Néhány napja áll fenn az a lehetőség, hogy az ügyfelek 180 forintos kötött árfolyamon fizethetik vissza a svájcifrank-alapú hiteleiket a bankoknak. Számítanak-e arra, hogy emiatt sokan az életbiztosításaikhoz nyúlnak?
– Még nagyon friss a törvény, a bankok is csak most kezdték felbecsülni, hogy számukra mit jelent ez, hányan élhetnek valóban a lehetőséggel, hányan vesznek majd fel forinthitelt emiatt, és hányan nyúlnak a megtakarításaikhoz. Mi is dolgozunk az előrejelzéseinken; úgy vélem, a visszavásárlás mértéke 15 százalékkal vagy még többel is nőhet emiatt.
– A devizahitelek tömeges előtörlesztése után viszont létrejöhet egy olyan réteg, amely könnyebben tud előtakarékoskodni, ami jó a biztosítóknak.
– Nagyon fontos, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő tanácsokat adjunk az ügyfeleinknek, mert a szerződésük lejáratáig fennmaradó időtartam függvényében értékcsökkenést szenvedhetnek el a lejárati tőkéjük értékéhez képest. Az is igaz persze, hogy az adósságuktól megszabaduló ügyfelek a későbbiekben többet tudnak takarékoskodni, és ez három-négy éves időtávon növelheti a megtakarítások állományát. Azonban az ügyfél pénzügyi vagyonának értéke nagyot csökkenhet a piaci és az idő előtti visszaváltási feltételek miatt.
– Nemrég készítettek egy felmérést az öngondoskodásról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a többség fölismerte a takarékoskodás szükségességét.
– A felmérés eredményei néhány tekintetben meglepőnek tűnhettek. Főként abból a szempontból, hogy sokan, különösen a kevésbé képzettek nem értik az öngondoskodás fogalmát, vagy nem érzik szükségesnek, hogy tegyenek ennek érdekében, továbbra is csak a közösségre, azaz az államra számítanának. A képzettebb rétegek, amelyek a lakosság 80 százalékát teszik ki, viszont már megértették, hogy minél hamarabb el kell kezdeniük megtakarítani. Nekünk, biztosítóknak mindenfajta anyagi helyzetre megoldásokat kell tudnunk javasolni: azoknak, akiknek csak kevés pénzük van félrerakni, és azoknak is, akik pénzügyileg elég képzettek ahhoz, hogy önállóan kezeljék a saját portfóliójukat.
– Annak ellenére, hogy a kutatások szerint nő a megtakarítási hajlandóság, az életbiztosítási szektor díjbevétele csökkent. Mi ennek az oka?
– Egyrészt a háztartások tudatra ébredése, de ezt az új keletű tendenciát éppen most zavarták meg (pillanatnyilag, úgy gondolom) az eurózóna néhány államának adósságtörlesztési nehézségei és a svájci frank árfolyamának elszállása Magyarországon. A háztartásoknak tervezhetőségre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak megtakarítani (ahogy a vállalatoknak is a hosszú távú befektetéseikhez). Ezt a bizalmat először is a hatóságoknak kell megteremteniük olyan támogatási intézkedésekkel, amelyek megnyugtatják az embereket azzal az üzenettel, hogy bár a helyzet viharos, a kormánynak az a szándéka, hogy támogassa a háztartásokat a hoszszú távú öngondoskodásban.
– Mi várható az év hátralévő részében?
– Az első fél évben mi éves összevetésben 7 százalékkal növeltük a folyamatos és az egyszeri díjas díjbevételünket is, ez szép eredmény, mivel a piacon nem volt ilyen bővülés. A nyári események után viszont már nem vagyok biztos abban, hogy fenn tudjuk majd tartani ezt a növekedési ritmust az év egészében. Ám azt gondolom, most már elérkeztünk a fordulóponthoz, s a növekedési tendencia hosszú távon fokozatosan újra erőre kap, hacsak nem fékezik le olyan új intézkedések, amelyek büntetik vagy visszafogják a fogyasztást.
– A kormánynál a biztosítók lobbija azon a téren sikeresnek tűnik, hogy a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítást írnának elő.
– Meggyőződésem, hogy a jövőben azon vállalatoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, vagy veszélyes, szennyező tevékenységet végeznek, rendelkezniük kell kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítással, ahogyan az Nyugat-Európában is van. Bár a szabályozás a megelőzés tekintetében is megerősítésre szorul. Az ajkai katasztrófánál láthattuk, hogy egy ipari baleset rendkívül sokba kerülhet a lakosságnak és a környezetnek is, főleg, mert a megelőzés hiányos. Ezért a biztosítóknak is ott kellene lenniük, hogy a hatóságokat, az állami szerveket segítsék, támogassák a kártérítésekben. A felelősségbiztosítások kiterjesztése viszont erősen függ a kkv-k anyagi helyzetétől, az adott vállalati szektor egészségi állapotától is. Mi is felülvizsgáltuk a kkv-termékeinket, és néhány esetben teljesen megújítottuk azokat. Kibővítettük a szakmai felelősségbiztosítási fedezeteket, mivel hiszünk ebben a piacban.
– A vagyonbiztosítási piac másik része, az autós biztosításoké viszont évek óta zsugorodik. Meddig tarthat ez?
– Már nem lehetünk messze a gödör aljától. Lehet, hogy az idén is látunk még egy-két díjcsökkentési akciót, de a mai díjszintek hosszú távon már nem tarthatók fenn. Igaz, a válság miatt a háztartások kevesebbet használják az autóikat, így a kárhányad is jobb, de a gazdaság gyorsulásával újra autóba ülnek majd, így a következő 3-4 évben a díjaknak ismét növekedniük kell. Nem gondolom, hogy a tarifák visszamennek a 2006-os szintre – ezt a verseny nem engedi –, de emelkedni fognak annyit, hogy a biztosítók ne termeljenek veszteséget.
– A baleseti adó hogyan befolyásolhatja a díjakat?
– A biztosítók már most is jelentős mértékben hozzájárulnak az OEP finanszírozásához. A sajtóban forgó számok szerint a hatóságok további körülbelül 27 milliárdot szeretnének ezen a címen beszedni, ami szerződésenként 6 ezer forint körüli összeget jelent. Ha ezt a többletet a biztosítóknak kellene fizetniük, akiket már így is különadó terhel Európában egyedülálló módon, ez szerintem véglegesen veszteségessé tenné a gépjármű-biztosítási piacot, vagy pedig olyan mértékű díjnövekedést generálna, amely már a háztartások számára jelentene elviselhetetlen terhet. Csak remélni tudom, hogy ezt a javaslatot finomítják még, és a biztosítók is elmondhatják ezzel kapcsolatban a véleményüket.
– Nemsokára tarifát kell hirdetniük. Mi lesz, ha a javaslat ezután születik meg?
– Ez jogszabályi konfliktust jelent. Törvény tiltja meg a biztosítóknak, hogy év közben tarifát változtassanak, így vagy együtt tudunk működni a kormányzattal ennek az intézkedésnek a kialakításában, hogy időben megismerhessük a pontos tervet és beépíthessük a díjakba, vagy el kell halasztani egy évvel ennek az új adónak a bevezetését.
Szerző: Világgazdaság - Herman Bernadett
Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?
A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat.
A hazai és a kelet-közép-európai régió biztosítási piaca a harmadik növekedési hullám előtt áll - ez az egészségbiztosítás elterjedése lesz - vélekedik Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a régióban a jövedelmek növekedése gyorsul, ám míg a jövedelmek tekintetében 10-15 éves időtávról beszélünk, amivel jelenleg átlagosan le vagyunk maradva Ausztriától, a biztosítási penetráció tekintetében régiónk országai - Csehországot leszámítva - közel 40 évvel vannak elmaradva a sógoroktól.
Az életbiztosítások terén komoly előrelépésre ad módot, hogy az euró-övezetben a háztartások vagyonának GDP-hez viszonyított arányában 55 százalékos súlyt képviselnek a nyugdíj- és életbiztosítások, addig régiónkban ez az arány 7 százalékos. Lehel Gábor tájékoztatása szerint hazánkban ez az arány igen jó, 22 százalékos volt tavaly év végén, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ugyanakkor azt okozta, hogy immár csak a háztartások vagyonának 12 százaléka van nyugdíj- és életbiztosításban. A háztartások évente 31 306 forintot költöttek egy főre biztosításra, ez napi 86 forintos átlagos biztosítási költésnek felel meg.
A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat. Ami kismértékben azért optimizmusra ad okot, az az, hogy a rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel immár csökken. Az a tény, hogy a régió országaiból egyedül hazánk az, amely a külső finanszírozási képesség tekintetében pozitív számokat tud felmutatni, szintén komoly reményekre adhat okot, hiszen azt jelzi, hogy - igaz, a bizonytalan környezetnek köszönhetően - a magyar polgár megtakarít és elkezdte érdekelni az öngondoskodás.
Ami a harmadik hullámot illeti, az Union első embere szerint Ausztriában 2006-ban az emberek 1000 dollárt költöttek magán egészségügyre, ennek 25 százalékát költötték magán egészségbiztosításra - a prognózisok szerint Csehország is csak 2018-ra érheti el az osztrák szint 30 százalékát. Az Union vélekedése szerint az egészségügy átalakítása kapcsán sem az eszközökbe érdemes beszállnia a piaci szereplőknek, így elsősorban a finanszírozási oldalba való bekapcsolódásról gondolkodnak - ha nyílik erre lehetőség.
Aktuális kérdésekről szólva Lehet Gábor elmondta, az év végi végtörlesztés kapcsán egyelőre nem érzékelhető komoly kereslet még az egyszeri és eseti díjak esetében sem. A háztartások mobilizálható vagyonának hetedik helyén állnak a biztosítási tartalékok, ez is óvatos optimizmusra ad módot.
Forrás: Napi Gazdaság
A PSZÁF nevében házaltak
Ismét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevében keresnek meg ügyfeleket egyes biztosítási üzletkötők. A felügyelet rendőrségi feljelentést tett a jogsértés gyanúja miatt.
A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentés szerint ismeretlen személyek 2011 szeptemberében telefonon egy, biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelet kerestek meg Csongrád megyében. Azt közölték vele, hogy a PSZÁF képviseletében személyes találkozó során „felülvizsgálják” lakásbiztosítási szerződését.
Emlékezetes: 2011 júniusában ismeretlen biztosítási üzletkötők hasonló módszerrel kívánták fölhasználni a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsenek, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljanak, vagy más módon károsítsák meg őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem keletkezett az ügyfelek számára.
A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait kizárólag a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzi, minden esetben hivatalos közokirat előzetes kézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.
A PSZÁF ismételten felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetőkkel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a felügyeletet. Mivel az elkövetők biztosítási és üzleti titkot is sérthettek, s megingathatják a PSZÁF működésébe vetett közbizalmat, a felügyelet – csakúgy, mint 2011 júniusában – ezen ügy kapcsán is rendőrségi feljelentést tett.
Forrás: Privátbankár
Sorbanállás a CLB-nél
Ha ingyen van, kapkodnak érte, ha fizetős, akkor inkább nem kérik az emberek a balesetbiztosítást. Most óránként százak szerződnek, mert egy biztosítási alkusz elkezdte szétosztani azt a 100 ezer darab, összesen 50 milliárd forint fedezetértékű balesetbiztosítási csomagot, amelyet a magyarok biztosítási kultúrájának javítására szánt. Hazánkban drámaian alacsony a balesetbiztosítások száma, az emberek alig tíz százalékának van ilyen szerződése.
A vártnál is jóval nagyobb az érdeklődés a balesetbiztosítások iránt, legalábbis a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél. Óránként százak jelentkeznek szerződni, a cég ugyanis 100 ezer darab, egy évre szóló ingyen szerződést ajánl az autósoknak. Az összesen 50 milliárd forint fedezetértékű csomag autóbalesetben bekövetkezett halál esetére 500 ezer forint kártérítést garantál.
Az ingyenesség hatása még a CLB illetékeseit is meglepte: a bejelentés óta eltelt néhány óra alatt százak szerződtek, folyamatosan csörögnek a telefonok, meredeken emelkedik az online szerződések száma, s egyre többen várakoznak az ügyfélszolgálatokon is – mondta Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs vezetője. Az ajándékbiztosítást bárki igénybe veheti, amíg a készlet tart – jelentette ki Németh. Az akciós szerződés feltételei nagyon „lazák”, alig van kizáró oka a kifizetésnek. A súlyosan alkoholos állapot természetesen az egyik olyan kitétel, amely miatt nem jár kártérítés, de például a balesetben nem szándékosan vétkes autóvezető halála esetén a kedvezményezettnek kifizeti a szolgáltató, a CLB-vel szerződött Union Biztosító a félmillió forintot. Az egyéves ingyenességi időszak lejárta után a szerződést saját, fizetős formára lehet váltani, ennek díjára a majdani ügyfelek a CLB-től kedvező, egyedi ajánlatot fognak kapni – ismertette a részleteket a kommunikációs igazgató. Németh azonban hangsúlyozta, a majdani fizetős folytatás nem feltétele a mostani, egy évre szóló ingyenes lehetőségnek. A kommunikációs vezető felhívja a figyelmet, hogy az akciós biztosítást az alkusz honlapján online módon - www.ajandekbiztositas.clb.hu -, az ügyfélszolgálati irodákban személyesen és a CLB facebook oldalán is meg lehet kötni.
A magyarok, a család anyagi helyzete miatt az átlagosnál jobban félnek a hosszabb betegállományoktól, ennek ellenére az anyagi kiesést kompenzáló balesetbiztosítási kultúra hazánkban mélyen az uniós átlag alatt van – hivatkozik a CLB egy friss felmérésére Németh. Az összegzésből az is kiderül, hogy többnyire azok szerződnek baleseti kockázatra is, akiknek a környezetében egyszer valaki már szerencsétlenül járt, s ennek következtében hosszas betegállományba kényszerült. Ők már tudják, hogy havonta párszáz forintos biztosítási díjból legalább a pénzügyi kellemetlenséget meg lehet úszni.
A CLB az ingyenes kampánysorozattal hívja fel az emberek figyelmét a balesetbiztosítás fontosságára.
A Generali az idei legjobb
Idén nyolcadszor nyílt meg a Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett, a piac csúcstalálkozójának számító rendezvényen a hazai biztosítók és biztosítási alkuszok vitatják meg és keresnek közösen megoldásokat a biztosítási piac aktuális kérdéseire és problémáira. A konferencia nyitónapján átadták a biztosítók között zajló Szolgáltatásminőségi Verseny díjait is.
A szakmai berkekben immár évek óta komoly elismerésnek tekintett díj azokat a biztosítókat illeti, amelyek a független alkuszok véleménye szerint az elmúlt egy évben a legszínvonalasabb szolgáltatást nyújtották. Az idei évben öt kategóriában szavazhattak a független közvetítők. A korábbi években felállított kategóriák – személybiztosítások, gépjármű-biztosítások, lakossági, illetve vállalati vagyonbiztosítások – mellett az idén egy általános kategóriát is bevezetett a szövetség. A legtöbb alkuszi szavazattal járó első díjat idén mindegyik kategóriában a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nyerte el.
Az egyes kategóriákban a dobogós helyezéseken az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., az Allianz Hungária Biztosító Zrt és az Uniqa Biztosító Zrt. osztozott.
Az idei kiállításra több mint hétszáz vendég regisztrálta magát a szakma legkülönbözőbb területeiről. A nyitónap első részében a biztosítási piacot érintő jogalkotási aktualitásokat ismerhették meg a résztvevők. Ezúttal lehetőség nyílt közvetlen forrásból nem csupán a hazai, hanem az uniós jogalkotás törekvéseit is megismerni. A területet vezénylő EU bizottsági szervezet magyar munkatársa, Fridély Ágnes a konferencián megerősítette: az unió egyik központi törekvése a tájékoztatás erősítése különösen az olyan összetett biztosítási termékek esetén, amelyek biztosítási szolgáltatásaikat megtakarításokkal ötvözik.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke nyitóbeszédében kiemelte: „Meggyőződésem, hogy a tájékozott ügyfelek, a tudatos vásárlók körének bővítése nemcsak jogalkotói, fogyasztóvédői akarat, hanem a biztosításpiaci szereplők hosszú távú üzleti érdeke is. Ez az a kör ugyanis, amelyik a legkönnyebben felismeri, hogy elemi érdeke tevékenységét, vagyonát, életét biztosítással védeni. A fogyasztói ismeretek bővítése persze több szintű tevékenység, és nem hiányozhat belőle az állami szerepvállalás sem.”
A konferencia második napján a legmeghatározóbb hazai biztosítótársaságok vezető képviselői szólalnak fel. A keddi napon pedig többek között szűk másfél hónappal az újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány kezdete előtt vitatja meg a szakma részletesen a kötelező, valamint az öngondoskodáson alapuló gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos fejleményeket, problémákat, törekvéseket és feladatokat.
Forrás: Gazdasági Portál
MABISZ Konferencia 2011: Ár vagy minőség? Párhuzamok és ellentétek Európában
A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.
Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.
A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.
A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.
A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.
Forrás: Biztosítási Szemle
A Signalnak fontosak a kisvállalkozások
A német kis- és középvállalkozói szektor 300 ezer új munkahelyet kíván létrehozni. A német gazdaságban a kis- és középvállalkozók támogatása kiemelt szerepet kap. A magyar kormány hasonló politikai súlypontokat jelölt ki és ez számunkra mindenképpen pozitív - hangúlyozta Reinhold Schulte, a német SIGNAL IDUNA biztosítási konszern elnök-vezérigazgatója.
Reinhold Schulte a magyar leányvállalat a SIGNAL Biztosítónál bekövetkezett vezetőcsere kapcsán járt Magyarországon. Filvig Istvánt, aki közel 20 évig vezette a magyar leányvállalatot, Kálózdi Tamás váltja az elnök vezérigazgatói poszton.
A vezetőváltás kapcsán rendezett fogadáson Reinhold Schulte, az anyavállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, a német tapasztalatok azt mutatják, hogy a növekedés motorja a kis- és középvállalkozói szektor. Ezért csak bíztatni tudja a magyar kormányt, hogy a növekedésben építsen a középosztályra.
A pénzügyi szektorra kivetett különadó kapcsán Reinhold Schulte hangsúlyozta, tisztában vannak a magyar gazdasági problémákkal és megértik a különadót. Ettől függetlenül megfontolandónak tartják a bevezetést, mivel azokat a cégeket, akik a növekedés motorjai inkább támogatni kellene,mint fékezni. Kiemelte, Közép- és Kelet Európában is több magán kezdeményezésre van szükség és kevesebb államra.
A német SIGNAL IDUNA konszern, amely egy fedél alatt egyesít biztosítót, bankot, lakás-takarékpénztárat és befektetési társaságot, az első 10 legnagyobb biztosító közé tartozik Németországban. Az éves díjbevétele közel hatmilliárd euró. Mintegy 13,5 millió ügyféllel rendelkezik, munkatársainak száma kereken 13 ezer fő. Az általa kezelt befektetési állomány 52 milliárd euro.
Forrás: Biztosítási Szemle
Ár vagy minőség?
A hazai és nemzetközi biztosítási piac legprominensebb képviselői vitatják meg a szektor aktuális kérdéseit a Magyar Biztosítók Szövetségének második alkalommal megrendezésre kerülő biztosítási konferenciáján, melyre 2011. október 19-én kerül sor a budapesti Corinthia Hotelben.
Már a tavalyi év is számos nem várt nehézséget hozott, melyek alaposan átformálták a hazai és a nemzetközi biztosítási piacokat, a változás azonban napjainkban is zajlik. A szabályozói környezet változása számos kérdést felvet, melyek közül a legfontosabb, hogy miként tudja az ágazat mindezeket előnyére fordítani.
A konferencián olyan kiemelt témák kerülnek megvitatásra, mint a hazai pénzügyi felügyelés biztosítókra vonatkozó lehetséges jövőbeli irányai, az európai biztosítási szektor szabályozási környezetének megváltozása fogyasztóvédelmi szempontból, a biztosítók vagyonkezelésének aktuális kérdései, vagy a hatékony online értékesítés pénzügyi szektor számára fontos vetületei.
A rendezvényre ellátogatók betekintést nyerhetnek a régió – Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország – valamint Franciaország biztosítási piacának aktuális kérdéseibe, melynek tanulságai sokat segíthetnek a hazai piac szereplői számára is.
A jelenlévők a fentieken kívül megismerhetik az exkluzívan ezen a konferencián bemutatásra kerülő legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatás eredményeit is.
A konferencia előadói a teljesség igénye nélkül:
- Dr. Banyár József, elnöki főtanácsadó, Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete
- Hamecz István, elnök-vezérigazgató, OTP Alapkezelő Zrt.
- Harry Smorenberg, ügyvezető igazgató, Smorenberg Corporate Consultancy B.V.
- Johannes Martin Hartmann, Swiss Re Europe
- William Vidonja, a CEA egységes piacért, és szociális ügyekért felelős vezetője
A rendezvény főbb paraméterei:
Időpont: 2011. október 19.
Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)
Forrás:Biztosítási Szemle