8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.
Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.
De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!
1. Fontos a megelőzés
A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.
2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt
Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.
3. Dokumentáljuk, amit lehet
Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.
A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.
4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt
Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.
5. Értesítsük a hatóságokat
Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.
6. Őrizzük meg a számlákat
Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.
7. Menjünk orvoshoz
Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.
8. Időben jelentsük be a kárt
És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.
Forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Gyorsabb ügyintézés az e-kárbejelentővel
Könnyebben kezelhetővé válik és átláthatóbb lesz a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) digitális alkalmazása, az e-kárbejelentő a héten megjelent új verziónak köszönhetően – közölte a biztosítók szövetsége hétfőn a távirati irodával. Több technikai változtatás mellett egyebek közt bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára.
Gyarapodott egyebek mellett az androidos és az iOS verzió új applikációjában a közlekedési táblák készlete, a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Javult a csatolható hangfelvétel kezelése, továbbá az okoseszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására, vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek a módosítások azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – közölte a Mabisz.
A közleményben hangsúlyozzák, a biztosítótársaságok egyenletes ütemben küldik ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR-kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon. Több mint 800 000 QR kód-van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű-tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal. A biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazási csúcsszezonban már több mint kétszázezer gépjárművezető mobiltelefonján rajta lesz a letöltött digitális kárbejelentő.
Várhatóan nyáron a digitális kárbejelentő már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban.
Az alkalmazás és a webes felület jelenleg csak két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, ezután a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést.
Forrás: magyarnemzet.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és kösse meg kötelezőjét egyszerűen oldalunkon! Kötelező kalkulátor >>
Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
Egy komolyabb családi tragédia nemcsak érzelmileg nagyon megterhelő, de akár még pénzügyileg is veszélybe sodorhatja a családot. Ilyenkor jöhet jól egy kockázati életbiztosítás, amely egy haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén segít enyhíteni a felmerülő anyagi problémákat - írta blogján az Union Biztosító.
A statisztikák szerint Magyarországon több mint 350 haláleset történik naponta, de csak körülbelül 700 ezer kockázati életbiztosítást tartanak számon a biztosítók.
Mindeközben nagyjából 650 ezer lakáscélú hitel van a hazai piacon, ráadásul sok családnak 10 milliónál is nagyobb a tartozása. Nem mindegy tehát, hogy például a családfő váratlan halála vagy betegsége esetén van-e anyagi védelem, amiből a család kifizeti a lakáshitelt vagy a gyerekek felnevelését.
Annak érdemes kockázati életbiztosítást kötnie, aki eltartó, vagyis akinek a keresetétől függ a háztartás jövője vagy komfortja. Még csak az sem igaz, hogy csak veszélyes foglalkozás esetén célszerű megkötni, hiszen egy baleset vagy (rettegett) betegség bárkit utolérhet. Még fontosabb, hogy legyen biztosítás, ha hitelek van (például autó, lakás vagy személyi kölcsön), hiszen egy nem várt tragédia után ezek kifizetése a családtagokra hárul - olvasható az írásban.
A kockázati életbiztosítás egyetlen költsége a havidíj, amely állandó és fix. A konkrét összeget befolyásolja:
- az életkor
- a foglalkozás (mennyire veszélyes az, amivel pénzt keres a biztosított)
- a hobbik (a búvárkodás például növeli a költségeket)
- a biztosítás futamideje (milyen hosszú ideig nyújt védettséget)
- az egészségi állapot
- a rizikófaktorok (alkoholfogyasztási szokások, dohányos, netán túlsúlyos-e a biztosított; milyen betegségek fordultak elő a családban)
- a választott kiegészítők
Általánosságban elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás havidíja a néhány ezer és tízezer forint közötti sávban mozog.
Fontos, hogy a kockázati életbiztosítás nem megtakarítás, csak nagy baj (azaz haláleset, egy komolyabb betegség vagy baleset) esetén fizet, akkor viszont általában jelentős összeget, azaz több millió forintot.
Forrás: napi.hu
CLB TIPP: Életbiztosítás kalkulátorunkban pár kattintás alatt összehasonlíthatja az ajánlatokat: Kockázati életbiztosítás kalkulátor >>
Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani.
A díjtámogatás térítésének a feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön tüntessék fel az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Póczik András, a FBAMSZ szakértője szerint a kérelmet mindenképpen érdemes május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.
A FBAMSZ becslése szerint a díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: az „A” típusba tartozó, azaz szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve ez évtől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza.
A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló, 5 milliárd forint keretösszeg.
A közleményben kitérnek arra, hogy a támogatott növénybiztosítások rendszere évről évre bővül: 2018-ban az Agrárminisztérium (AM) 4-ről 5 milliárd forintra emelte a pályázható éves támogatás összegét, idén pedig már a „B” biztosítási típusban elérhetővé vált mind a kilenc kockázati fedezet: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkra egyaránt kiterjeszthető a megkötött biztosítás.
Az alkuszszövetség tapasztalatai szerint a gyakorlatban a támogatott biztosítások többsége tűz- és jégkár, illetve vihar okozta kár kockázatára terjed ki. A különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben érintettek.
A tavaszi vetésű növényeknél az aszálykárok kockázatviselési kezdete május 1., az őszi vetés esetében március 1., amennyiben az adott időszakra a gazdálkodó rendelkezik érvényes biztosítással.
Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják.
Az AM korábbi tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben.
Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.
Forrás: hirado.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértőinktől! Vállalati biztosítások szakértő segítségével >>
Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.
Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.
Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.
— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.
— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.
— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.
— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.
— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.
Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.
Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.
Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.
Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.
Készítsünk fotókat a kárról
Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.
– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.
— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.
Forrás: szoljon.hu
CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
Rengeteg a kátyú az utakon, ezért tudni kell, mi a teendő, ha kár éri miattuk az autót.
Az útburkolat kátyúi rengeteg bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek a kocsiban, aminek pedig már súlyos anyagi vonzata is lehet. A biztosítást pedig esetenként nem, vagy csak nagy utánajárás árán lehet érvényesíteni.
A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették - derül ki a Napi.hu cikkéből. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank osztályának összesítésében az útburkolatok 54%-a - több mint 17 ezer kilométer - a leggyengébb, „rossz” minősítést kapta, és csak 10% kapott „jó” besorolást. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ott a közutak 73%-a kapta a legrosszabb besorolást, de több megye számadatai is megközelítik ezt.
Teendők kátyúkár esetén
A kár a kátyúméret és a sebesség függvényében általában néhány tízezer forintos, a gumiabroncsban és a felniben, de akár az alvázon vagy a futóműben is keletkezhet. Mivel többnyire a biztosítás nem fedezi az összeget, a kárigény a közút fenntartójának nyújtható be, amihez kellő bizonyítás szükséges.
A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is, még jobb, ha mérőszalag vagy viszonyításképp legalább egy kisebb tárgy van kéznél, melyet a kátyú mellé téve a méretek is rögzíthetők.A kátyúkár-bejelentő lapot az adott közút kezelőjének kell benyújtani, ez a legtöbb esetben online felületről is letölthető. A lakott területen kívüli utak és az autópályák a Magyar Közút Zrt.-hez, a lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz, a budapesti utak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez tartoznak. A bejelentés tartalmazza a baleset körülményeit, időpontját, helyét, az autó és a tulajdonos jogosítványának, biztosításának adatait is.A szemtanúk mellett nagyobb kár, baleset esetén jobb, ha rendőr is látja a helyszínt, aki hatósági jegyzőkönyvet vehet fel.
A kárigénylés buktatói
A kátyúkár-bejelentés sokszor nem is történik meg, mivel adott esetben nem lehetséges, vagy balesetveszélyes lenne a megállás. A kár, illetve annak mértéke sokszor nem is egyértelmű azonnal, és csak a szervizben derül fény a problémára, utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani a káreseményt.
A kártérítési igényt azért is roppant nehéz érvényesíteni, mert a kátyús útszakaszokon gyakran sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla is jelzi a problémát, melyek figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek bizonyul, így pedig már esély sincs a károk megtérítésére. Ennek ellenére a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez tavaly több mint 1500 bejelentés érkezett - noha ebből csupán 640 esetben ítélték jogosultnak a bejelentőt a kártérítésre, a bosszantó eseményt követően mindenképp jobb benyújtani a szükséges dokumentumokat.
Kátyúkár-biztosítás is köthető
Érdemes lehet élni az egyre több szolgáltató által kínált kátyúkár-biztosítással, mely akár a meglevő kötelező vagy Casco biztosítás mellé is köthető, és az útkezelőtől függetlenül járhat. A biztosítás évente csupán néhány ezer forint kiadást jelent, ám már kisebb, pár tízezer forintos károk esetén is térítheti a költségeket.Ezek egy része ráadásul kátyútól függetlenül jelentkező defektre vagy a lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed, így azokkal a kisebb balesetek miatti szerelési költségek nagyban lecsökkenthetők.
Forrás: femina.hu
CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>
A legdrágább húsvéti pálinka
Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. A biztosítók ugyanis nemcsak kategorikusan kizárják a kártérítésből az ilyen vétkeseket, hanem még a másoknak okozott anyagi kárt is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Ötmillió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) ide vonatkozó „passzusára” is Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ittasan okozott kárt a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a biztosító a károsultnak kifizetett.
Vagyis az, aki ittasan okoz balesetet a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem bízhat, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Ezt a kockázatot a legjobb húsvéti pálinka sem éri meg – összegzi Németh. A CLB szakértője a tapasztalatok alapján figyelmeztet: egy késő estébe, éjszakába nyúló italozás nyomát még húsvétkor sem lehet 4-5 óra alvással eltüntetni a szervezetből, ezért, ha valaki így okoz balesetet, a szonda még mindig alkoholos állapotot fog mutatni.
CLB TIPP: Kösse meg kötelező biztosítását online, kényelmesen oldalunkon: Kötelező kalkulátor >>
Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
Napjainkban már mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden ötödikre fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.
Az alkuszok szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
A szövetség közleménye szerint a tulajdonosok jelentős része jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét - olvasható a közleményben.
Idézik Cselovszki Zsoltot, az FBAMSZ elnökségi tagját, aki elmondta: "szerencsére a robogók esetében az elmulasztott kötelező későbbi megkötése nem jár visszamenőleges kötelezettségekkel, nem kell fedezetlenségi díjat sem fizetni, mint a gépkocsik vagy a motorok esetében. Igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással, ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem nyújt fedezetet - magyarázta Cselovszki Zsolt.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer forint, míg a 13-35 kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós összeget is, a biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a Mabisz kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón - olvasható a közleményben.
(MTI)
Forrás: webradio.hu
Szombattól változás a zöld kártyánál és a kgfb-nél
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) igazolást szombattól akár elektronikusan is elküldheti a biztosító vagy az alkusz az üzembentartónak. Ugyanez vonatkozik a zöld kártyára is, de azt zöld papírra kell kinyomtatni otthon.
A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében módosította a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 2009-es rendeletet.
A szombaton hatályba lépő szabály szerint a biztosító - vagy az alkusz - nem csak papír alapon küldheti meg az üzembentartónak a biztosítás meglétéről szóló igazolást, hanem elektronikusan is megteheti azt. Erről azonban meg kell állapodni az ügyféllel.
A zöldkártya igazolás is megküldhető elektronikusan, de ilyenkor a biztosító vagy az alkusz felhívja az üzemben tartó figyelmét arra, hogy a zöldkártya kizárólag zöld papírra nyomtatva alkalmas a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) fedezet meglétének igazolására. Az üzembentartó kérésére a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja - áll a rendeletben.
forrás: napi.hu
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.
Fontos változás például, hogy csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök is bekerültek abba a körbe, melyek után a legbővebb, kilenc kockázatra fedezetet nyújtó „A” típusú biztosítási csomag köthető.
Ugyancsak kedvező, hogy a tavalyi évben 5 milliárd forintra megemelt éves támogatási keret összeg nagysága idén is megmarad. A Groupama Biztosító 2018-as adatai szerint a legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, a kifizetett szolgáltatások közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik.
A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági növénytermelésre. A biztosító tapasztalatai szerint egyre gyakoribbak azok a károk, melyek az extrém időjárási körülmények miatt következnek be, így koncentráltan idéznek elő a korábbi években megszokotthoz képest jóval nagyobb károkat. Egyre gyakrabban okoz különösen nagy károkat az extrém erősségű szél vagy a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék.
„Az extrém intenzitású időjárási események miatt gyakran előfordul, hogy partereink több tíz millió forintos kárt szenvednek el. Ezek az ország különböző részein a legkülönfélébb növénykultúrákat érintik. Több, mint 20 millió forintos szolgáltatást fizettünk például szabolcsi almatermesztőnek, de hasonló volumenű kára volt egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei olajtök termelőnek is” – mondta el Balázs András a Groupama Biztosító főosztályvezetője.
Továbbra is a lábon álló növényállományokat érintik leginkább a károk: az összes kárbejelentés háromnegyede, és a kifizetett szolgáltatás közel 90%-a növénybiztosításokhoz kapcsolódik. A legjellemzőbb kár még mindig a jégeső, több, mint 1000 érkezett tavaly a biztosítótársasághoz.
CLB TIPP: Vállalati biztosítás kötésével felkészülhet a kiszámíthatatlan időjárásra, gondoskodjon védelméről időben! Vállalati biztosítások >>
Tudjuk meg, mit fedez a társasház-biztosítás!
Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.
– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Jól jöhet az önálló védelem
A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.
Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.
Gondolkodjunk felelősen
Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.
Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.
Használjuk a kiegészítéseket
Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.
Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.
Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.
Komoly anyagi teher lehet
Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.
CLB TIPP: Gondoskodjon saját lakása, ingóságai és ingatlanrészei védelméről! Lakásbiztosítását könnyedén megkötheti online a CLB oldalán: Lakásbiztosítás kalkulátor >>