2018.09.28

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket

A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.

Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.

Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.

De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!

1. Fontos a megelőzés

A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.

2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt

Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.

3. Dokumentáljuk, amit lehet

Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.

A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.

4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt

Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.

5. Értesítsük a hatóságokat

Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.

6. Őrizzük meg a számlákat

Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.

7. Menjünk orvoshoz

Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.

8. Időben jelentsük be a kárt

És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti
2017 október 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Fontos változás jöhet a kötelező biztosításban – az ön (leendő) autóját is érintheti

A Magyar Autóklub kezdeményezésére módosíthatják a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt, mert sok autót vásárló sofőr lehet veszélyben a jelenlegi rendszerrel.

A használtautó-vásárlásnál szinte mindenki elkövet egy hibát, annak ellenére, hogy jóhiszeműen akar eljárni. A vevő ugyanis azt gondolja, 15 napja van arra, hogy kötelező biztosítást kössön az autójára, ám a valóságban ez nem így van – írta meg az Inforádió.

A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér szerint az új tulajdonosnak nem a kötelező biztosítás megkötésére van 15 napja, hanem arra, hogy átírassa az autót. A kötelező biztosítás ugyanis az eladás napján megszűnik, így gyakorlatilag a legtöbb használtautó-vásárló úgy közlekedik egy-két hétig az utakon, hogy semmilyen biztosítás nincs az autóján.

Ez komoly probléma, mert ha ebben az időszakban valaki kárt okoz, azt egy az egyben neki kell megtérítenie. A Magyar Autóklub ezért német mintára olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely az adásvétel időszakára egy átmeneti biztosítást adna az új tulajdonosnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autón a korábbi tulajdonos biztosítása lenne rajta, de a felelősség már egy az egyben az új tulajdonost terhelné.

Forrás: www.hvg.hu

Tudta, hogy a gyerekének van állami biztosítása?
2017 szeptember 29.
Kategória:
Általános

Tudta, hogy a gyerekének van állami biztosítása?

Kevés szülő tudja, de a gyermekek számára létezik egy Állami Gyermekbaleset Biztosítás, amely például csonttörésre háromezer forintot fizet, és amelyet 3 és 18 éves kor közötti gyermekre az állam finanszíroz.

Már lassan 14 éve, egy 2003 augusztusi kormányrendelet hatályba lépése óta jár minden 3-18 év közötti gyerekre az ingyenes állami balesetbiztosítás. Ez limitált összegeket jelent ugyan, de bizonyos kockázatokra jár az állam által finanszírozott biztosítás. Ilyen kockázat a csonttörés, a baleseti rokkantság és a baleseti halál - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetője.

Igényelni a biztosítókon és a kormányhivatalokon keresztül lehet, ennek mikéntjéről és a szükséges dokumentumokról az illetékes kormányhivatalnál kell tájékozódni.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet, hogy ezek meglehetősen limitált összegek, ugyanis 2003 óta nem emelkedtek, ezért érdemes hozzá valamelyik biztosítónál egy kiegészítő, illetve valamilyen típusú tanulóbiztosítást kötni. Vannak ugyanis már komoly fedezeteket nyújtó üzleti biztosítások is.

Nyáron történik a gyerekbalesetek harmada a rendőrségi adatok tanúsága szerint, és leggyakrabban egy közlekedési balesetben utasként sérülnek meg a gyerekek. A második helyen állnak a kerékpáros balesetek, és - ez már egy WHO-s jelentésből származó adat - az előbbiek mellett a fulladással, égéssel, leeséssel és mérgezéssel kapcsolatos balesetek a leggyakoribbak - sorolta a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.

Azt nem tudni, mennyien veszik igénybe ezt a biztosítást. Sok szülő azonban nem is tudja, hogy létezik ez a konstrukció, amit egyébként minden három évben megpályáztat az állam, és így mindig valamelyik üzleti biztosító nyújtja a szolgáltatást.

Forrás: www.inforadio.hu

Több mint ötezer gyerek vett részt a biztonság hete rendezvénysorozaton
2017 szeptember 28.
Kategória:
Általános

Több mint ötezer gyerek vett részt a biztonság hete rendezvénysorozaton

A múlt heti Biztonság Hete témahéten több mint ötezer látogató – többségében felső tagozatos gyerek - vett részt. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kezdeményezésére az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen szervezett témahetet „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette Palkovics László oktatási államtitkár. A remények szerint jövőre akár szélesebb körben is meg lehet majd rendezni a programokat, állapítja meg a MABISZ sajtóközleménye.

Szeptember 18-22 között tizenegy budapesti és Pest megyei helyszínen két tucat iskola kb. 5200 tanulójának a figyelmét hívták fel látványos bemutatókkal és előadásokkal a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, azok helyes kezelésére, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a vöröskereszt és számos egyéb, önzetlenül közreműködő szervezet szakdolgozói valamint biztosítási szakemberek. (Az együttműködők listája a mabisz.hu honlapon tekinthető meg.) „Az idei év első nyolc hónapjában a tavalyi hasonló időszak 367 főjével szemben már 377-en szenvedtek halálos kimenetelű közúti balesetet. Magyarországon az utakon egymillió lakosra vetítve az európai uniós átlagnál többen halnak meg, hatvanöten szemben az ötvennyolcas átlaggal” – indokolta a Biztonság Hete kezdeményezés létjogosultságát Pandurics Anett, a MABISZ elnöke az esemény apropóján rendezett sajtótájékoztatón. Emellett évente közel háromszor annyi személy veszti életét otthonában, mint közúti balesetben. A balesetek ranglistáját is a háztartási sérülések vezetik, őket követik a munkahelyi, közlekedési, majd a sportbalesetek.

A legtöbb baleset ugyanakkor tudatos magatartással, megfelelő odafigyeléssel és néhány alapszabály betartásával megelőzhető. Éppen erre kívánta ráirányítani a figyelmet – és elsősorban a gyerekek révén a családok figyelmét – a MABISZ és az ORFK OBB közös kezdeményezése, a Biztonság Hete, amelynek keretében a legfiatalabb generációk játékos formában kaphattak ízelítőt a biztonságos élet alapjairól. A témahét apropóját az adta, hogy szeptember 20-a 1954. óta a gyermekek világnapja, és 1993. óta biztosítási világnap is. Szeptember 21-e pedig egy új európai kezdeményezés napja, az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül, angol rövidítéssel az EDWARD Day, amelyet 2016-ban a TISPOL (European Road Police Network) hirdetett meg.

A témahét egyes helyszínein készült filmek, beszámolók a www.baleset-megelozes.eu és a www.mabisz.hu honlapokon, valamint a Biztonság Hete YouTube csatornán tekinthetők meg. Az első alkalommal tartott rendezvénysorozat iránti érdeklődés alapján pedig a szervezők abban reménykednek, hogy sikerül hagyományt teremteni. „Bízom benne, hogy ez a kezdeményezés a jövőben is folytatódik, az ideinél még szélesebb, idővel országos szinten” – jelentette ki Pandurics Anett. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára is „nagyon jó kezdeményezésnek” minősítette a Biztonság Hetét a múlt heti tájékoztatón. „Az iskola a biztonságra nevelés legfontosabb terepe, egyúttal biztonságos közeg a gyerekek számára, ezért az ottani biztonságot az iskolán kívülre is ki kell terjeszteni” – tette hozzá. Egyben bejelentette, hogy mivel a felelős közlekedésre nevelést gyermekkorban kell elkezdeni, a jogosítványt szerző fiatalok KRESZ-oktatását pedig hatékonyabbá kell tenni, ezért a kormány azt szeretné, ha az első jogosítványhoz tartozó KRESZ-vizsgát mindenki ingyenesen tudná letenni.

A szeptemberben kezdődött tanév, illetve az esetleg bekövetkező balesetek kapcsán a MABISZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam által minden 3 és 18 év közötti gyermekre kötött balesetbiztosítás nem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem azon túl is, egész évben és a nap 24 órájában. Játék, sport, közlekedés, nyaralás során vagy az otthonukban szerzett sérülésekre is, és a Föld valamennyi országára érvényes. Mivel viszont korhoz, és nem iskolába járáshoz kötött, a közoktatásban idén vagy jövőre végző diákok jelentős része kimarad belőle. A biztosítottak száma évről évre változik, a 2017/2018. tanévi statisztikai adatok alapján például az óvodákban és a nappali rendszerű általános iskolai, szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a gyermek- illetve tanulólétszám közel 1,494 millió fő. Átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében, ezek 85 százaléka csonttöréshez vagy csontrepedéshez kapcsolódik. Az állami mellé köthető a biztosítótársaságoknál egyéni és csoportos balesetbiztosítások is. Ezek többféle baleset után és az államinál magasabb összegeket fizetnek, így égési sérülésnél is, baleset miatti műtét esetén, sőt kórházi napi térítés is elérhető. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól. A legolcsóbb csomag már évi 600 forinttól kérhető, a legdrágább éves díja 12 ezer forint. És míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Autósok, figyelem: könnyen bajba kerülhet!

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

Figyeljen a táblára!

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári törvénykönyv "veszélyes üzemek találkozásával" kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Lopás lehet a vége

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében - s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Mikor fizet a biztosító?

Vadütközéskor a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is - véli Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára. Véleménye szerint javítana a helyzeten, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne.

Forrás: www.napi.hu

Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók
2017 szeptember 28.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kötelező, asszisztencia, casco: a legfontosabb tudnivalók

Milyen károk esetén nyújtanak fedezetet az egyes gépjárműbiztosítás-típusok? A Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számának cikke.

Négy keréken közlekedve nemcsak az fontos számunkra, hogy jogszerű feltételrendszer mellett használjuk autónkat, de az is, hogy anyagi biztonságban tudhassuk magunkat, baleset vagy egyéb eredetű váratlan események alkalmával. Sokszor találkozunk azzal a problémával, hogy a közlekedők nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes biztosítás típusok milyen károk esetén nyújtanak fedezetet – olvasható a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin legfrissebb számában megjelent cikkben.

A „kötelező” az kötelező…

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Azaz, ha a gépjárművünkkel történő közlekedés során másnak kárt okozunk, a károsult számíthat a kártérítésre, másrészt mi magunk is anyagi értelemben védelemben részesülünk, hiszen a kártérítési igények vonatkozásában helyettünk a biztosító áll helyt. Ez teljes kártérítést jelent a károsult irányában, kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem is értendő.

Fontos közös érdek, hogy minden autós rendelkezzen ezzel, az egyébként megnevezéséből is következően kötelező biztosítási módozattal, mivel így garantálható a vétlen károsultak kárának megtérülése. Az ismert, de biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó esetén a MABISZ kártalanítási alapja gondoskodik a kár megfizetéséről. Külön kategória az ismeretlen károkozó által okozott károk köre, ami akkor fordulhat elő, ha a károkozó a helyszínt adatainak hátrahagyása nélkül elhagyja, vagy a gyakoribb eset, amikor a parkolóban sérülten találunk rá a kedvencünkre. Ez esetben, ha feljelentés folytán lebonyolított nyomozás is eredménytelen, és a nyomozás megszűntetésére „ismeretlen elkövető” mellett kerül sor, bizony pórul járhat a vétlen károsult, mert a kára nem térül meg.

Asszisztencia biztosítás

Az autózással kapcsolatos biztosítás típusok között a legújabb, amelyik a gépjármű meghibásodásának esetére nyújt védelmet már nem csak a gépjármű, hanem az abban ülők részére is. Ez a védelem különösen külföldi utazás esetén jelenthet nagy segítséget, mivel a gépjármű javításának idejére szállást biztosít, továbbutazási lehetőséget, alkatrész utánküldést, sofőr küldést, a hazautazás és a gépjárműért történő visszautazás költségeit fedezi. Ezen kívül sok egyéb apró segítséget biztosít, a szervezési feladatok átvételével pedig a nyelvi nehézségek áthidalásában is segítséget nyújthat.

Mi is az a casco biztosítás, milyen károk térülnek a segítségével?

A casco biztosítás nem kötelező, az autós saját döntése alapján kerül megkötésére és a feltételrendszerét az ehhez kapcsolódó díjjal együtt a piaci feltételek alakítják. A casco biztosítás arra hivatott, hogy az ún. „saját hibás” károkat térítse. Ebbe a körbe tartozik a baleset bekövetkezéséért vétkes fél saját kára, az ismeretlen károkozó által okozott károk köre és az elemi csapások következtében elszenvedett károsodások, azaz minden olyan kár, amely máshonnan, illetve más biztosításból nem térül meg.

Ez a biztosítás nem a teljes kár megtérítésére vállalkozik, csupán a szerződésben szereplő körben nyújt védelmet, és igen széles skálán nyújt szolgáltatást, a „teljes körű” védelemtől a csak lopásra, vagy pont arra nem kiterjedő módozatig. Döntés előtt érdemes a szerződések tartalmát is összevetni, különben könnyen csalódás érhet egy-egy kártérítési igény esetén. A díjak mellett a biztosítók helytállási kötelezettsége is erősen differenciált, azaz nem elegendő egyszerűen kiválasztani a legolcsóbbat.

Forrás: www.kamaraonline.hu

Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!
2017 szeptember 28.
Kategória:
Casco biztosítás

Egyre több a vadbaleset Baranyában, ésszel vezessünk az esti órákban!

Ősszel egyre több vadbaleset történik, néhány nappal ezelőtt is hasonló okokból kellett helyszínelnie a rendőröknek Lippónál az 5702-es úton. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz-e, hogy ősszel történik a legtöbb ilyen jellegű baleset, továbbá megkérdeztük, mennyi vadelütéses karambol történt Baranyában tavaly, illetve idén. Hogyan előzzük meg az ilyen eseteket? Az alábbiakból kiderül.

Mint a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, a megyénkben a tavalyi évben 171, míg idén mostanáig 113 vadelütéses közúti közlekedési balesethez kellett vonulniuk a hatóságoknak. Tavaly mindössze egy esetben történt könnyű sérülés, míg 2017-ben idáig két esetben súlyos, egyszer pedig könnyű sérülést kellett ellátniuk a mentőknek. Bár jelenleg is fokozott vadveszély van az utakon, a statisztika mégis azt mutatja, hogy Baranya megyében a nyári időszakban, az esti órákban történik a legtöbb ilyen jellegű baleset.

Popovic Dejan, a rendőrség sajtószóvivője felhívta arra a figyelmet, hogy a vadon élő állatokra figyelmeztető táblával jelzett útszakaszokon célszerű lassabban haladni. Alacsonyabb sebességgel haladva a gépkocsivezetőnek jóval több ideje van reagálni egy hirtelen felbukkanó vadon élő állatra.

A rendőrség azt javasolja, ha az utak mentén vadon élő állatot látunk, lassítsunk, dudáljunk. Ha őz, vagy szarvas bukkan fel, többre is számítani lehet, mert ezek az állatok általában nagyobb csoportokban vonulnak.

Ha megtörtént a baj…

A rendőrség hívását – attól függetlenül, hogy a vad elhullott-e vagy a baleset helyszínéről elment – minden esetben javasolják. A kiérkező balesethelyszínelő lefolytatja az elsődleges intézkedéseket. Ennek alkalmával vizsgálja, hogy a járművezető részéről megállapítható-e valamely KRESZ szabály megsértése. Ha igen, akkor azt szankcionálja, ha nem, akkor rögzíti a tényeket. Megállapítja továbbá, hogy melyik vadásztársaság illetékes a területen, és intézkedik annak kiértesítéséről, valamint az elhullott vad elszállíttatásáról. A későbbi kárrendezéshez a készített iratokat a gépkocsivezető kérésére a rendőrség kiadja.

Semmi esetben se próbáljuk meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Fontos azt is tudni, hogy az elpusztult állatot ne vigyük magunkkal, mert az lopásnak számít – hívta fel a figyelmet a sajtószóvivő.

Többmilliós lehet a kár

Mint Gondos Gyulától, a baranyai vadászkamara titkárától megtudtuk, szeptember első napjaitól október végéig tart a szarvasbőgés. Ugyanezen időszakra esik az erdők közeli és attól távolabbi pontokon is a kukorica gépi betakarítása. A kukorica betakarításokat követően a nagyvad, így a szarvas, de a vaddisznó is igyekszik eredeti élőhelyének megközelítésére az erdősült területek irányába. Ezidőtájt a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban számíthatunk megjelenésükre a közutakon is.

A kamara titkára közölte, hogy körülbelül tízezer gímszarvas található Baranyában. Ebből vadászati szezonidőben közel ötezer egyed kerül vadászati hasznosításra. E kritikus időszakban nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek. Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van. Gondos Gyula hozzátette, hogy kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Közútra vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla kihelyezése a vadászatra jogosult feladata, a kihelyezés pontosítása és engedélyezése érdekében a megyei közútkezelő megkeresése szükséges.

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg, ez azonban csak az autósok 15-20 százalékának van.

Egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy értékes trófeájú gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke több millió forint is lehet.

Forrás: www.bama.hu

Bukhatják a lakáshitelt a dohányosok: vérvételre kötelezhetik őket
2017 szeptember 28.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Életbiztosítás

Bukhatják a lakáshitelt a dohányosok: vérvételre kötelezhetik őket

Mindenki előtt ismert, hogy minél idősebbek vagyunk, általában annál drágábban kapunk életbiztosítást, ám az sokakat meglephet, hogy életvitelünk is befolyásolhatja, hogy mekkora biztosítási díjat kell fizetni. Jellemzően az egészség- és életbiztosításoknál próbálják a biztosítók, többek között azt is kideríteni, hogy ki dohányzik, hogy aztán magasabb díjat szedhessenek be. Mutatunk nemzetközi és hazai módszereket is.

Egyre több biztosító emeli meg a dohányosok életbiztosítási díját, sőt, van olyan eset is, amikor nem biztosítják őket Angliában a Daily Mail cikke szerint. Mivel e biztosítástípus megléte gyakran feltétele a lakáshitel-folyósításnak, így az is megtörténhet, hogy valaki amiatt nem kap hitelt, mert rendszeresen rágyújt. Angliában ráadásul olyan is előfordul, hogy a biztosítás tartama alatt, egy nővér csönget be a lakásunkba, ellenőrizni, hogy dohányzunk-e.

Bár egy biztosítónak jogában áll megtagadni a kockázatviselést az esetek többségében, túlzásnak tűnhet, hogy napi néhány szál cigaretta miatt már a lakáshitelről is le kell mondani. Régebben ráadásul a kockázatelbírálás keretein belül alkalmazott orvosi vizsgálat során elég volt "nemmel" válaszolni arra a kérdésre, hogy dohányzunk-e, és a biztosítók nem nagyon bolygatták a kérdést. Mára azonban ez megváltozott, gyakran vérképpel vagy vizeletvizsgálattal ellenőrzik a biztosítók, hogy az ügyfél igazat mond-e a kockázatelbírálás folyamán. A nikotin azonban nemcsak cigarettázás következtében juthat be a szervezetünkbe, elég nikotintapaszt, vagy e-cigit használni, és rögtön dohányzóvá minősíthetnek minket.

Ez ráadásul nemcsak Angliában, hanem Magyarországon is megeshet velünk a hazai biztosítók Pénzcentrumnak elküldött válaszai alapján.

A fenti helyzet kapcsán ugyanis megkérdeztük a nagy hazai életbiztosítókat a dohányzókkal kapcsolatos ügyfélpolitikájukról. Az NN Biztosító és az Allianz Hungária is megerősítették, hogy kockázatelbírálási folyamatuk során rákérdeznek az ügyfeleknél, hogy dohányoznak-e. Az NN azt is elárulta, hogy nemcsak a dohányzás tényére kérdeznek rá, hanem arra is, hány szál cigit szív a potenciális ügyfél naponta. Ez a kérdés kockázati életbiztosítások esetén és kiegészítő, például befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások mellé igényelt releváns kiegészítő fedezetek megkötése előtt is elhangzik.

"...az ügyfél dohányzási szokásának függvényében díjemelést alkalmazunk. Ez fedezetenként eltérhet - más lehet például rákdiagnosztika vagy haláleseti fedezetek esetén az emelés ugyanolyan dohányzási szokás esetén - közölte a Pénzcentrum megkeresésére az Allianz, továbbá az NN is elárulta, hogy a dohányzás mértékétől függően változhat egy ügyfél biztosítási díja.

Az ügyfél dohányzási szokásait firtató kérdésekre adott válaszok ellenőrzésével kapcsolatban az NN-nél csak azt erősítették meg, hogy indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján a biztosítóval szerződött orvosok is felteszik a dohányzásra vonatkozó kérdést, az Allianznál viszont akár orvosi vizsgálattal, vérképelemzéssel is ellenőrizhetik, hogy egy ügyfél igazat mondott-e.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a dohányzáson kívül van-e olyan választott életvitellel kapcsolatos körülmény, mely befolyásolhatja az életbiztosítás árát. Az Allianznál még nem elterjedt az ilyen tényezők felhasználása a biztosítás-árazás során, ugyanakkor közölték, hogy a szektorban egyes veszélyes hobbik vagy sportok bírhatnak ilyen erővel.

Az NN ezzel kapcsolatban nemcsak azt közölte, hogy a hobbi, a foglalkozás illetve az alkoholfogyasztási szokások hatással lehetnek egy életbiztosítások árára, hanem azt is elárulták, hogyha egy "dohányzó ügyfelünk egyébként egészséges életmódot folytat, rendszeresen sportol, akkor egyedi elbírálás alapján a díjemelés mértéke csökkenhet".

Ez akkor szemétkedés?

Egyáltalán nem. A különösen kockázatos ügyfelek kiszűrése, illetve az általuk fizetett biztosítási díjak megemelése a kockázatközösség védelme szempontjából fontos, leginkább azért, hogy a többi, kevésbé rizikós ügyfélnek elérhető áron tudjanak szolgáltatást nyújtani a biztosítók.

Természetesen ez a logika felvet etikai aggályokat, de leginkább csak abban az esetekben, amikor valaki nem a választott életmódja, hanem veleszületett, vagy önhibáján kívül szerzett betegsége miatt számít kockázatos ügyfélnek. A dohányzás azonban nem ilyen, a kockázatai széles körben ismertek, és senki nem kényszerből gyújt rá.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés
2017 szeptember 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Durvul a nyugdíjpara: főleg a nőket fenyegeti az elszegényedés

Egyre több adat mutat a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának irányába, miközben a lakosság nagy része még mindig úgy véli, hogy csakis az állam felelőssége gondoskodni időskori éveiről. Arról pedig alig beszélünk, hogy bizonyos csoportokat - főleg a nőket - erősebben fenyegeti az időskori elszegényedés, hiszen ők a magasabb várható élettartam és a Nők 40 program miatt akár több mint 20 évig élhetnek nyugdíjasként. Az öngondoskodási eszközök közül a nyugdíjbiztosításra 2014. január 1-je óta lehet adókedvezményt igénybe venni, de vannak más előnyei is.

A 65 év feletti korosztály létszáma folyamatosan emelkedik Magyarországon, és ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából, hiszen a felosztó-kirovó rendszeren alapuló nyugdíjrendszerek esetén a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Az ezzel kapcsolatos fontos indikátorok egyre ijesztőbb számokat mutatnak: a KSH adatai szerint az idei évre az idős népesség eltartottsági rátája megközelíti a 28%-ot, ami az eddigi évekhez képest a legmagasabb (10 évvel ezelőtt csak 23% volt). További emelkedés esetén előfordulhat, hogy idővel jelentősen növekszik az időskori elszegényedés kockázata.

Épp ezért mindenkinek érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen életszínvonalon szeretne élni nyugdíjasként, és milyen forrásokból tervezi azt finanszírozni.

Rémisztőek a legfrissebb számok

A nyugdíjrendszer 2010-2012 közötti átalakítását követően átmenetileg csökkent a nyugdíjasok száma Magyarországon, ám azóta ismét növekedés figyelhető meg: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) adatai alapján 2014-ben az öregségi nyugdíjban részesülők száma elérte a 2 037 126 főt, szakmai számítások szerint pedig 2030-ra elérheti a 2,1 millió főt. Magyarország korfáján jól látszik, hogy a következő néhány évben tovább növekszik a gazdaságilag inaktívak száma, ugyanis nyugdíjba mennek majd a Ratkó-korszak gyermekei (1951-1955 között születettek), ami már önmagában rövid távon is nagyon meg fogja terhelni a hazai ellátórendszert is. Bár 2022-re hazánkban a nyugdíjkorhatár a korábbi 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik, a társadalom elöregedésének problémája az alacsony születésszám és a várható élettartam fokozatos emelkedése miatt továbbra is fennáll majd, és hatással lesz a nyugdíjakra.

A nők kilátásai különösen rosszak

A fentiek mellett keveset beszélünk arról, hogy vannak olyan csoportok, amelyeknek az átlagosnál is bizonytalanabbak a nyugdíjkilátásai: ilyenek például a háztartásbeliként dolgozók, a vállalkozók és a külföldön munkát vállalók.

"Plusz kockázattal" rendelkeznek a magyar nők is, ők ugyanis átlagosan 7 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a magyar férfiak - hazánkban a nőknél tavaly 79,2 év, míg a férfiaknál 72,4 év volt a várható élettartam. Ráadásul a nők és a férfiak közötti bérkülönbség is rányomja a bélyegét az időskori évekre.

Számolni kell a Nők 40 program hatásaival is, amelyet 2017-ben továbbra is változatlan feltételekkel lehet igénybe venni. Ha a hölgyek 40 év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehetnek 58-60 évesen, miközben a korhatár 65 évre emelkedik, a nőknél még hosszabb lehet a nyugdíjban töltött évek száma: nem lesz ritka, hogy valaki több mint 20 évig él nyugdíjasként. Így a nőket erősebben sújthatja az időskori megélhetés problémája.

Nem fontos, hanem alapvető szükséglet az öngondoskodás

Az elmúlt években egyre több szervezet igyekszik különféle közvélemény-kutatásokkal és kampányokkal rámutatni arra, hogy elsősorban az öngondoskodás jelenti a megoldást az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Erre mindaddig szükség van, amíg

  • a leendő nyugdíjasok az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik;
  • magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében.

Az egyik biztosító társaság nyugdíjfelkészültségről készített világméretű felméréséből is kiderült, hogy a magyarok nagy részének nincs terve arról, hogy miből él majd nyugdíjas korában, többségük abban bízik, a jövedelmet majd az állam biztosítja.

Pedig az MNB tavalyi tanulmányából is kiderült, hogy van oka félni az aktív korú lakosságnak, hiszen az elöregedő társadalom miatt 2035-re az állami nyugdíjrendszernek komoly problémákkal kell szembenéznie, így mindenképp kell majd önerő.

Különösen fontos ennek a szerepe a nőknél, hiszen az ő esetükben hosszabb ideig kell kitartania az öngondoskodással összegyűjtött összegnek ahhoz, hogy ne kelljen az életszínvonal drasztikus csökkenésével számolniuk. A MABISZ idei őszi nyugdíjbiztosítási kampányánál épp ezért a nők jelentik az elsődleges célcsoportját: nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíj előtakarékossági formák (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíj-előtakarékossági számla, ismertebb nevén NYESZ) létjogosultságát jól mutatja, hogy az ilyen típusú öngondoskodási formákat az állam adókedvezménnyel támogatja. Közülük a nyugdíjbiztosításokra 2014 januárjától terjesztették ki az adókedvezmény lehetőségét. Bár azóta egyre növekszik ismertsége, kevesen tudják, hogy pontosan mi is ez a lehetőség, ezért a továbbiakban ezt mutatjuk be részletesen.

A nyugdíjbiztosítás a megtakarítási célú életbiztosítási konstrukcióknak egy speciális, kifejezetten nyugdíjcélú változata. Ebben az esetben a nyugdíjcélú megtakarításunk saját, névre szóló, egyéni megtakarítási számlán gyarapodik, ahol az eszközalapokban tárolt pénzünket - gyakran nemzetközi hátterű - alapkezelők, pénzügyi intézmények kezelik.

A biztosítási szerződés konkrét lejárattal rendelkezik, amely a szerződéskötés napján aktuális nyugdíjkorhatár elérésének időpontja.

A két típus

Klasszikus nyugdíjbiztosítás

Azok, akik úgy döntenek, hogy nyugdíjbiztosítást kötnek, két típus közül választhatnak. Az egyik az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás, amely törvényileg szabályozott (forintos biztosítások esetén maximum 2,3%, eurós termékek esetén 1,1%), előre meghatározott minimum ("technikai") hozamot garantál, amit biztosítottként mindenképpen megkapunk a szerződés lejártakor. Ezen felül extra hozamra is szert lehet tenni; a biztosító ugyanis befekteti a pénzünket és a piacon elért hozam valamekkora részét (jellemzően 80-85%-át) jóváírja a számlánkon. Azt azonban érdemes tudni, hogy a biztosítók kockázatvállalása és a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények szigorúan szabályozottak.

Befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítás

A másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely esetében nem kapunk fix hozamot, hanem mi dönthetjük el, milyen mértékű kockázatot vállalunk és milyen típusú befektetési eszközökben tartjuk a pénzünket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden egyes befizetésünkből - a költségek levonása után -, a befektetési jegyekhez hasonló, úgynevezett befektetési egységeket kapunk a pénzünkért cserébe. Ahogy változik ezeknek az értéke, úgy változik a megtakarításunk értéke is.

Ezeket érdemes tudni, mielőtt belevágsz

Transzparens költség: A nyugdíjbiztosítások nyugdíj-biztosítások költségeit a Teljes Költség Mutató (TKM) fejezi ki, amely egy számban sűríti össze, hogy évente hány százalékot tesznek ki a költségek.

Adójóváírás: Az éves befizetés 20%-ának megfelelő értékben visszatérítést kapunk az államtól a személyi jövedelemadóból, közvetlenül a számlánkra. Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságnál fennáll ez a lehetőség, de az évi maximum mindegyiknél meghatározott: évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer forint. Ez 10-20 éves távlatban akár több millió forintot is jelenthet, ráadásul mindkét típusú nyugdíjbiztosításnál (hagyományos és unit-linked) jár az adókedvezmény.

Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től: Idén januártól a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentősen csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások - köztük a nyugdíjbiztosítások - költségeit.

Nyugdíj előtt hozzáférsz: Szintén előny lehet, hogy a nyugdíjbiztosítás akkor jár le, amikor betöltjük a nyugdíjkorhatárt, de nem az aktuálisat, hanem azt, ami a szerződés indulásakor volt érvényben. Emellett kockázati eseményre is nyújthat fedezetet, fizethet például baleset, komolyabb betegség és halál esetén is.

Forrás: www.portfolio.hu

A megelőzésben is segíthet az innováció
2017 szeptember 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Általános

A megelőzésben is segíthet az innováció

Az egyre kiélezettebb piaci versenyben az insurtech megoldások jelenthetik azt az időszakos versenyelőnyt, amivel relatíve nagy mértékben megnövelhetik részesedésüket a biztosítók. Ugyanakkor nem kizárólag a háttérfolyamatok optimalizálása az egyetlen lehetőség, a járulékos, elsősorban a tényleges káresemény megelőzésében szerepet játszó szolgáltatásokban is óriási potenciál rejlik.

A biztosítók egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a legújabb insurtech megoldásokra annak érdekében, hogy kifizetéseiket egyre lejjebb faragják. Ennek egyre fontosabbá váló terepe a preventív jellegű szolgáltatásoké, melyek igen széles skálán mozoghatnak: a hosszú ideje úton lévő kamionsofőröket egy kávéra meghívó alkalmazástól egészen a teherhajókat közelben lévő kalózokra figyelmeztető rendszerig. Ennek fontosságát a jelek szerint egyre inkább felismerik a biztosítótársaságok Európában is, az idei évben első felében ugyanis közel 400 millió dollárt befektetés érkezett az insurtech szcénába, szemben a tavalyi év 50 millió dollárjával, ami igen komoly ugrás.

A cél egyértelműen az, hogy a biztosító-biztosított kommunikációt elmozdítsák a jellemzően pejoratív felhangokkal bíró interakcióktól elmozdítsák a pozitívabbak felé, azaz hogy ne csak a vásárláskor és a káresemény bekövetkeztekor kerüljenek kapcsolatba az ügyfelek biztosítójukkal, hanem eleve olyan események kapcsán, amik a tényleges megelőzést szolgálhatják.

Az ötlet nyilvánvalóan nem új, azonban a legújabb technológiák révén egyre több és jobb ilyen szolgáltatást lehet nyújtani, olyanokat, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Blokklánc, big data, új generációs analitika, mesterséges intelligencia, drónok, új biometrikus azonosító rendszerek - csak a legtöbbet hangoztatott technológiák, amik segítségével teljesen átformálható a "biztosítás-élmény", a jelenlegi kompenzáció centrikusság helyett a kockázatok mitigálását helyezve a középpontba.

Az insurtech befektetések zöme Nagy Britanniába koncentrálódott, az Accenture adatai szerint az egy évvel korábbi 9 millióról 279 millió dollárra nőtt ezek értéke. A brit biztosítók fókusza elsősorban a közösségi médiacsatornák analitikán van, de ez máris igen komoly adatbiztonsági aggályokat vetett fel, az Admiral gépjárműbiztosító például a Facebook nyomására fel kellett adja terveit, mely értelmében a közösségi csatornáról vett adatokat használta volna fel biztosítási díjai megállapításához. A német fogyasztóvédelmi szervezetek szövetsége (VZBV) is úgy látja, hogy a hasonló tevékenységből származó kockázatok messze meghaladják a várható pozitívumokat, a biztosítók a kockázatközösségek kialakítása helyett követendő és elutasítandó szociális normák kialakítójává válhatnának. A 2018-ban életbelépő új uniós adatvédelmi szabályozás is igen körülményessé, ha épp nem lehetetlenné teszi az ilyen jellegű próbálkozásokat, különösen attól tartanak az illetékes szervek, hogy rövidtávon rengeteg embernek válna megfizethetetlenné a biztosítás, legalábbis azoknak, akik túlságosan nagy kockázatot jelentenek, azaz jellemzően a leginkább rászorulóknak.

Arról lehetne vitatkozni, hogy egy ilyen egyéni szinten igazságosabb, de szociális értelemben egyértelműen igazságtalanabb rendszer jobb lenne vagy sem, mindenesetre az érintett biztosítók ahol csak lehet leszögezik, hogy a cél a megelőzés, nem pedig a nem kívánatos ügyfelek kiszűrése. Az Aviva CDO-ja, Andrew Brem például úgy nyilatkozott, az új technológiák végre valóban lehetővé teszik, hogy a biztosító segítsen az ügyfélnek okosabb döntéseket hozni, azaz a kockázatosabbakból kevésbé kockázatosakat tud faragni. Az Aviva még idén megkezdi együttműködését az egészségügyi applikációjáról ismert Tictrac-kel: vállalati egészségbiztosítási termékükbe építik be az alkalmazást, ami követni fogja az alkalmazottak testmozgását, alvási mintáit, súlyát, egyéb élettani jellemzőit, és ez alapján látja el őket hasznos tanácsokkal és elérendő, honorált célokkal annak érdekében, hogy a potenciálisan nagy költségekkel járó egészségügyi kockázatokat csökkentsék. Sem a biztosító, sem a munkáltató nem látja az egyéni felhasználók adatait, csak aggregált, anonimizált adatokkal találkoznak, azaz semmiféle retorzióra nincs lehetőségük.

De akadnak már bevált példák is a tervek mellett, a telematika például lassan már hétköznapinak mondható a járműbiztosításban. A biztonságosabb vezetési stílusra nevelő és azt jutalmazó konstrukciók hatása már érezhető, a Discovery Insure adatai alapján több, mint 11 százalékkal csökkentek a biztosítóhoz beérkező kárigények, mióta ilyen konstrukciókat is kínálnak. Itt azonban még nincs vége, a fókusz jelenleg éppen azon van, hogy hogyan lehetne a telematika segítségével valós időben megakadályozni a baleseteket. Az egyik ilyen ötlet például egy olyan applikáció, ami ha a sofőr hangja alapján túlságosan fáradtnak érzi őt, akkor a biztosító kontójára meghívja egy kávéra a legközelebbi pihenőhelyen. Egy másik példa az EY, a Guardtime, a Microsoft és a Maersk közös kezdeményezése, ami egy blokkláncra alapuló tengeri hajózási biztosítási platform. A rendszer valós időben figyelmeztetné a hajókat az éppen történő incidensekről, kalóztámadásokról, a veszélyek valós időben követhetők és a remények szerint elkerülhetők.

Ötletben tehát nincs hiány, persze kérdés melyik és pontosan hogyan valósul meg. Mindenesetre az már biztos, hogy új korszakába érkezett az insurtech. Ahogy Murray Raisbeck, a KPMG fintech üzletágának vezetője nyilatkozta, míg a biztosítók korábbi fintech kísérletei elsősorban inkább a PR-t szolgálták, addig mára a piac állandó jellegzetességévé léptek elő az innovációk.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Rémálom: ennyien haltak meg már idén a magyar utakon
2017 szeptember 20.
Kategória:
Általános

Rémálom: ennyien haltak meg már idén a magyar utakon

2017. január és június között 377-en haltak meg az utakon Magyarországon, mely tízzel több, mint tavaly. Most zajlik a Biztonság Hete, melyet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és az Országos Rendőr-főkapitányság(ORFK) Országos Balesetmegelőzési Bizottságának közös kezdeményezése.

Szeptember 18. és 22. között zajlik az idén először megrendezett Biztonság Hete, melynek keretein belül Budapest 5 kerületében, valamint Pest Megye hat városában találkozhatnak a helyi általános iskolás diákok és tanáraik rendőrökkel, vöröskeresztesekkel, biztosítási szakemberekkel és katasztrófavédelmisekkel, akik látványos bemutatók segítségével hívják fel a diákok figyelmét a balesetek veszélyleire.

A hét aktualitását a szeptember 20-i gyermekek világnapja, illetve a szintén aznap megrendezett biztosítási világnap adja, továbbá fontos még kiemelni, hogy szeptember 21-én rendezik az EDWARD Napot, mely az Európai Nap Közúti Áldozatok Nélkül kezdeményezés napja.

"A Biztonság Hete egy nagyon jó kezdeményezés" - osztotta meg gondolatait Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Biztonság Hete alkalmából szervezett sajtótájékoztatón, ahol az ORFK és a Katasztrófavédelem képviselői is egyetértettek abban, hogy szívesen csatlakoztak a MABISZ-hoz a kezdeményezés életre hívásában.

"Általános iskolásokkal könnyebb dolgunk van, középiskolásokhoz már másképp kell viszonyulni, az egyetemistákkal kapcsolatban pedig van még dolgunk, hogy kitaláljuk, hozzájuk miképpen kell szólni" - osztotta meg érzéseit a programmal kapcsolatban Kiss Csaba rendőr alezredes, miután levetítették a programmal kapcsolatos bemutató filmeket, melyeken leginkább gyerekek kisgyerekek szerepeltek.

Idén már 377-en vesztették életüket közlekedési balesetben hazánkban, ami eltörpül amellett, hogy évente háztartási balesetben közel háromszor annyian halnak meg, mint az utakon.

Az állam egyébként minden 3 és 18 év közötti gyermekre köt balesetbiztosítást, az idei biztosított szám 1,5 millió körül alakul. A leggyakoribb káresemény a csonttörés vagy csontrepedés, a bejelntések 85 százaléka emiatt érkezik, napi 30 balesetet jelentenek be szüleik az állami biztosítás keretein belül. Az üzleti biztosítók sok fajta baleset-biztosítást árulnak, éves díjuk 600 és 12 ezer forint között változik, természetesen szolgáltatástól és szolgáltatótól függően.

Érdekes, hogy a MABISZ adatai szerint 2016-ban 638098-an rendelkeztek balesetbiztosítással Magyarországon, 18,5 milliárd forint biztosítási díjat fizettek be, ám a kárkifizetések minösszen 4,6 milliárd forintot tettek ki.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Oldalak